Piazza József (1878-1944) „a művezető”

Piazza József születésekor Budapest, Nádor u 41 sz. alatt lakott a család.

- 1890-ben a IX. kerületi Knezich utcai polgári fiúiskola II.c osztályos növendéke

- 1891-ben a IX. kerületi Knezich utcai polgári fiúiskola III.b osztályos növendéke

- 1893-ban Budapest - Községi iparrajziskola műszaki A osztály géplakatos tanulója 3 polgári végzett osztály után. (Vasárnap délelőtt és hetenkint 3 este. Heti tanórák száma 14.)

- 1894-ben Budapest - Községi iparrajziskola műszaki A osztály géplakatos tanulója 3 polgári végzett osztály után. (Vasárnap délelőtt és hetenkint 3 este. Heti tanórák száma 10.)

- 1898. augusztus 7-én Kerékpáros távverseny Budapestről Siófokra. 108,1 kilométer távon. Az indulók közt találjuk Piazza Józsefet, aki a távot 6 órán belül teljesítette, mint magánkerékpáros, nem egyesületi tag.

- 1904-05-29 Házasulandók névjegyzéke. A VII. kerületben: Piazza József rk. Grünthal Anna rk. Az esküvőt viszont csak 1904. június 19-én artották meg, a tanúk közt a már korábban ismertetett családtag, kőfaragó és bányatulajdonos Fabró Ferenc szerepel a vőlegénynél.

- 1905-től az O.M.E. pártoló tagja

- 1909-ben az Országos Művezetők Egyesületének (O.M.E.) tagja

- 1914-ben Az Auguszta-gyorssegély mozgalmának Fiume város kormányzójának gyűjtésében vesz részt feleségével.

- 1915-ben, mint magánhivatalnok, VI. Váczi út 117. lakcímen jegyzik

- 1915-03-25-én korábbi művezetőként jelentkezik Fiuméba térmesternek a Ganz és Tsa. Danubius gyáregységébe.

- 1916. május 20-án Fiume-ben tartott Művezetők Országos Szövetségének közgyűlésen az új választmány névsorában szerepel mint ellenőr.

- 1917-ben még Fiumében tartózkodik ahonnan 1Kr adományt küld karácsonyi segélyként.

- 1920-ban a VI. ker Izabella u. 69-ben lakott.

- 1925 A főváros középítési bizottságának ülése. A főváros törvényhatósági bizottságától újonnan megalakított középítési bizottsága ma tartotta első ülését Buzáth János alpolgármester elnöklésével. Napirend előtt Piazza József szólalt fel, sürgette a közmunkák megindítását.

- 1925-03-03 Vasárnap délután Csepelnek, annak a községnek a társadalma ünnepelte a keresztény nemzeti sajtót, amely a legutóbbi időkig valóságos fészke vett a marxista elemeknek, most azonban a helybeli munkásság között a szociáldemokraták elenyésző kisebbségbe kerültek. A lakosság számához mérten meglehetősen erős szervezetté forrott össze az osztálykülönbséget nem ismerő nemzeti gondolat jegyében, jelentős tevékenységet fejtettek ki az újjáépítő munkában... Piazza József és Kuertzer Ferenc művezetők, akik a vasárnapi ünnepséget is rendezték.

- 1927-ben a Művezetők Országos Szövetségének LXVI Csepeli taggyűlésén ellenőr

- 1928-ban Piazza József, gyári művezető, Csepel gyártelep, valamint magánhivatalnok, VI. Izabella-u. 69.

- 1935-ben Csepelen művezető

- 1939-ben az alábbi képaláírást találtam:

- 1944-es halálakor lakcíme: Csepel, Komáromi út 11., de a Budapest, XII. ker Labanc út 57. sz alatt hunyt el. A házaspárnak nem tudunk gyermekéről. A csepeli címen ma egy szép külvárosi családi ház áll:

A Labanc út 57. szám alatt az ő idejében a jezsuita rend első lelkigyakorlatos háza állt. A rend új tagjait (novíciátus) fogadó központi intézménynek adott helyt.

A kor ismert filozófusa és hittudósa, a magyarországi tartományfőnöki pozíciót is betöltő Csávossy Elemér (1883-1972) által életre hívott, a rend magyarországi központjának is szánt, Krausz (Krasznai) Lajos (1884-1965) szobrászati munkáival még kivételesebbé tett ház terveit Bernhardt (Bernárdt) Győző (1880-1948) szignózta, költségeit pedig a számtalan beérkező adományból, illetve egy harminc éves futamidőre felvett banki kölcsönből fedezték.

A tervező királyi tanácsosi címet viselő, 1885-ben XIII. Leó pápától is elismerést kapott édesapja, Bernhardt (Bernárdt) Győző (1840-1923) részt vett a Sacré Coeur Ajtósi Dürer soron működött iskolájának építésében, elkészítette a hozzá tartozó templom terveit, de a Nyugati pályaudvar építésvezetői posztját is ő töltötte be. Életművét halála után fia, a Manrézát is tervező ifj. Bernhardt Győző (1880-1948) folytatta: a Hauszmann Alajos diákjaként építésszé vált, majd európai tanulmányutat tett férfi karrierje kezdetén Alpár Ignác irodájában (talán épp az olimpikon úszóból tervezővé lett Hajós Alfréd kollégájaként) a Nemzeti Bank, a Tőzsdepalota, illetve a városligeti Vajdahunyad-vár építésében vett részt, majd a Fő és Gyorskocsi utca közt nyújtózó igazságügyi tömb (1913-1923) építésvezetői pozícióját foglalta el. Saját munkái sem maradta kel: mellett a kispesti állami munkástelep, az újpesti gimnázium, illetve a Phőbus Villamossági Rt. újpesti telepe (a mai Újpesti Erőmű, 1910) mellett a kecskeméti posta fő tömbje (1930-1931), villák egész sora, illetve Magyarország első női lelkigyakorlatos háza, a Jézus Szíve Népleányok Társasága péceli zárdája (1938) is az ő nevéhez kötődik.

Piazza Győzőnél olvashattuk, hogy jó kapcsolatban volt a fenti felsorolásban is szereplő Hajós Alfréddal és kollégáival, így az öccsének elhelyezése nem okozhatott problémát e patináns intézmény falai közt. 

Grünthal család

Felesége Grünthal Anna (1880.05.02, Budapest - 1962.11.08, Budapest), mint özvegy 1962-ben hunyt el az I. ker. Jégverem út 6. szám alatt. A halotti anyakönyvben a házassági évként megjelölt időpont elhallás/elírás eredménye lehet. Anna szülei: Grünthal Siegfried és Novák Julianna.

Grünthal Siegfried egy jómódú kereskedő volt. 1877. április 29. születetett Gizella Irma Anna lánya, kinek születési anyakönyvi bejegyzésében Siegfried iparos lakatos, lakcíme Nádor utca 29. 1880-ban Anna születésekor épp prágai iparos, 1907-ben müncheni kereskedőként hamutartó csésze névvel szabadalmat jegyeztetett be itthon. 1908-ban ugyanezen a néven Grünthal Siegfried, házfelügyelő, Budapest VII. dob-u. 11.

1912. július 31.-án éjjeli félháromkor hunyt el Szigfrid 62 évesen (lakcíme ekkor: Bp. VI. Váczi út 171.) a Bp. Gyöngytyúk utca 2. szám (szt. Rókus korház korabeli címe) alatt.

A helyszín a Váci út 171: tipikus, kétemeletes, pesti bérház, historizáló homlokzattal, látszólag egész jó állapotban, a tetőt pl. nem olyan régen újíthatták fel. Pár éve még voltunk itt a kínaiban kaját venni, mára minden lezárva, a kapun lakat és az önkormányzat pecsétje. A szomszédban lévő új irodaházon tábla, itt volt a Patay Imre által alapított Vatea Rádiócső Gyár, "ahol a minőségi munka eredménye világsiker lett”. A történet a tizenkilencedik század utolsó évtizedében kezdődik.

Hofer Ottó 1889-ben rendelte meg Baumann és Kölber építészektől a felső bikaréti dűlőben, a városi országút mellett fekvő ház terveit. Ha a pár évvel később datált térkép segítségével a városközpontból indulva gondolatban végighajtunk az akkori Váci úton, azt látjuk, hogy áll már Eisele Gépgyára, a Forgách utcánál a Lang-féle Gépgyár, aztán az Első Magyar Csavargyár, amit ma már csak a róla elnevezett utcáról lehet könnyen felismerni. Továbbhaladva, a másik oldalon a Tarnóczy Tűzoltószerek gyára, aztán egy vegyészeti gyár, a Wagemann és Seybel, majd a folyóparton, az Újpesti kikötőnél a sok évtizedet megélt Danubius Hajó- és Gépgyár. Az ipartelepek környéke akkor még rendezetlen, barakkszerű üzemi épületek, ideiglenes deszkabódék, fészerek tarkítják a képet, sok a beépítetlen telek. A századforduló előtt rohamosan fejlődő és népesedő nagyváros pereme ez, a telektől nem messze egy téglagyár üzemel, de ott van még a Juta is és utána mindjárt Újpest. A közlekedést a Váci úton 1866-ban megnyíló lóvasúti vonal segíti, ami épp a ház előtt halad el, és a Széna tértől az Országúton át egészen Újpestig szállítja az utasokat.

Hofer Ottó, a budapesti gázgyárak főmérnöke 1888 körül vette meg a telket Ivanovits Alajostól és kétemeletes lakóház terveire adott megbízást az építészeknek. Baumann Károly Bernát és Kölber Károly Lajos építészek több ehhez hasonló, historizáló, kétemeletes bérházat terveztek, a belvárosba is. Az első, 1889. május 28-án datált terveken mosókonyha foglalja el az udvar közepét, ezt aztán később leradírozták, mert „tűzrendőri” szempontok miatt nem kaptak rá engedélyt. A földszinten üzlethelyiségek, a ház alatt dongaboltozatos pince. A lakások többnyire egy szoba, konyha és egy kis kamrából állnak, de vannak nagyobbak is, ezekhez előszoba és még egy kisebb szoba jár. Az árnyékszékek a hátsó traktusban vannak, bal és jobb oldalon is 4-4 darab, és a mosókonyha is oda kerül, az épület egyik sarkába. 1892-ben kérvényezik egy kisebb, egyemeletes ház építését a ház mögötti területre, ebben pékség lesz. A lakóház földszintjén, a bejárattal szemben, az egyik udvarra néző helyiségben boltot nyitnak, ahol a friss péksüteményt árulják. 1900-ban ismét terveket nyújtanak be, akkor egy műhely, majd két év múlva újabbakat istálló építéséhez. A műhely épület az Általános Aerogéngáz Rt. gyára és kísérleti telepe lehetett, ami Címjegyzékben talált hirdetések szerint itt működött és gázvilágítási készülékeket és hőlégmotorokat állított elő. 

Hofer Ottó a kétmillió korona alaptőkéjű cég vezérigazgatója, a társaság elnöki tisztjét Falk Miksa látta el, az igazgatóságban pedig svájci és bécsi nevek. Hofer a levéltárban fellelt dokumentumok alapján maga is a házban lakik, valószínűleg úgy praktikus, hogy itt helyben igazgassa a gyárat, a ház lakásait pedig bérbe adja. A századfordulón a közeli Danubius Hajógyár 2400, a Láng Gépgyár 400, a Wörner Gépgyár 500 munkást foglalkoztat, nem hiszem, hogy probléma lehetett bérlőt találni, s ha igen, akkor is csak a fizetőképesség lehetett akadály. A túlnépesedett nagyváros komoly lakásgondokkal küzd, Bárczy István polgármester szociális programja is majd csak 1906 után indul.

1889-ben, a ház építésének évében Hofer hetvenezer korona összegű kölcsönt vett fel 4,5%-os kamattal, ezt a terv szerint 1903-tól száz féléven át kell törlesztenie a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak, 1715 koronás részletekben. A bankkal aláírt, száz pontba szedett törlesztési terv alapján 1952. május elseje az utolsó részlet fizetésének határideje. Érdekes, hogy csupa hasonló jellegű dokumentumot őriz a levéltár vele kapcsolatban, 1898-ban pl. Svájcban élő, foglalkozását tekintve „orvos özvegye” nővérétől vett fel hatezer korona kölcsönt (talán éppen a bankhitel kifizetésére?), és a kölcsöntőke és a kamatok erejéig a Váci úti házat terhelték meg zálogjoggal. Ma már tudjuk, hogy ő maga sosem fizette vissza a temérdek pénzt, mert nemhogy 1952-t, de az első világháborút sem élte meg. A törlesztési terv aláírása utáni évben, 1904-ben meghalt. Német nyelvű végrendeletéből az is kiderül, hogy valószínűleg nem volt saját családja, mert a kézzel írt papírban leggyakrabban előforduló név Deák Zsuzsanna házvezetőnőé, akivel nyilván jó kapcsolatot ápolt, és aki Hofer fiú- és lánytestvérével közösen a javait (és a tartozásait) örökölte. A ház 1906-tól már Ernő nevű testvérének lánya, kiskorú Hofer Hedvig és b. társai nevén van, aki Freyburgban él, tehát a ház ügyeit, már csak a kora miatt is nyilván mások intézik helyette. 1912-től Scheyndelmann Károly és neje lesz a tulajdonos, utánuk pedig Joó Béla következik. De a szomszéd telkeken is van bőven változás. Jobb oldali szomszédjában, a Váci út és a Szobor utca sarkán, a Madarász utcáig nyúló telken épült fel a Willax Kávé Rt gyára 1909-ben. Őket a Bruno Izzófény Rt, majd 1920-ban a Magyar Szaruárugyár követte, 1932-ben pedig a Vatea Rádiótecnikai és Villamossági Rt. alakította át a meglévő épületeket igényei szerint. 1943-ban a Magyar Philips Művek Rt nyújt be átalakítási terveket, rajtuk egy csodás, modern homlokzat, szobrokkal és a cég neve olyan világszép betűkkel írva, hogy ha a mai lakatlan, lepusztult épületcsoportra gondolok, ami a Szobor és a Madarász utca sarkán áll és ahol hajléktalanok próbálnak meg élni, akkor tényleg nagyon bánatos leszek. A Philips-et az ötvenes években a Magyar Adócsőgyár váltotta. A másik oldalán, a mai 173-as szám alatt a század elején Beschorner A. M. fiai ércöntödéje állt, aztán később, már a huszadik század második felében az Angyalföldi Zsinórgyár, most részben üres telek.

A sokat látott épület a válságnak köszönheti, hogy még áll. Az önkormányzat 2008 áprilisában tett közzé pályázati felhívást az ingatlan értékesítésére, ebben még 2010 decemberét jelölték meg szanálási határidőként és 2014 végéig kötelezték volna a pályázót a telek beépítésére. Az ingatlant még az év júniusában árverés útján értékesítették is, a kikiáltási áron (650 millió forint) kelt el. Aztán jött 2008 szeptembere a pénzügyi válsággal és a befektető visszalépett. Az adásvételi szerződést 2011 augusztusában szüntették meg, ebben az áll, a vagyonkezelő „az ingatlant leszanálta, a bérlőket az épületből elhelyezte.” A házban 55 lakás és 2 nem lakás céljára szolgáló helyiség volt. A kiürítés befejezett tény, talán már meg is van az új befektető, az ingatlanpiac újra fellendült, nem hiszem, hogy sokáig marad érintetlen. forrás: https://kep-ter.blog.hu/2015/07/29/vaci_ut_200

A Váci út 171.-ről 2020-ban született döntés hogy Váci út 171. szám alatti, 19. századi lakóépületet végül nem bontják le, hanem a forgalmas út dübörgő ingatlanpiacának kivételes résztvevőjeként inkább megmentik és újra lakóházként fogják rehabilitálni.

A ház terveit 1889-ben jegyezték Baumann Károly Bernát és Kölber Károly Lajos építészek, és a Váci út számos, több mint 100 éves házsorai közül ma már szinte az egyik utolsó magányos matuzsálemként áll itt a 171-es szám alatt. „Nem ez az első lakóépület beruházásom, de korábban már elhatároztam, hogy legközelebb mindenképpen egy eredeti, régi patinás épületet akarok helyreállítani és fejleszteni" – nyilatkozta Baranyai Gábor ingatlanfejlesztő. Budapest Főváros Levéltárában fellelhetőek az eredeti tervrajzok, melyek alapján a megküldött látványtervek szerint úgy tűnik, hogy a vakolat architekúra és a díszítmények nem minden egyes részletét állítják helyre, de a jelenlegi állapotot mindenképpen konzerválják és felújítják. 

forrás: https://epiteszforum.hu/a-vaci-uti-tulelo

Tehát, a Ganz-Danubia hajógyár lakatosa, majd térmestere és művezetőjeként Piazza József az elszegényedő, korábban kereskedőként dolgozó, majd házfelügyelővé avanzsált, halotti anyakönyvében már csak, mint napszámos bejegyzett apósának feltehetően olcsó lakhatást biztosíthatott a Váci u. 171. szám alatt 1912-ben.