I. nándori Bene András (sz.:1568 - h.: 1626 után)

Részletek Bene András Nógrád vármegyei pályafutásáról, a korabeli Nógrád vármegye közgyűlési jegyzőkönyvek alapján:

1597

(I. 3.) Bene András (egregius) prokurátort vallott.

(I.13.) Rédey Zsigmond (egregius) tiltakozott amiatt, hogy Bene András (egregius) a néhai Bornemissza Farkas (nobilis) Nógrád megyében lévő birtokait magának akarja elfoglalni és megszerezni. Ugyanakkor Bene András viszonttiltakozott és kijelentette, hogy meg akarja védeni magát Rédey ellen.

(I.21.) Kaplini Bornemissza Miklós személyében Rédey Zsigmond (egregius) tiltakozik, és kijelenti, hogy Nógrád megyében lévő birtokait meg fogja védeni az erőszakos elfoglalóktól, nevezetesen Foduczky Gergely özvegyétől, Bene Andrástól, Kéry Ferenctől és Kovács Kristóftól.

1598.01.22 , Beszterce

Bene András és Mihály, Kékkő és Dévény várak provisorai, választott bíróság előtt urukkal Balassa Zsigmonddal szemben jövedelmeinek hűtlen kezelése miatt elmarasztaltatnak / Jelzet: P 632 - IV. - No. 200.

1598

(I.27.) Nándori Bene András (nobilis) kérésére Herédy Mihály (nobilis) szolgabíró megidézte Vásárdy Farkast (nobilis) és feleségét, Vidffy Krisztinát, Sztracin possession, Benkó Gergely nevű jobbágyuk útján április 30-án, az alábbi jobbágyaik törvény elé állítása ügyében: Barta István, Barta Tamás, Kotman Benedek, Bozi Máté, Szakos András, Fejes Benedek, Fejes Márton és János, Antal János, Vniodenszki Simon, Antal György, Sereg Antal (providi).

1598. december 14.  Luciae Virginis) Losonc oppidum

280. (I.37.) Bene András (nobilis) kérésére Herédy Mihály szolgabíró megidézte Ebeczky Tamást (nobilis), kissztracmi Tamás nevű jobbágya útján Nagysztracinban december 9-én Horváth György nevű szervitora törvény elé állítása ügyében. 

281. (I.37.) Ugyanazon szolgabíró, ugyancsak Bene András kérésére, annak Eördögh András nevű szökött jobbágyát visszakövetelte Paczot András özvegyétől, Balassa Máriától (magnifica) és néhai Balassa Bálint (magnificus) fiától, Balassa Jánostól a nevezettek felsőesztergári jobbágya, Drozd Péter útján.

1599. január 19. Fabiani et Sebastiani h. n.

305. (I.42.) Balassa Zsigmond (magnificus) nevében Bene András bejelentette, hogy a portyázó katonák ellen birtokain fel fog lépni, amit a vármegye meg is engedett neki.

324. (1.45.) Bene András kérésére Herédy Mihály (nobilis) szolgabíró megidézte a néhai Paczot András (egregius) özvegyét, Balassa Máriát (generosa), Felsőesztergáron, Mancsár András (providus) nevű jobbágya által január 17-én.

326. (I.45.) Bene András (nobilis) kérésére Géczy András (nobilis) szolgabíró megidézte Szentmáriay Györgyöt (egregius) annak servitora, Szanyi Demeter útján Losoncon, 1598. december 14-én.

333. (I.46.) Szigethy Dámján nevében Bene András viszonttiltakozott, és közölte, hogy ha az előbbi tiltakozónak a falun kívüli mezőn is van búzája, azt kerítse körül.

1599. április 26.  (II.p. Georgii) Losonc oppidum

406. 508. (I.74.) Giczy András (egregius), a szécsényi vár /praesidium/ katonája zálogként átadta Lapujtő possession lévő négy egész jobbágy telkét /sessio colonicalis seu jobagionalis/, melyeken Barabás Domokos, Varga Márton, Kovács Balázs és Varga Ambrus ülnek, valamint Baksaházán lévő nemesi kúriájának negyed részét és Kotrocó possession lévő birtokának felét, a tartozékaival együtt nándori Bene Andrásnak (egregius) és örököseinek 150 forintért. Fenntartva magának, hogy amikor a jószágokat vissza akarja váltani, szabadon tehesse, és ha Bene Andrást vagy utódait nem akarja megtartani a birtokán, akkor az alispán jelöljön ki nekik azzal egyenértékű birtokot.

1599. május 24. (II. p. Ascensionis [Domini]) Gács possessio

344.(I.47.) Bene András kérésére Szécsényi Lajos (nobilis) szolgabíró január 26-án megidézte néhai Vidffy Kristóf (egregius) özvegyét, Dalmadi Erzsébetet (generosa) bizonyos kintlévő adósságai behajtása miatt Szécsényben az özvegy mohorai jobbágya, Csányi Tamás (providus) útján, egyúttal az adósságot vissza is kérte.

351. (I.48.) Esküdtek: Tercsy Farkas, Tercsy György, Madách Péter, Ebeczky Imre, Kékedi György, Szentmáriay György, Bata Bálint, Szécsényi Lajos, Bay Ferenc, Etthre Kelemen, Horváth, másként Voxith János, Pilinyi Benedek, Pető Tamás, Bene András.

1599. szeptember 5. (II. a. Nativitatis Mariae) Losonc oppidum

357. (I.50.) A lovasok és gyalogosok kapitányává Bene Andrást és Görcsy Gáspárt választották, akik 150 forint fizetséget kapnak. A katonák és a kapitányok fizetésére a törökök alattvalói házanként 1 forintot fizessenek.

1599. december 20. (II. a. Thomae apostoli) Losonc oppidum

385. (I.54.) Libercsey Mihály szolgabíró és Szécsényi Lajos esküdt (nobiles) jelentették, hogy Madách Péter (egregius) kérésére 1599. november 16-án kiszálltak Alsóesztergár possessióra, és ott Balassa Zsigmondtól (magnificus) tiszttartója, Bene András (nobilis) útján visszakövetelték Kisfalud possessio lakóinak elhajtott disznait. Bene András ura nevében azt válaszolta, hogy a disznókat azért hajtották el, mert Madách Péter nem tartotta be azt a megegyezést, amit az alispán előtt kötöttek, ezért az ő ura a disznók tizedét megvásárolta, és egyharmad részét megtartja magának.

389. (I55.) Madách Péter kérésére Libercsey Mihály (nobilis) szolgabíró megidézte Balassa Zsigmondot (magnificus), annak jobbágya, az Alsóesztergáron lakó Varga András bíró (providus) útján, valamint személyesen megidézte Balassa tiszttartóját, Bene Andrást, 1599. december 30-án, hogy a következő szentpéteri jobbágyait törvény elé állítsa: Kelemen szentpéteri bíró, Szkaliczki Mihály, Makarszki Benedek, Szucsánszki István, Hrucsar Mihály, Kovács Márton, Kadancz István, Zcsanyi Oszvald, Fekécs Bálint, Kadancz Simon (providi).

1600. március 12. (II. p. Invocavit) Losonc oppidum

396. 498. (I.72.) A Balassák (magnifici) tiszttartója, Bene András (egregius) ünnepélyesen tiltakozik Kéry Ferenc (egregius) alispán ellen, és kijelenti, hogy ha a Balassa alattvalók büntetés terhe alatt valamely kárt okoznának a felkelés idején, tőlük az alispán ne követeljen büntetést, hanem azokat az alispán birtokairól visszaküldeni igyekezzék.

397. 499. (I. 72.) Libercsey Mihály (egregius) szolgabíró tiltakozik Balassa Zsigmond és Imre (magnifici) alattvalói és tiszttartójuk, Bene András ellen, mert az semmilyen pénzbehajtást nem engedélyezett véghezvinni a Balassák birtokán, őt megtámadta, gyalázkodó szavakkal megsértette, majd a vármegye szolgabírójának tisztségét és jogait a pénzbehajtás terén semmibe véve durván elkergette.

401. 503. (I. 73.) Az előbbiekkel szemben Bene András (egregius) az említett Balassa Zsigmond és Imre tiszttartója eltiltja Turicska, Bisztricska és Zelene lakosait Mlágyó possessio erdejének használatától.

406. 508. (I. 74.) Giczy András (egregius), a szécsényi vár /praesidium/ katonája zálogként átadta Lapujtő possession lévő négy egész jobbágy telkét /sessio colonicalis seu jobagionalis/, melyeken Barabás Domokos, Varga Márton, Kovács Balázs és Varga Ambrus ülnek, valamint Baksaházán lévő nemesi kúriájának negyed részét és Kotrocó possession lévő birtokának felét, a tartozékaival együtt nándori Bene Andrásnak (egregius) és örököseinek 150 forintért. Fenntartva magának, hogy amikor a jószágokat vissza akarja váltani, szabadon tehesse, és ha Bene Andrást vagy utódait nem akarja megtartani a birtokán, akkor az alispán jelöljön ki nekik azzal egyenértékű birtokot.

467. 443. (I. 62.) Balogh Gáspár (nobilis) bizonyságlevél /litterae testimoniales/ kiadását kéri a vármegye pecsétje alatt, a néhai Rédey Zsigmond (egregius) által Bene András és Ferenc (egregii) ellen benyújtott tiltakozásról, mely szerint nevezettek egy fogoly gyermeket tartanak maguknál, akit a füleki katonák adtak át nekik.

468. 444. (I.62.) Ugyancsak Balogh Gáspár tiltakozik Bene András (egregius) ellen, aki nem tagadta, hogy a fogoly gyermeket elvitte Fülekről, amely kezesállítási /fideiussoria cautio/ kötelezettség mellett történt.

498. 480. (I.67.) Balassa Zsigmond tiszttartója /officialis/, Bene András (nobilis) ura személyében nyilvánosan eltiltja Alsósztregova, Kisfalud és Felsősztregova lakosait a Podluzsan és Kelecsény területére való behatolástól.

509. 491. (I71.) Arany János (egregius) szolgabíró eskü alatt jelentette, hogy az alispán parancsára, valamint vatai Batha Bálint (egregius) kérésére megidézte a néhai gyarmati Balassa András (magnificus) fiait, Balassa Zsigmondot és Imrét (magnifici) jobbágyuk, a Turcsa (Turicska) possession lakó Szabó Balázs útján (providus), hogy jobbágyaikat: Mitkó Zsigmondot, Vámos Tamást, Bodrug Tamást, Fazekas Györgyöt, Divény majorosát /allodialis/ Maczkó Lászlót és Tamást (providi), akik mindannyian Rónyán laknak, törvény elé állítsák. Ezenfelül ugyannak közbejöttével megidézte Bene Andrást (egregius), a Balassák tiszttartóját, hogy servitorát Linka Mártont törvény elé állítsák. Az idézés 1600. január 2-án történt.

1601. május 7. (II. p. Misericord iae) Losonc oppidum

513.(I.75.) Bene András tiltakozás formájában kijelenti, hogy ura beleegyezése nélkül Szécsény vára építéséhez nem küldheti annak munkásait, mert azokat ura rezidenciájának építéséhez akarja visszatartani.

540. (I.79.) Nándori Bene András (egregius) perátküldő levelet /litterae transmissionales/ kapott, amelynek 5 forint az ára, amely összeget Hont vármegyében ígérte megfizetni.

544. (I.80.) Bene András (egregius) kéri, a vármegye adjon ki számára azokra az ügyekre vonatkozó intézkedéseiről szőlő leveleket, amelyeknek feljegyzései az egri ostrom alatt a protokollum megsemmisülése miatt elvesztek. Kéri befoglaltatni, hogy az előző eljárástól függetlenül felújíthatók azok a peres ügyek, amelyek még nem nyertek befejezést.

547.(I. 80-81.) Polthári Soós Gábor (egregius) tiltakozik Balassa Zsigmond (magnificus) ellen, tudniillik korábban zálogba adta neki bizonyos dolgait, és a visszaváltás ideje eljővén, a visszaváltási összeget lefizette, Balassa a pénzt magához vette, de az elzálogosított tárgyakat vissza nem adta, hanem hatalmaskodva magánál tartja. Herédy Mihály szolgabíró mindezt igaznak mondta, és eskü alatt jelentette, hogy a perfelvételhez a nevezettet megintette. A kár 12.000 forint.

548. (I.81.) Bene András tiltakozik az előbbiekkel szemben és kijelenti, hogy urának [Balassa Zsigmondnak] semmit nem adott Soós Gábor, és akkor Vizucsányi sem volt otthon, ezért attól kérje vissza pénzt, akinek adta. Azonkívül perfelvétel sem volt.

1601. június 19. (III. p. Trinitatis) Gács possessio

570. (I.87.) Bene András (egregius) tiltakozik Nagy Egyed (nobilis) eljárása ellen, mivel az, mint arendator, Tarnóc és Gerge possessiókon lévő birtokrészeinek tizedét magának megszerezte. A tiltakozó közli, hogy birtokainak tizedét senkinek nem akarja átadni, és ha megegyezik az arendatorral, a tizedet magáénak nyilvánítja.

Nagy Egyed nem feltétlenül negatív, talán inkább rendkívül ambiciózus személyiségének megítéléséhez szolgálhatnak adalékul a Nógrád vármegye közgyűlési jegyzőkönyveiben a vele kapcsolatban fennmaradt bejegyzések is: a drégelypalánki kapitány és nándori Bene András közötti vita 1601 és 1602 folyamán több alkalommal is a vármegye elé került. Ennek alapját az képezte, hogy mind Bene Andrásnak, mind pedig Nagy Egyednek –részben bérelt – birtokrészei voltak több nógrádi faluban (Tarnócon, Kalondán, Gergén). Bene András 1601 nyarán tiltakozást nyújtott be a vármegyének, miután Nagy Egyed az ő birtokainak tizedét –szerinte jogtalanul– megszerezte magának. A kettejük közötti ellentét elmélyülését jelzi, hogy 1602 januárjában mindketten a másik, illetve jobbágyaik jószágának elhajtásával vádolták egymást. Bene András nyíltan hatalmaskodással vádolta a kapitányt. Nagy Egyed többi, ez idő tájt a vármegye előtt zajló tiltakozása a birtokain,  birtokrészein, házában jogtalanul tartózkodó, mezejét, erdejét, rétjét jogtalanul használó jobbágyok eltiltására irányult. Bár feltűnő, hogy az eltiltások többnyire Bene András jobbágyait érintették. Mindezek után 1602 májusában már Nagy Egyedet a füleki vár alkapitányi tisztségében találjuk Honorius Tanhauser német kapitány alatt, áthelyezésének okát azonban sajnos nem ismerjük. 

1601. december 17. (II. a. Thomae apostoli) Losonc oppidum

613. (I.96.) Gyarmati Balassa Zsigmond (magnificus) nevében tiszttartója, Bene András (egregius) tiltakozik a vármegye határozata ellen és közli, hogy birtokairól nem tud gerendákat szállítani Szécsény várához.

617. (I97.) Soós Jánosnak való tartozása ügyében a vármegye a következő határozatot hozta: mivel 1593-ban a nevezett Soós János, a jegyző és az akkori bírók fizetségére a vármegye portánként 50 dénáros taxát vetett ki, amelyet az akkori alispán, Osztroluczky Menyhért (egregius) kezéhez juttattak, hogy abból az adósságokat fizesse ki, és erről jelentést adjon a vármegyének, és mivel mind a mai napig nem fizettek Soós Jánosnak és a jegyzőnek, és tudják, hogy a taxát beszedték, ezért elrendelték, hogy Osztroluczky Menyhért a törvényszéken adjon jelentést az említett taxáról, vagyis az adókról /contributio seu taxa/, amelyeket 1593-tól hivatal végéig a vármegye kivetett. Ha ezt nem teljesíti, akkor megyebeli birtokait az alispán lefoglalja, és elfoglalva tartja, amíg az adók felhasználásáról kielégítő magyarázatot nem ad. A végrehajtással megbízzák Soós Jánost, Bene Andrást, Balogh Gáspárt, Tercsy Györgyöt és Batha Bálintot, akiknek meghagyják, hogy a következő törvényszék előtti harmadik napon Osztroluczky Menyhérttől a kért jelentést hajtsák be, és a losonci sedrián számoljanak be erről. Továbbá, az Osztroluczky ideje alatt hivatalban lévő szolgabírők ugyancsak kötelesek legyenek jelentést adni az előbbiekről.

669. (I.115.) Tercsy Farkas szolgabíró nándori Bene András (egregius) kérésére, az alispán úr parancsára megidézte Indy Pétert (nobilis), Ebeck possession lakó jobbágya, Kocsi György (providus) által, hogy a nevezett Horváth Márton nevű familiárisát a perben bővebben részletezendő hatalmaskodás miatt törvény elé állítsák. Az idézés 1601. július 24-én történt.

670. (I.115.) Nándori Bene András (egregius) felperes pere Hindy Péter (nobilis) alperes ellen, a felperes szekereinek megtámadása és búzájának ellopása tárgyában.

A felperes részéről Záborsky János a vármegye prokurátorvalló levelével megjelenve előadja, hogy 1601. május 18-án, amikor a törökök és tatárok a legkeményebb beütésekkel pusztították és néptelenítették el az Ipoly folyó vidékét, a mondott alperes, nem tudni, mi okból vezettetve, Horváth Márton (agilis) servitorával együtt öt búzával megrakott szekeret megtámadott, amint azok Haraszti possessio területén áthaladva Feketesár nevű Hont vármegyei helyre igyekeztek, és azokról az alperes két zsák búzát hatalmaskodva elvitt, a felperes szabadságának nem kis sérelmére. A felperes a hatalmaskodásról országban ismert törvénycikkekre hivatkozva kéri az alperes törvény elé állítását és az igazság teljes kiszolgáltatását.Az alperes személyesen megjelent, kérte a perről és az idézésről másolat kiadását, amelyet meg is kapott, a díjat ezért kifizette.

1602. január 28. (IL p. Conversionis Pauli Apostoli) Losonc oppidum

734. (I. 131.) Tercsy György (egregius) felperes pere nándori Bene Ferenc (nobilis) alperes ellen, amely a felperes kúriájáról bizonyos igásmarhák elhajtása miatt indult. A felperes előadta, hogy 1601. szeptember 23-án, Pribék Jónás, Krátky Máté és Gergely deák (agiles), Bene András familiáriásai, nem tudni, miféle okból és mily merészségtől vezettetve, a felperesnek Hártyán possession lévő nemesi kúriájára támadtak, és onnan erőszakkal marhákat hajtottak el Bene András parancsára. Ezzel a hatalmaskodással igen nagy kárt okoztak a felperesnek, és nemesi jogait is megsértették. Ezért a felperes kéri a nevezettek törvény elé állítását és az efféle hatalmaskodásról kiadott törvények értelmében az igazság kiszolgáltatását és az ítélet meghozatalát.Az alperes nevében Szkaliczky Mihály mindenről másolatot kért.

736. (I. 132.) Bene András (egregius) sürgeti a vármegyét, hogy Osztroluczky Menyhért jelentésére a végrehajtási utasítást a vármegye a saját pecsétje alatt a következő törvényszéken adja ki. Az írás Mohorára vonatkozzon.

737. (I.132.) Bene András kérésére Bata Bálint (egregius) engedélyezte, hogy egy jobbágya, aki új házat épít, a Papi berekben átteleljen.

743. (I. 133.) Nándori Bene András (egregius) kérésére, a vármegye utasítására Arany János szolgabíró a mostani törvényszéken megidézte Nagy Egyedet és Újlaki Mihályt, 1601. szeptember 11-én, a kalondai malomban lakó Széi János (providus) útján, hogy törvény elé állítsák Váci Miklós, Nagy Orbán, Kis Demeter nevű servitoraikat két disznó elhajtása miatt.

744. (I. 134.) Nándori Bene András (egregius) felperes, Nagy Egyed és Újlaki Mihály (egregii) alperesek ellen, két disznó elhajtása miatt indított pere. A felperes nevében Kürtössy Mihály a vármegye prokurátorvalló levelével megjelenve előadta, hogy az 1601. évben Mária mennybemenetelének ünnepe (aug. 15.) körül Váci Miklós, Nagy Orbán és Kis Demeter, az alperesek servitorai, az alperesek külön utasítására a felperes Kalonda possessiójáról két disznót hatalmaskodva elhajtottak, a felperes tarnóci jobbágyainak, Varga Albertnek és Ferencnek (providi) akarata ellenére. Az elvitt disznókat most is birtokukban tartják, és szolgabíró és esküdt kérésére sem voltak hajlandók visszaadni a felperes jobbágyainak. Ezzel nem kevés kárt okoztak, és megsértették a hatalmaskodásokról újabban hozott országos törvényeket. A felperes a Tripartitum 3. részének 33. címére hivatkozva ítélet meghozatalát és igazságszolgáltatást kért.

1602. április 29. (II. p. Jubilate) Losonc oppidum

A keddi napon folytatódó törvényszék 1602. április 30.

817. (I.152.) Nándori Bene András felperes pere Indy Péter alperes ellen búzájának erőszakos elvitele miatt. Az felperes nevében senki sem jelent meg, az alperes pedig készen áll a válaszadásra. Mivel a felperes nincs jelen, az alperest fölmentik a kereset alól, aki erről bizonyságlevél kiadását kérte.

821. (I.153.) Ugyanazon Arany János szolgabíró Nagy Egyed kérésére megidézte nándori Bene Andrást (nobilis), Kalonda possession lakó jobbágya, Orbán Pál (providus) útján, 1602. január 25-én.

1602. május 20. Losonc oppidum

846. (I.164.) Bene András (egregius) Arany János szolgabíró útján ünnepélyes tiltakozással kijelenti, hogy Tarnóc és Mihálygerge possessiók tizedét senki idegennek nem engedi át.

1602. június 10. (IL p.Corporis Christi) Gács possessio

861. (I.167.) Ugyancsak Balassa Imre és Zsigmond nevében Záborsky János inti Bene Andrást azon birtokjogának bizonyítására, amely alapján Alsóesztergáron a kastély melletti nemesi kúriát birtokolja. Ha ezt nem teszi meg, és emiatt támadás éri, azt csak magának köszönheti.

862. (I.167.) Az említett Bene András nevében fivére, Bene Ferenc (nobilis) az előbb felhozottakra azt válaszolja, hogy ők nem kötelesek a Balassáknak birtokjogukról számot adni. Azonkívül a kérdéses kúriát hozzá tartozó járandóságok nélkül bírják.

863. (I. 167.) Mindezek után Záborsky János szolgabíró és esküdt kiküldését kérte a vármegyétől, hogy a nevezetteket itt, a törvényszéken birtokjoguk bizonyítására intsék.

864. (I.167.) Bene Ferenc erre azt válaszolta fivére, Bene András nevében, hogy azt a kúriát már hatvan éve szabadon birtokolják.

865. (I. 168.) Bene András nevében fivére, Bene Ferenc ünnepélyes tiltakozást jelentetett be amiatt, hogy Balassa Zsigmond (magnificus), nem tudni, milyen okból, megparancsolta Bene András elfogatását és megöletését, nemesi szabadságjogai megsértésével. Ezért újra és újra tiltakozik, és kéri, hogy ha valaki Bene András támogatására valamit tud, azt adja elő. Ha pedig Balassa azt állítja, hogy Bene Andrással kapcsolatban valamiféle joggal rendelkezik, vagy valami nézeteltérés miatt akarja őt megkeresni, akkor arra itt a vármegye nemeseinek törvényszékén vagy más alkalmas helyen, például Zólyomban kerítsen sort, és ne kényszerítse Bene Andrást a saját várában való válaszadásra.

866. (I.168.) Mindezekkel szemben Záborsky János azt mondta, hogy a Balassa uraknak nem áll szándékukban bárkit megöletni, de ha Bene Andrást elkaphatják, akkor mint szökött servitorukat fogják elfogni. Mivel törvénytelenül és ok nélkül szökött meg az urától, ezért bárhol is mutatkozik késznek az erről való válaszadásra, a vármegye törvényszéke előtt vagy más helyen, mindenképpen ura bíráskodása alatt marad.

867. (I. 168.) Bene András nevében Soós János kijelenti, hogy Bene András nemes ember, akinek megvan a bírája, aki elé tartozik állni. Ha pedig nemességének határát valamiben túllépte volna, Balassának akkor sincs arra felhatalmazása, hogy a nevezettet megbüntesse vagy zaklassa.

868. (I.168.) Záborsky János erre azt mondja, hogy itt nem a nemesség kérdéséről, hanem egy szökött szolgáról van szó. Képtelenség lenne, hogy egy szökött szolga a vármegye előtt adjon magyarázatot urának, hanem ott kell ezt tennie, ahol szolgálatban volt.

869. (I. 168.) Bene András kötelezte magát, hogy azon bíró előtt ad magyarázatot, akit számára kirendelnek.

1602. július 8. (II. p. Procopii) Losonc oppidum

884. (I.172.) Tercsy Farkas (nobilis) szolgabíró eskü alatt jelentette, hogy Kéry Ferenc alispán parancsára és Újlaky Mihály (egregius) és Keszy Katalin (generosa) fiainak, Újlaky Istvánnak és Jánosnak (nobiles) kérésére megidézte nándori Bene András (egregius) feleségét, Kovácsi Borbálát (nobilis), Alsóesztergáron lakó servitora, Tarnóczi Pál útján, 1602. július 3-án.

907. (I. 176.) Nagy Egyed (egregius) füleki alkapitány eltiltást jelent be Bene András (nobilis) alattvalója, Goda András (providus) ellen, aki most az ő házában Tarnóc possession lakik. Ugyanis Bene András ezt a jobbágyot Murakeszy Pál (nobilis) nála zálogban lévő birtokáról elbúcsúztatta, és bár már megkapta a törvényes engedélyt a távozásra, még mindig Nagy Egyed házában lakik, ezzel jelentős kárt okozva neki, mert rétjeit, földjét is használja, mintha azok az övéi lennének. Most ezért eltiltja a nevezett jobbágyot földjeinek, rétjeinek és házának használatától.

925. (I. 179.) Nándori Bene András (egregius) a vármegye közönsége előtt ünnepélyesen tiltakozik Balassa Zsigmond (magnificus) ellen, mert Balassa őt a bemutatott menedéklevele /salvus conductus/ ellenére néhány szolgájával, mint nyilvános gonosztevőt, a nemesi szabadságjogai megsértésével megkísérelte elfogatni és letartóztani. Ezért ha őt a továbbiakban bárminemű zaklatás éri - a menedéklevele ellenére -, akkor azt csakis Balassának fogja tulajdonítani. Ha pedig Balassa bármit tenne a tiltakozó jogai ellen, akkor nem rejtve, hanem nyíltan és a megfelelő bíróság előtt fog ellene keresetet benyújtani.

926. (I.179.) Az előbbi tiltakozással szemben Záborsky János kijelenti, hogy Balassa Zsigmondnak (magnificus) joga van Bene Andrást elfogni, ugyanis Bene bizonyos kiváló nemes személyek mint fogott bírák előtt, azaz az alispán, Palásthy József, Soós János és Ruttkay János előtt arra kötelezte magát Balassának, hogy a Trencsén megyei Besztercén 15 napon belül megjelenik és magyarázatot ad az ellene felhozottakra. Ezután Balassa az említett urak közbenjárására Bene Andrást elengedte. De mivel Bene András az előbbi ígéretének nem tett eleget, így Balassa más módon kénytelen eljárni ellene minden baj és nehézség felvállalásával.

1598-ban kezdődött vádaskodás és pereskedés után 1602-03-ban a Balassák indulatai a tetlegességig fajulnak. 1608-ban Illésházy nádor tesz megjegyzést a Bene családot ért tragédiáról! 

1608. június 30.  Sopron megye közgyűlése (congregatio generalis) 

681. (II. 223.) Néhai nemes Bene … és felesége, Zsuzsanna árváinak törvényes gyámja, Zsófia asszony nevében egregius Vizy András tiltakozott a gyermekek javainak érdekében. A szövegben szerepel Illésházy István nádor egy levele és egy hivatkozás az 1602-ben történtekre. A folio töredezettsége és a szöveghiányok miatt több nem tudható meg. 

/ X 7026 Illésházy család (P 1341) Batthány család levéltára,

/TURBULY ÉVA: SOPRON VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI II. 1595-1608 

E 148 Magyar Kamara Archívuma - Neo -regestrata acta -F.373.-N.32. & O69 -Kúriai levéltár - Acta post advocatos - F.86.-N.7. & F.69.-N.12.