SZALL_SZAMLA.SHEET
Számla iktatószám:
rendszer által generált egyedi azonosító, mely a következő tagokból áll: évszám/fajta/sorszám, ahol:
évszám: Alapesetben az egyetlen nyitott könyvelési évből határozódik meg. A beszámolás időszakában (amikor két nyitott év is létezhet egyidejűleg) rendszer veszi a számla teljesítési dátuma és számla kelte közül a kisebbet, majd ennek az évszámát használja fel az iktatószámhoz. Amennyiben lezárt évet érintő teljesítési dátumú számlát kell rögzítenünk, akkor rendszer a legkorábbi nyitott évre generál iktatószámot.
fajta: S=szállító, I=devizás szállító, H=határozat, K=külső (SZLA_JELLEG szótár).
alfajta: N = normál, B = bizonylat (SZLA_ALFAJTA)
sorszám: F1 által osztott szigorú sorszám.
Könyvelési azonosító:
P1 könyvelő rendszer ennek visszaadásával jelzi, hogy sikeres volt a számla könyvelése. Felépítését a könyvelő rendszer határozza meg.
Számla állapot:
a számla az életciklusának mely pontjánál tart.
Iktatott: minden új szállítói számla ezzel az állapottal jön létre, akár kézzel rögzítik, akár beolvassák. Ebben az állapotban a számla tetszés szerint módosítható.
Igazolt: a számlához már léteznek a szállítói számla tételek, és a tételekben megadottak a jogosságot alátámasztó hivatkozások a mindenféle rendszerbéli előzményre (mint szolgáltatási igény, működési szállítói szerződést, stb.) Ha leigazoljuk a számlát, akkor a szállítói számla tételeket már nem fogjuk tudni módosítani. Ha mégis szeretnénk ezt megtenni, akkor visszaléptetjük előző állapotára (vagyis iktatottra) a számlát a Visszaléptet gombbal és módosítjuk a kívánt adatokat. Majd újra leigazoljuk.
Elutasított: amennyiben a szállítói számlához olyan problémát regisztrálnak, amely miatt az nem kerülhet be a könyvelésbe, úgy a számla az Elutasít gombbal állítható jelen állapotba. A szállítónak való visszaküldésről külön kell gondoskodni
Feladott: F1-ben kezdeményezték a számla feladását könyvelő rendszer felé. Feladott állapotú számla adatokat már nem lehet módosítani, csak a Számla kötődés adatokat és a Pénzügyi teljesítésével kapcsolatos adatokat. Ha bármilyen más adatot szeretnénk a számlán módosítani, akkor le kell stornóznunk és újra le kell könyvelnünk a számlát.
Könyvelt: az F1-hez kapcsolt könyvelőrendszer visszajelezte a számla sikeres könyvelését. Előbbi feladott állapothoz képest ez - a rendszerek kapcsolódási módjától függően - történhet pár másodperccel, vagy több órával később is.
Stornózott: olyan szállítói számlát jelöl, melyhez kapcsolódik egy stornó bizonylat pár, amit a Helyesbítés paraméterek Tab-fülön a hivatkozó számla adatlapjáról el is érhetünk.
Elektronikus számla:
automatikusan kerül bepipálásra, ha e-számla kerül beolvasásra interfészen keresztül. Nem szerkeszthető mező.
Számla jellege:
a szállító számla jellege határozza meg, hogy az iktatószámot melyik fajta sorozatból kapja a bizonylat. Lehet szállítói, devizás szállító, határozat vagy idegen (külső). Ezek rövidítése kerül az iktatószám éve után meghatározásra, egy karakterre rövidítve.
Beérkezés dátuma: a bizonylat postai vagy futár általi beérkezése. Elektronikus vagy e-számláknál a rendszerbe történt beolvasás időpontja lesz a beérkezés.
Működési számla: a számla kategóriák közül választható első logikai mező, a flottakezelő működési költségeiről szóló számlák jelölésére (áram, kertész, stb.). A mező pipálásával a Számla kötődése fülön megtalálható Működési szállítói szerződés mezők aktiválhatók. A három kategória közül az egyiket kötelező kiválasztani. Ilyen számláknál nincs lehetőség rendszám rögzítésére.
Műszaki számla: a számla kategóriák közül választható második logikai mező, a gépjármű állományhoz kapcsolódó számlák jelölésére (kivéve a kárszámlákat). Minden gépjárműhöz kötődő számla műszaki számlaként kezelendő. A Számla kötődése fülön megtalálható valamennyi blokk hozzáférhetőségét aktiválja, kivéve a Működési szállítói szerződés mezőket. A három kategória közül az egyiket kötelező kiválasztani.
Kárszámla: a számla kategóriák közül választható harmadik logikai mező, a gépjármű állományhoz kapcsolódó kárszámlák befogadására. A mező a biztosítói térítés mezőinek hozzáférhetőségét aktiválja. A három kategória közül az egyiket kötelező kiválasztani.
Számla kelte: a számlán szereplő kiállítás kelte, alapértékként beajánlja rendszer a teljesítés dátumát. Amennyiben devizás szállítói számláról van szó, úgy rendszer a számla kelte és a teljesítés dátuma közül a kisebbiket veszi, amikor az átváltáshoz használt árfolyamot határozza meg.
Elszámolási időszak: folyamatos teljesítésű számlán feltüntetett időszak, mely időszakban nyújtott szolgáltatás díja szerepel a számlán.
Folyamatos teljesítésű: amennyiben folyamatos teljesítésű a számla, abban az esetben bepipáljuk a mezőt, segíti a dátumok ellenőrzését.
Fizetési határidő: a számlán szereplő fizetési határidő (ettől eltérően is ütemezheti a flottakezelő a kifizetést).
Teljesítés dátuma:
a számlán feltüntetett teljesítési dátum. Amennyiben devizás szállítói számláról van szó, úgy rendszer a számla kelte és a teljesítés dátuma közül a kisebbiket veszi, amikor az átváltáshoz használt árfolyamot határozza meg.
P1 interfész kapcsolat esetén ez a dátum kelül az Áfa bevallás M-es lapjára.
Fizetési mód: a számlán szereplő pénzmozgás mikéntje: átutalás vagy készpénz (ettől eltérő fizetési módot is választhat a flottakezelő).
Könyvelési időszak:
a szállító számlán kiterhelt termék vagy szolgáltatás, melyik könyvelési időszakra lett elszámolva. Alapértelmezetten a számla teljesítési dátuma szerinti időszak (év/hó), folyamatos teljesítésű számlák esetében (a Folyamatos teljesítésű jelölőnégyzet be van pipálva) az elszámolási időszak záró dátuma, de legkorábban a P1-ben nyitott könyvelési időszak. A könyvelési időszak egyrészt felülírható, másrészt könyveléskor F1 lekérdezi a P1 könyvelő rendszerből az időszakok állapotát, és szükség esetén korrigálja az adatot. Ez utóbbi azért szükséges, mert a számla iktatáskor megadott időszak közel sem biztos, hogy a számla könyvelésének pillanatában is nyitott állapotú.
Formátuma szigorúan: éééé/hh (például 2020/01).
Áfa teljesítés dátuma: a teljesítési dátum határozza meg főszabály szerint az áfa teljesítés dátumát, mely időszakban kell az ügylet után a fizetendő adót megállapítani, de ez felülírható ha a könyvelő az érvényes jogszabályok szerint eltérne ettől. Ez a mező vezérli az Áfa bevallási időszakot.
Áfa bevallási időszak:
az áfa teljesítés dátumát alakítja át a rendszer év/hó formátumra. F1 már iktatáskor igyekszik meghatározni, de könyveléskor a P1 könyvelő rendszerből lekérdezi F1 az időszakok állapotát, és szükség esetén korrigálja az adatot. Ez utóbbi azért szükséges, mert a számla iktatáskor megadott időszak közel sem biztos, hogy a számla könyvelésének pillanatában is nyitott állapotú. Az áfa bevallási időszak nem lehet korábbi a számla teljesítési dátuma szerinti időszaknál.
Formátuma szigorúan: éééé/hh (például 2020/01).
Áfa belföldi: az Áfa tv. meghatározza, hogy ki számít áfa belföldinek és áfa külföldinek. Ebben a logikai mezőben van lehetőség kiválasztanunk, hogy áfa belföldi-e a szállító. Amennyiben áfa belföldi bepipálásra kerül, akkor az áfa belföldi könyvelési szabályokat használja továbbiakban a rendszer. Alapértelmezettként áfa belföldi.
Szállító könyvelése: ezzel a lenyíló mezővel meghatározzuk a szállító könyvelési szabályt (lásd következő mező). Lehet: Költség / Beruházási / Közösségen belüli / Fordított adózású. A szállító könyvelése mezőhöz kapcsolódó könyvelési szabályok meghatározhatják, hogy mely szállítói főkönyvre kerüljön az adott számlatípus. (pl. költség: 4541, beruházási: 4551)
Szállító könyvelési szabály: választás a könyvelési szabályok közül. Rendszer alapértékként a 'Szállítói számla fej' jogcímen belül azt a könyvelési szabályt ajánlja fel, mely előző "Szállító könyvelése" és korábbi "Áfa belföldi" mezőkkel összhangban áll. A végül elfogadott könyvelési szabály határozza meg, hogy adott szállítói számla fejet miként kell könyvelni.
Mint előző technikai mező, bepipálásával az adott felhasználó által előzőleg rögzített beszállító adatait olvassa be a rendszer. A mező tehát segítség akkor, ha egymás után több számlát kell iktatnunk azonos beszállítótól, nagy mennyiségben.
Külsős számlaszám: a számlán feltüntetett bizonylat azonosítót kell ide beírnunk, melyet a szállító saját rendszere osztott.
Szállító: választás a partnerek közül. Új szállító esetén egyből rögzíthető is a hiányzó partner (ha van jogosultságunk) és utána tudjuk kiválasztani.
Szállítói cím: amennyiben a szállítónak több címe is van, akkor ki kell választanunk a partnerhez előzőleg felvett címek közül. Ha csak egy címe van rögzítve a partnertörzsben, akkor a szállító kiválasztásával automatikusan kitölti a rendszer. Ha a kívánt cím nem létezik, egyből rögzíthetjük is (ha van jogosultságunk).
Szállítói adószám: partnertörzsből automatikusan kitölti a rendszer a szállító kiválasztása után.
Közösségi adószám: partnertörzsből automatikusan kitölti a rendszer a szállító kiválasztása után.
Vevő kód: alapértékként rendszer beajánlja a flottakezelőt jelentő partnert. Amennyiben épp egy idegen bizonylatot kezelünk, úgy ezt felül kell írni a bizonylaton valóban szereplő vevőre. E felülírás a partnertörzsből történő választással lehetséges.
Vevő cím: alapértékként rendszer beajánlja az előző mező szerinti partner elsődleges címét. Ha több van, választani kell.
Ezt a blokkot kifejezetten a szállító számlán szereplő adatokkal töltjük fel, a későbbi összeg ellenőrzések alapjául. Rendszer az itt megadottakat sosem írja felül.
Eredeti devizanem: lenyíló mezőből kiválasztjuk a devizanemet.
Bruttó végösszeg: forintos és devizás számlák esetében is a végösszeg forintban kifejezve.
Bruttó devizás végösszeg: csak devizás számla esetén aktív mező, számla végösszegét devizában kifejezve töltjük.
Eredeti áfa tartalom: a szállító számlán feltüntetett fizetendő áfa összege. Ide mindig a számlán szereplő és ne az általunk könyvelt levonható áfa összegét írjuk! A cellába rögzített összeg P1 interfész kapcsolat esetén az Áfa bevallás M-es lapjára kerül, amennyiben van a számlával kapcsolatban levonható áfa könyvelve.
Eredeti áfa tartalom devizában: a szállító számlán feltüntetett fizetendő áfa összege devizában.
Egy autós számla: logikai mező, bepipálásával jelezzük rendszernek, hogy a számla összes tétele egyetlen autóra vonatkozik, így szerkeszthetővé válnak a Számla gépjárműhöz rendelése mezők itt, a számla fejben.
Gépjármű azonosító: amennyiben bepipáltuk az egy autós számla mezőt, itt kiválasztható gépjármű állományból az érintett autó.
Idegen rendszám: előfordul, hogy nem a flottakezelő tulajdonában lévő autóval kapcsolatos szállító számla érkezik. Pl: bérautó.
Gépjármű állapot: egy autós számla esetén rendszer megjeleníti a kiválasztott gépjármű állapotát a számla teljesítési dátumában.
Km óraállás: a számlán feltüntetett gépjármű km óraállás. Szervizelésnél sok esetben bejegyzik szervizkönyvbe is, illetve flottakezelő kérheti szerviz partnereitől, hogy a számlára is rákerüljön ez az adat. Az itt megadott érték bekerül a gépjármű futásteljesítmény nyilvántartásába, jegyezve hogy a szállítói számla rögzítés felől érkezett az információ.
Tankolt mennyiség (liter): a számlán feltüntetett tankolás mennyisége. Vagy üzemanyag számla elszámoláskor átjön a beolvasott fájlból.
E blokkban megadottak különösen fontosak akkor, ha kárszámlát kezelünk épp, és az ahhoz kapcsolódó önrész, avulás továbbterhelése mellett döntünk. Ugyanis az itt kijelölt szerződés szerint lesznek ezek a számla fejben megadható összegek továbbterhelve.
Szerződés: egy autós számla esetén hivatkozás a gépjármű mögött álló egyedi szerződésre, a gépjármű megadásakor rendszer felajánlja az autó mögötti aktuális egyedi szerződést, de felülírható (pl. átvállalásnál érkezhet számla az előző szerződésre).
Keretszerződés: rendszer feltölti az egyedi szerződés mögötti keretszerződéssel, de felülírható. E keretszerződés partnere lesz a számlafejből továbbterhelendő avulás és önrész költségviselője, az ő nevére áll ki a vevő számla.
Keretszerződés állapota: a keretszerződés állapotát ellenőrizhetjük a számla teljesítési dátumában.
Keretszerződés tárgya: az előző mezőben kiválasztott keretszerződés tárgyának megjelenítése. Ennek értékkészlete lehet Teljes körű, Kezelt, Finanszírozott, Saját cégautó, Saját bérautó és Egyéb.
Saját munkavállaló: itt van lehetőség flottakezelő részéről kapcsolattartót hozzárendelni a számlához, ha adott személynél kívánja kimutatni a költséget, esetleg továbbterhelné rá. Ehhez a Kapcsolattartó adatlapon a Dolgozói kódot ki kell tölteni. A dolgozói kód, ha P1 interfész kapcsolat úgy van paraméterezve, átkerül P1-be dimenzió adatként.
Együttműködési megállapodás: választhatunk az adott szállító partner Együttműködési megállapodásai közül.
Működési szállítói szerződés: működési számla kategóriánál aktiválódó mező, mely felkínálja a szállítóhoz tartozó szerződés azonosítót. Ha több működési szerződés tartozik adott szállítóhoz, akkor ki kell választani a számlához tartozó szerződést.
Szállítói szerződés várható működési számla: a kiválasztott működési szállítói szerződés több különböző - rendszeresen várható - számla kiállítására is feljogosíthatja a szállítót, ezek előre rögzítettek a működési szállítói szerződés alatt. Ezek közül kell itt választanunk.
Beszerzési árajánlatot tartalmazó szolgáltatási igény:
adott beszállítótól adott autóra korábban árajánlat alapján megrendelt SZERVIZ vagy KAROSSZÉRIA szolgáltatásként rögzített szolgáltatási igény kiválasztása. A mezőtől jobbra található egy Tételek frissítése gomb, melyet megnyomva az ügyintézésben rögzített árajánlat tételek begenerálhatók a szállítói számlába.
A mezőben F5-re a Szolgáltatási igények kereső számla igazoláshoz képernyő indul el. Ennek részletes bemutatása a linkelt oldalon történik, emellett segítséget talál a "Miért nem jelenik meg tétel a kereséskor?" kérdésre is.
Biztosítói várt számla fájl: a várt biztosítós számla fájloknál már érkeztetett fájlok közül lehet kiválasztani az épp rögzített szállítói számlához tartozót, hogy későbbiekben rendszer ebből a fájlból generálja le a szállítói számla tételeket.
Számlatípus: három típust különböztetünk meg Normál, Helyesbítő és Stornó.
Helyesbített számla: ha az aktuális számla helyesbítő vagy stornó, úgy az eredeti szállító számla F1 iktatószámát mutatja, mely helyesbítésre vagy stornózásra került.
Helyesbített számla külsős számlaszáma: az eredeti szállító számla eredeti sorszámát mutatja, mely helyesbítésre vagy stornózásra került.
Helyesbítés, stornózás oka: a flottakezelőnél előforduló helyesbítés vagy stornózás indoka.
Megjegyzés: részletesebb leírást adhatunk a konkrét esetről, a számla javítás okáról.
Hivatkozó számla: ha épp egy olyan számlán vagyunk, amit utóbb helyesbítettek, úgy itt jelenik meg a helyesbítő vagy stornó számla F1 iktatószáma.
Az összeg adatok mező aktivitása aszerint változik, hogy a számla jellegének Szállítói vagy Devizás szállító jelleget választunk. Ha az eredeti devizanem HUF, akkor ez a blokk inaktív. Ha eredeti devizanemnek valamilyen más devizát választunk, akkor változik a mezők aktivitása, ebben az esetben töltjük ennek a blokknak adatait.
Átváltás dátuma: a könyvelési adatok Tab-fülön rögzített teljesítési dátum, mely felülírható a speciális rendelkezések szerintire.
Deviza árfolyam: az átváltás dátuma szerinti rendszerben rögzített érvényes közép árfolyam. A rendszer a Pénzügy / Törzsadatok / Árfolyamok táblába rögzített adatokat használja.
Szállító árfolyama: a számlázási árfolyamot kell feltöltenünk a szállító számláról.
Utolsó árfolyam frissítés dátuma: a pénzügyi törzsadatokban szereplő adott árfolyam típusra rögzített utolsó árfolyam dátuma, mely alapján ellenőrizhetjük, hogy jó árfolyam szerint számoljuk-e el a számlát.
Forintban és devizában összesíti a rendszer a szállítói számla tételeket és mutatja az eltérést a számlán szereplő eredeti összeg adatok blokkban beírtakhoz képeset.
Nettó összesen: a szállító számla tételek nettó összegeinek összege.
Áfa összesen: a szállító számla tételek adó összegeinek összege.
Bruttó összesen: = Nettó összesen + Áfa összesen.
Eltérés bruttó: az eredeti bizonylat bruttó végösszegéhez hasonlítja előző mező szerinti Bruttó összesen értéket.
A káresemény nyomán beérkező szerviz számlákon a szerviz mindig jelzi, hogy megállapodás szerint a biztosító kinek fogja kifizetni a kártérítés összegét; közvetlenül szerviznek, vagy épp a flottakezelőnek. A beállított továbbterhelések annak a partnernek történnek, akit a számla fejben (!) megadunk továbbterhelési partnerként (és azon belüli keretként, egyediként). A továbbterhelés a számla devizanemében történik.
Flottakezelőnek (Ft): kárszámla esetén biztosítótól és keretszerződéstől függően a biztosítói térítést utalhatják a flottakezelőnek. Ebben az esetben a kárelszámolást a flottakezelő intézi a biztosító felé. A teljes szállítói számlát fizetnünk kell a szerviz felé és utólagosan téríti meg a biztosító a kár önrész és avulás feletti részét (avulás nem minden esetben van) a flottakezelőnek. Illetve ha egyéb költségeket is szeretnénk kifizettetni a biztosítóval, ami a káreseményhez kapcsolódik pl. autómentő, akkor ezeket az egyéb költségeket is biztosító a flottakezelő felé téríti meg utólag.
Szerviznek (Ft): kárszámla esetén biztosítótól és keretszerződéstől függően a biztosítói térítést utalhatják a szerviznek. Ebben az esetben a flottakezelő olyan megállapodást kötött szervizzel, hogy a szerviz intézi a biztosítói eljárást biztosító felé, a biztosítói térítést is a szerviz fogja kapni az elszámolás után. Ezért a szerviz által kiállított szállítói számlán a javítási összeget a biztosítói térítéssel csökkentve számlázza ki a szerviz flottakezelő felé.
Megfelelő paraméterezés esetén P1 automatikus pénzügyi teljesítést könyvel az itt rögzített összeggel.
Önrész (Ft): az önrész a kár azon része, amelyet a szerződés alapján a biztosított magára vállal. A biztosító a szerződésben megjelölt önrészesedés alatti károkat nem téríti meg, illetve az önrészt meghaladó károknál az önrész összegét minden kárból levonja.
Fenti mezőnél leírtak esetében szintén a biztosító a szervizzel számol el, ezért szerviz csak az önrészt terheli ki flottakezelő felé. Ha a flottakezelő maga számol el a biztosítóval, akkor a teljes szállítói számlát ki kell fizetni szállítónak és a későbbiekben téríti meg a biztosító az önrészen felüli részt flottakezelőnek.
Avulás (Ft): az avulás a használt autóban keletkezett kár után a biztosító nem fizeti ki a sérült alkatrész teljes újkori értékét, arra való tekintettel, hogy amennyiben új értéken térítené meg a kárt, úgy az az un. „káron szerzés” tilalmába ütközve a károsult számára jogalap nélküli gazdagodást jelentene. A biztosító az alkatrész teljes árából levonja a használat során bekövetkezett amortizáció %-ban meghatározott mértékét, ezzel csökkentve a kárkifizetés összegét. A biztosító így tesz eleget annak, hogy csak megalapozott kártérítési igény alapján térítsen.
Fenti mezőnél leírtak esetében szintén a biztosító a szervizzel számol el, ezért szerviz az önrészt és az avulást terheli ki flottakezelő felé.
Továbbterhelendő: a biztosítói térítés blokknál a fent felsorolt 4 esetben flottakezelőnek lehetősége van továbbterhelni a kárösszegek bármelyikét, ehhez jelen mezőt kell 'igen' értékre állítania.
Analitika tétel hivatkozik rá: amennyiben továbbterheléshez már generált rendszer vevő analitika tételt, azt itt jelzi 'igen' értékkel.
Pénzügyi teljesítés módja: a szállító számla kiegyenlítésének módja, lenyíló mező.
Pénzügyi teljesítések gomb: megmutatja a P1-ben könyvelt pénzügyi teljesítéseket a számlához.
Pénzügyi teljesítést igényel: logikai mező, vannak olyan esetek pl. végszámla vagy kompenzáció miatt már nem igényel a számla pénzügyi teljesítést, itt van lehetőségünk megjelölni az ilyen számlát.
P1 nem használja ezt a mezőt, a számlák pénzügyi rendezését P1-ben szükséges lekönyvelni.
Teljesítendő összeg devizában: rendszer felkínálja az összeg adatok tab-fülről az eredeti bruttó deviza értéket. Mivel a pénzügyi teljesítések gomb megnyomásával ellenőrizhetjük P1 könyvelő rendszerünk szerint történt-e már részteljesítés a számlára, ez alapján manuálisan felülírhatjuk a teljesítendő összeget devizában a részteljesítések függvényében.
P1 teljesítendő összegként mindig a számla könyvelt összegét értelmezi, a Biztosítói térítés szervíznek mezőhöz P1-ben megfelelő paraméterezés esetén automatikus pénzügyi teljesítés könyvelés kapcsolódik.
Teljesítendő összeg: rendszer automatikusan kitölti a teljesítendő összeg devizában és a deviza árfolyam szorzatával, ha devizás szállítót rögzítettünk. Ha forintos szállítót, akkor a bruttó összeget kínálja fel. Ez is felülírható az előző mezőhöz leírtak miatt.
P1 teljesítendő összegként mindig a számla könyvelt összegét értelmezi, a Biztosítói térítés szervíznek mezőhöz P1-ben megfelelő paraméterezés esetén automatikus pénzügyi teljesítés könyvelés kapcsolódik.
Címzett partner: alap esetben a számlát kiállító szállító partner. Kivételes esetekben a pénzügyi teljesítést másik partner felé kell teljesítenünk. Pl. egy háromoldalú kompenzációs megállapodásból vagy ügyfél által fizetett és részünre megküldött szállító számla kifizetése miatt.
Címzett partner bankszámlaszám: alap esetben a számlát kiállító szállító partner bankszámlaszáma. Itt lehetőségünk van a partner több bankszámla száma közül választani, esetleg a hiányzó bankszámlaszámot egyből rögzíthetjük is (ha van jogosultságunk). Esetleg elképzelhető olyan eset is, hogy harmadik fél bankszámlaszámát adjuk meg közvetlenül, mondjuk egy kompenzálási megállapodás vagy követelésengedményezés miatt.
Készpénz kézbesítési helye: megjegyzésként beírhatjuk a készpénzes befizetés helyét, ahol a kiegyenlítés megtörtént, amennyiben dolgozónk készpénzzel a szállító házipénztárába vagy csekkel teljesíti a kiegyenlítést.
P1 nem használja ezt a mezőt.
Megállapodott határidő: a Beszállító együttműködési megállapodásból hozza a rendszer adott ügyféllel történt megállapodásban szereplő fizetési határidőt.
Mihez képest: együttműködési megállapodás szerint számolja a rendszer, hogy számla beérkezésétől, kiállításától vagy postára adásától számítjuk a fizetési határidőt.
Fizetési határidő mértékegysége: általánosan a naptári, banki és munkanapokat vesszük számításba.
Kifizetési dátum fizetési határidő: választó mező, mely lehetővé teszi, hogy adott számlánál eltérjünk a megállapodott fizetési határidőtől, akár lehet ez korábbi vagy későbbi dátum is megegyezés szerint.
Kifizetési dátum: amennyiben nem fizetési határidőre szeretnénk kiegyenlíteni a számlát, akkor attól eltérő dátumot tudunk rögzíteni a rendszerben. Az információ átadódik P1 rendszerbe, ahol a kifizetések ütemezésének ez lesz az alapja.
A számla állapotváltozásai Tab-fülön időrendben láthatjuk adott szállítói számla életciklusának mely pontjánál tart, ki, mikor, milyen állapotba léptette. Az állapotléptetések nyomógombokkal kezdeményezhetők, bizonyos feltételvizsgálatokat követően rendszer automatikusan lépteti előre.
Állapot: a következő 6 állapoton halad át a szállítói számla a befogadástól a lekönyvelésig:
Iktatott: minden új szállítói számla befogadásának első állomása, akár kézi számla, akár beolvasással kerül a rendszerbe. Ekkor kerülnek a beérkezett számla fej adatai rögzítésre a számláról, mely ha mentésre kerül, akkor a rendszer által generált egyedi iktatószámot kap. A számla elmentéséhez szükséges minden piros csillaggal megjelölt kötelező mezőt kitölteni a számla dátum és időszak információiról, a szállítóról, a kifizetésről és a számla kategóriájáról. További plusz információkat is rögzíthetünk, mely a számla későbbi feldolgozásához ad a kollégáknak segítséget. Az 'Iktatott' állapotban a számla minden adata módosítható.
Igazolt: az igazolás során kerülnek rögzítésre a szállítói számla tételek, mely mindegyikét hozzárendeljük a rendszerben ismert előzményhez, és eldöntjük, hogy a tétel valóban szükséges kiadást takar-e vagy sem. Ehhez műszaki szakértő vizsgálatára van szükség a jogosság elbírálásához. Az igazolás rendszer általi feltételei, hogy a számláról rögzített bruttó érték és a számla tétel szerinti bruttó érték közötti eltérés nem lehet nagy, csak a kerekítések miatti eltérést fogad el a rendszer. Ha leigazoljuk a számlát, akkor a szállítói számla tételeket már nem tudjuk módosítani. Ha mégis szeretnénk ezt megtenni, akkor a Visszaléptet gombbal visszaléptetjük előző állapotra és módosítjuk a kívánt adatokat. Majd a számla 'Igazolt' állapotba léptethető ismét.
Elutasított: amennyiben a szállítói számlához olyan problémát regisztrálnak, amely miatt az nem kerülhet be a könyvelésbe, úgy a számla az Elutasít gombbal állítható jelen állapotba. Megadható a visszautasítás okát jelentő probléma, akár több is egyszerre. A megadott problémák utóbb belekerülnek a visszaküldéshez generálható kísérőlevélbe. Ebben az esetben számla 'Elutasított' állapotba kerül.
Feladott: a könyvelésre feladás előtti lépés, hogy a könyvelő számszakilag is helyesnek ítélje meg az igazolt számlákat, ezekre indítható a könyvelési folyamat, pontosabban az átadás a P1 könyvelő rendszer felé. Ekkor a számla 'Feladott' állapotba kerül. A feladást akkor engedélyezi rendszer, ha az összeg nem nulla és a könyvelési időszak nyitott és a szállítói számla tételnél meg van határozva könyvelési szabály. Feladott állapotú számla adatokat már nem lehet módosítani, csak a Számla kötődés adatokat és a Pénzügyi teljesítésével kapcsolatos adatokat. Ha bármilyen más adatot szeretnénk a számlán módosítani, akkor le kell stornóznunk és újra be kell iktatnunk a számlát.
Könyvelt: P1 könyvelő rendszer a Könyvelési azonosító visszaadásával jelzi, hogy sikeres volt a számla könyvelése. Ekkor a számla 'Könyvelt' állapotba kerül.
Sztornózott: ha a számláról utólag derül ki, hogy mégsem tudjuk elfogadni, vagy a számla mégsem jogos, akkor stornóznunk kell a rendszerben, visszaléptetésre nincs lehetőség. Az így legenerált stornó számla automatikusan kapcsolódik a stornózott párjához. Ekkor a számla 'Stornózott' állapotba kerül.
Ki: az állapotléptetésért felelős kolléga nevét rögzíti a rendszer
Mikor: a rendszer által rögzített állapotléptetés időpontja kerül rögzítésre
Oka: a szállítói számla életciklusának megfelelő eljárás és engedélyezés megtörténte
A beérkező szállítói számlákkal kapcsolatos megjegyzések és problémák áttekintését és kezelését szolgáló felület. Új bejegyzés felvitelére illetve a régiek megtekintésére a Szállítói számla megjegyzés és probléma adatlap szolgál, aminek tehát önálló áttekintő felülete nincs, mivel minden probléma csak számlához rendelten értelmezett. A problémák rögzítése tipizáltan történik, választhatunk a törzsadatszinten definiált probléma típusok közül. További jelentősége az itt megadottaknak az, hogy ezek kerülnek bele a rendszerből kiállítható ún. Visszaküldés kísérőlevélbe.
A SZALL_SZLA_AFA_TETEL_KOTELEZO rendszerparaméterrel kapcsolható, hogy igazoláskor és könyveléskor legyen-e ellenőrizve és kikényszerítve az áfa tételek megadása. Ha adott flottakezelő él ezzel, úgy itt adhatók meg a részletes áfa adatok.