nándori Bene Antal
(1780 - 1824)
"A Bene család Sopron vármegyéből származott és onnan elszármazva telepedett le Csongrád megyében, ahol a Sopron megyétől nyert bizonyítvány alapján 1781. június 18-án Bene Ferenc, István, Antal és János nemességüket kihirdettették. A Csongrád megyébe szakadt családtagok nem mindegyike használt előnevet, de akik éltek ezzel, azok „röjtöki” előnévvel éltek. A kihirdetési okmány nem említ előnevet, de az ideszakadt négy testvér tudta, hogy apjuk, Antal Röjtökön született, és tudták, hogy családjuk Röjtök községben bírt földesúri joggal. Tudjuk, hogy a családnak több tagja nyugszik Zomboron a temetőben, ezek némelyikének a sírkeresztjén „röjtöki” előnév olvasható. "
"Rónay Mihály bátyám állítása szerint ez a Bene és a nándori Bene család azonos. "- Rónay (Öexel) család története (http://www.kiszombor.hu/files/KISZOMBOR-ToRTeNETE-II.pdf)
Apja Bene Ferenc (1753.07.16. - 1829.04.03.), édesanyja Thury Erzsébet Anna (1755-1822). Született Algyőn 1780.április 10.-én. Felesége Punik Rozália.
Gyermekeik:
Bene Miklós (1808 - ?)
Bene Henrik (1810 - ?)
Bene Lajos István Sándor (1815 - 1858), felesége kis-zombori Rónay Anna Katalin Vilhelmina (Öexel) (1817-1880)
Haláláról 1824.április.27.-én értesülünk.
"Bene családbelieket lelünk Csongrád megyében is. Jelesül Bene Antal Csongrád megye főjegyzője, egyszersmind a gróf Batthyány család jogigazgatója volt. Meghalt 1824-ki jan. 28-kán, kora 44-dik évében. " - Nagy Iván
Punik avagy Punich család:
A család a Somogy megyei Völgyfaluból származik. Punik Pál a somogymegyei Zillingthal (ma Völgyfalu) községben született és felesége Pichler Anna Mária révén belecsöppenve a Pichler-féle nagy vagyonba, mint kiválóan intelligens ember és városi tanácsnok, teljesen a közügyeknek élt, sokat tartózkodott a városházán; keveset a boltjában. Hivatalos kiküldetés, szemle, vagyonbecslés, végrendelkezés, hagyaték-fölvétel, bizottság járás alig eshetett meg nélküle. A fiát, ifjú Punik Pált hivatalos pályára nevelte és városi levéltáros lett belőle. Hogy a közszereplés mellett a vagyon és üzlet hanyatlott, azt megtudjuk abból a perből, melyet 1798-ban Punik Pálné. szül. Pichler Mária Anna indított a hitelezők ellen azért, mert ezek a férjétől ingatlan zálogbirtokot fogadtak a követeléseik fejében, holott az asszony állítása szerint az adósságot a férj egyedül csinálta, a vagyon pedig közös birtok. A pert Pichlerné nem nyerte meg, mivel az adósságok a férj üzleti működéséből, vagyjobban mondva talán: nemműködéséből keletkeztek és az üzlet a házasfelek közt közös volt. A volt Piclder, majd Punik-házat és boltot Punik Pál és nejének gyermekeitől 'ifjú Punik Pál városi levéltárostól, WagnerAmadeusné sz. Punik Josefa szegedi mészárosnétól és Hausenblasz Györgvné sz. Punik Anna vidéki kalmárnétól magukhoz váltották a Blauhorn család tagjai.
Punik Rozália (szül.: Pécs, 1785.08.25) apja a fenti Punik Pál "szegedi vaskereskedő" testvére Mátyás volt, aki az anyakönyvek szerint a család hentes és mészáros boltját vezette Pécset (Ma Király u. 21. számú müemlékvédelem alatt álló épületben). Punik Pál 1790-ben vásárolja Szegeden a mai Kossuth L. u.13 sz alatti 921 négyszög öles (3315 nm) telket házzal Kudrovácz Andrástól 13.000 forintért. (Itt jegyezném meg hogy 1825-ben az MTA alapítása 40.000Ft -ba került és egy éves profitja volt a Széchenyi birtokoknak!).