* CsG-PP: Képes haiku
2016. április 11-én, Pusztai Péter javaslatára és kezdeményezésére költészetnapi játékba kezdtünk a Káfé főnix portálon: Péter képben megfogalmazott, ún. képes haikukat küldött nekem, s kérésére illő szövegeket próbáltam gyártani hozzájuk. Ez így ment, amíg elértünk egy tucatig. Akkor egy napot megpihentünk (lásd: Teremtés címszó), majd másnap folytattuk a sorozatot, a 13-astól a 24-esig. A következő 12 szöveget én küldtem hívószövegként. Pünkösd körül, két heti pihenés után, a 25-ös sorszámútól újra kezdtük: hol PP, hol én "provokáltam", s a 32-es-hez érve úgy döntöttünk: véget vetünk a játéknak. Hiszen nem kivántunk mi semmilyen helyet elfoglalni a haiku világában; egyszerűen csak próbára tettük játékos kedvünket, kétkedve figyelve - maradt-e belőle még valami? Hát, ha nem is túl sok, de azért maradt...
Képes haiku no. 1
Képes haiku no. 13
rezeg a lánycomb –
sok kicsi kalapáccsal
kopogtat a kéj
Képes haiku no. 2
a szélben nyomok
nélkül elsuhanni még
egy szúnyog se tud
Képes haiku no. 14
dobozban dohány
fanyar illatú múltból
régi dicsőség
Képes haiku no. 3
kártyát keverek,
lapra lap csusszan - a sors
kezében az ász
Képes haiku no. 15
bársonya rongy már
esők istene mossa
málló köntösét
Képes haiku no. 4
az első sikoly -
féket behúzni késő
baljós az idő
Képes haiku no. 16
kalodás karok
gyáva nyakat szoritnak
örök életre
Képes haiku no. 5
fűrész pusztítja
kertünk díszét: morgása
hajnalt siketít
Képes haiku no. 17
a sors hasadó
gömbje alatt mindennek
jó rendje kerül
Képes haiku no. 6
a jégen karcsú
nyolcasok, a jég alatt
életem vacog
Képes haiku no. 18
a fogság kelyhe
– ma még nyájas porkoláb –
szűrt fényt ereszt be
Képes haiku no. 7
malom szitálja
lisztemet nappal-éjjel
- gabonám fogytán
Képes haiku no. 19
A mutatvány ma
csupa látszat – tótágast
álló gondolat.
Képes haiku no. 8
pénzemet költöm -
mintha adósságomat
fizetném vissza
Képes haiku no. 20
vágyak otthonát
lepel álcázza – hervad
alatta a csók
Képes haiku no. 9
szemem napcsókra
nyilik, a felhőárnyék
álmomra borul
Képes haiku no. 21
meseutazás
tikkadt mámora tűnik:
jöjj, végállomás!
Képes haiku no. 10
tavasszal a tél
foga hull ha reccsenve
olvad a tócsa
Képes haiku no. 22
bonszait nevelj
– álmodoztam, s holt árny lett
belőle: emlék.
Képes haiku no. 11
éjjel még hullott.
a hó nagy. de holnapra
vajon te hol vagy?
Képes haiku no. 23
jó kamerámból
színes könnyek csorognak
– így szép az élet!
Képes haiku no. 12
kukázó kutya
sündörög, koncot keres,
krumplihéjra lel
Képes haiku no. 24
ez hát utolsó
vacsoránk, e halfalat
szűkös reménye
összetörtem egy
poharat: szánom-bánom.
vesztemet látom.
Képes haiku no. 25
Meglátogatott
a gond de kidobtam – most
a küszöbön ül.
Képes haiku no. 26
Kígyót vagy gallyat
rúg fel a láb a fűben
– sziszeg a táj is.
Képes haiku no. 27
Ködben prüsszögő
vak ló kapál az úton –
irányt keresne.
Képes haiku no. 28
Rugóra járó
hűtlen cafka az éltet
– mindig ránk pirit.
Képes haiku no. 29
Nagy szégyenében
elbújt a szégyen – tűvé
teszem életem.
Képes haiku no. 30
Mosolyországban
nagy almagúla pirul
az ősz hevében.
Képes haiku no. 31
A teavíz fő,
s míg vár az asztal, derűs
béke marasztal.
Képes haiku no. 32
Virág a perc is,
vázánk tele – már hervad
szirma, levele.
Pusztai Irina: A játék vége
PP és CSG tisztelettel jelentik, hogy a magyar költészet napján, április 11-én megkezdett négykezes haiku-játékuknak a végéhez értek. Közmegegyezéssel hátradőltek és azt mondták: ennyi volt! Öröm volt együttműködni! A 32 kiprovokált haiku, képben és szóban a tanú rá.
S hogy játékunk ne szálljon el nyomtalanul, ezúttal Pusztai Irina lépett a színre, aki a haikukból hamisítatlan műtárgyat szándékszik készíteni.
A három mozzanatból álló képsoron a felső mutatja a “haiku” feliratú dobozt, szorosan átkötve egy gumival. (A doboz melletti ceruza a tárgy reális méretét jelzi.)
A középső képen a felnyitott doboz látható, a szerzők portréját tartalmazó fülekkel, amelyek mentén, oszlopokba igazítva, a haikukat tartalmazó kártyák hevernek egymáson. A képekhez irt haikukat tartalmazó kártyák PP irányában (bal), a haikukhoz készült képeket tartalmazók CSG irányában (jobb) találhatók.
A harmadik képen a kártyák “mutatkoznak” be: minden haiku külön kártyát kapott, s a baloldali belső oldal mindig a hívó-haikuval indít: ha kép volt az, képpel, ha szöveg volt, úgy azzal (A ceruza szerepe itt is a méretazonosítást szolgálja).
Ezennel köszönjük a figyelmet és a türelmet, Irinának a meglepetést, amely szerinte “olyan, mint a japán dolgok általában: egyszerű és rendezett.”