1984 nyarán, Csíkszentkirályon, a szüleinktől rám és testvéreimre maradt utolsó lakhelyükön valami hirtelen belső sugallatra kihúztam anyám komódjának felső fiókját és elővettem apámék újságpapírba csomagolt, több kötegből álló levelezését. A legtöbb küldemény azokból az évekből datálódott, amikor még nem voltak férj és feleség 1937-1939 nyara között - és gyakorlatilag inkább csak távkapcsolatban álltak egymással.
Ezekről a levelekről nagyon sokáig nem is volt tudomásom. Pedig ott hevertek az anyámék limlommal teli szentkirályi házában, előbb apám íróasztalfiókjában, majd a komódban, ahová a húgom szép sorjában elrejtette őket. Nem eldugta! - csak védelembe helyezte.
Az akkori beléjük olvasás sietős volt, hajszás és éppen csak szemelgetős. Nem is volt hozzá elég türelmem, mert a szabadság napjai kitelőben voltak, s csak felületes benyomásaim maradtak róluk. Annyi már akkor bizonyossá vált: rengeteg tanulságos megállapítás szunnyad bennük!
Azóta emberöltőnyi idő telt el. 2009-ben szántam el magamat arra, hogy a megőrzött és költözéskor jól elraktározott levelezést elővegyem és testvéreim kedvéért digitalizáljam. A beolvasás gépies művelete közben alkalmam volt újra belemélyedni egy-egy levél részleteibe, s egyre jobban meggyőződtem arról, hogy a Kolozsvár és Budapest között kezdetben rapszodikus, később már szinte mindennapossá váló levélváltásból kirajzolódjon az egymástól szigorú határral elválasztott szerelmesek mindennapi élete, vívódásaikkal, terveikkel és tapasztalataikkal egyetemben. E kétszemélyes, átélt családi történelem annál izgalmasabb, mert a kérdéses esztendőkben a világ sorsát és a világháború felé sodródását meghatározó olyan események percepciójára, értelmezésére világít, amire csak most, a levelezés tanulmányozása után döbbentem rá magam is igazán.
Szüleink, ha meséltek is a "régvolt" időkről és dolgaikról, nem akarták túlterhelni, befolyásolni tudati formálódásunkat, amelyre így jórészt az új világ oktatási és nevelési rendszere nyomta rá a bélyegét. A történelmi eseményeket, a háború viszontagságait mindenek előtt az iskolai történelemórákból, majd a sajtóból, a propaganda hivatalos állásfoglalásaiból tudtuk meg és szűrtük le és nagyon sok időnek kellett eltelnie, amíg az előttünk lassan megnyíló lehetőségek olyan szellemi táplálékra is rányitották a szemünket, ami valamikor tilosként, kártékonyként, ellenségesként tiltó homályban maradt.
Ezek a levelek természetes módon vallanak az akkori hétköznapokról, eseményekről. Nincs bennük semmilyen manipulatív szándék, hiszen íróiknak nem az volt a céljuk, hogy mindenáron megörökítsék a múltat, hanem hogy az események rögzítésével jelezzék egymásnak kapcsolatuk, bontakozó érzelmeik távlatait és esélyeit. Az információk értelmezését nagyban megkönnyítette az a tény, hogy leendő édesanyám, Füzessy Erzsébet és családja levelezésük kezdete előtt pár évvel még kolozsvári lakosok voltak, apámmal, Cseke Vilmossal ugyanarra az egyetemre és ugyanarra az évfolyamra jártak - mindketten matematikát hallgattak -, majd a Füzessy család Budapestre költözése után úgy hozta az élet, hogy ez a valamikori kollegiálisnak indult kapcsolat a távolság dacára hirtelen kiújult és viszonylag hamar felértékelődött. A Kolozsvárról távozott leányzónak tehát nem kellett külön magyarázat ahhoz, hogy megértse az elszakított Erdélyben élők sajátos helyzetét, a kommunikáció egyenlő eséllyel zajlott a két fiatal között.
A továbbiakban azon leszek, hogy lehetőleg minél nagyobb olvasóközönség számára hasznossá tegyem a szerelmi levelezés mélyrétegeiben meghúzódó korrajzot és eseménykrónikáját.
*
A regény korábbi, itt olvasható első szövegváltozatát töröltem, a javított, kiegészített és átszerkesztett forma külön honlapon található. Címe:
2016 júniusában a könyv felkerült a Magyar Elektronikus Könyvtár állományába, s az alábbi linkekre lépve akár fejezetenként is elérhető.
A Strada Bravilortól a Vígszínház utcáig és vissza
TARTALOM
4 Munkás hétköznapok itt is, ott is
8 Anschluss, influenza, légiriadó
19 A titkárságtól nincs menekvés?
20 Ha rátekintünk a térképre...
22 Valami van a levegőben - itt is, ott is
24 Egy szobás-konyhás lakás az emeleten
33 Kiruccanások a postaládáig - és tovább
34 "Borzasztó napok ezek nekem..."
35 "Így adom meg kérdésedre a válaszomat..."
37 "Látod, csak megsegített a jó Isten"
39 Hogyan kössünk házasságot Budapesten, avagy -
40 Ki botlik meg a menyasszonyi uszályban
42 Álmodozás egy menyasszonyi ruháról