Úgy jöttem el

Virtus-os másfél évem emlékére...

http://www.virtus.hu/?id=user_art&user_id=11761

Úgy jöttem el, hogy nem is fájt...

csak megszakadt bennem valami.

Hozzátok szólt sok fáradt rímem,

s veletek éltem mindennapjaim.

Közhelynek kiáltott sorokba sorsom

és sorsod hiába fűztem én.

Maradtak volna inkább lapulva,

porba fulladva verseim!

Szent sosem voltam, nem álságos múltam.

Lehet gyengeség, hogy most elmegyek.

Másfél év örömét zúzta szét tolla,

s lett nevem mellett a "törölt" jele.

Úgy jöttem el, hogy tán nem is fájt,

mégis annyira szaggat itt...

Köztetek éltem, békét remélve,

de mindig közbelép valaki.

Úgy jöttem el, hogy már kicsit fáj!

Időben épp Nektek nem mondtam el:

ha volt is bánat,  - emléke bágyadt -

kit szerettem, bennem társra lelt.

2010.10.13-14.

Zsefy Zsanett