Ma nem hagyom,
hogy legyőzzön a bú.
Újra meg újra szenvedtem
magamba bújva,
eddig eső áztatta csöndes utca
köpenyébe bújt
jókedvre hasztalan
minden kísérletem.
Téli fagyban haltam utána,
tavasztól illatos bimbókban is
hiába vártam.
De ma ragyogni fogok.
Szendergő kedvem
vetem a szélnek,
hadd ébredezzen
levegőt érve.
Ősz kertjéből se szökjön
száraz falevélen!
Nőjenek még hervadásból is
pompázó vidám percek,
legyen helye ismét a derűnek
karcos napoktól megtört szemem
fátyolos íriszében!
dátum: hétfő, szeptember 27, 2010