Ravel Bolerója inspirált.......
...ha lehet vershez zenei aláfestést csatolni, akkor miért ne lehetne zenéhez verses illusztráció..ezen gondolatok vezéreltek eme "vers" megírásakor..
crescendo appassionato........
Ravel: Bolero
Fotó: Jokó:Fotóház.hu
Koldus álmok rongyos fekhelye,
még úgy maradnék, még maradnék, úgy, veled.
Törött ágakon csendbe fonódva,
hegedű húrjain hangtalan visítva siklanék
újra és újra,
újra és újra.
Lennék tavirózsa, mit ringatna szellő,
lágy hullámokra újra és újra hévvel simulva.
Vagy kürtök, üstdobok között,
pattogó szikrák fölött szállnék,
s zuhannék törött ágakra csendbe fonódva,
hegedű húrjain hangtalan visítva siklanék
újra és újra,
újra és újra.
Majd csipkebokor rejtekébe bújva
két dobbanás közötti szünetben
dallam lopózna halvány sziluettemre.
Illat lenne ágyam, s a vágyam,
mi testet öltene dideregve,
mint börtön rácsain át a fény,
szökne pihegve lüktető árnyak,
combok rejtekébe,
és siklana pihenni kéjjel,
hullámok sírhelyében éjjel,
hogy meghúzódjon szemérmetlenül
isten tenyerén.
(Koldus álmok rongyos fekhelye,
még úgy maradnék, még maradnék, úgy, veled.)
Hát ringass tavirózsát, nádat,
adj szárnyat halódó vágynak,
sziklák mozduljanak és haljanak bele,
mint az éjszaka szétterülő hajába
a kelő nap első sugara.
Sejtelmesen...
Mert még úgy maradnék, még maradnék
úgy, csendbe fonódva,
egy buja éjszaka hajába fúlva,
mint a tegnapi fény,
mi újra és újra összefon veled,
koldus álmok rongyos fekhelye...
2011.03.07.
Zsefy Zsanett