Böröczki Mihály költőnek
cifra szó nem éke eme versnek,
pillére lett inkább a tisztelet,
mert a bölcsőtől a sírodig megőrzöd,
mit anyád szava beléd ültetett.
a férfi ember nem vágyik más jóra,
- ha jól sejteném, Te sem lehetsz más -,
mint holtáig szeresse egy kedves
- józan észt is bontó - útitárs..
bár pohár pezsgőd mellé e szép esten
virágot nem adok - minek is? -,
a te kertedben úgy is szebbek nyílnak,
költemények pazar csokrai.
de hagyok mégis emlékbe itt néked
egy betűkből font drága csillagot:
a százszorszép gyönyörű nevével
édesítse minden hajnalod!
2010.05.08.
Zsefy Zsanett