FLAUTA DE PAN

http://www.youtube.com/watch?v=pyiZsdBZvbg&

Csak egy résnyire hagyd nyitva az ajtót!

Még engedd be halkuló szavam!

Nem üvöltve köszönök rád, nem lesve.

Szótlan széllel hordozom magam.

Kopognom se kelljen!

Kezem fagytól még ne legyen jéghideg!

Ifjú lelked már más úton barangol,

de egy résnyire hagyd nyitva az ajtót,

szívem!

Az ősz rozsdabarna színeit kóstolja az éjfél,

mézízű álmaim sodorják fellegek,

szememben őrzött megannyi fénykép,

életszilánkok, fakuló sebhelyek.

Már erőtlen karom ölel dérlepte fákat,

madarak dalt idéznek hangtalan,

de te halld meg a csendet is a kiáltásban!

Ugye nem hagysz magamra,

kisfiam?

A tűnő idő lassan odakint marasztal.

Én várok. Szavam sincs. Reménykedem.

Tudom, ha kell újra kitárul, de addig

csak egy résnyire hagyd nyitva az ajtót,

gyermekem!

2010.07.15.

Zsefy Zsanett