Pályázatos/bemutatásra került verseim

III. Poet Irodalmi Est

A 2010. május 15-én 16 órakor Budapesten, a Dob utca 15 szám alatt található Spinoza Színházban

elhangzott az

Álmomban minden más volt

c. versem

Ma álmomban minden más volt,

lábam elé hevertek a hegyek,

csak lépegetni kellett rajtuk,

s nem féltem, hogy leesek.

Ma álmomban minden más volt,

táncra kért a kósza szél,

a lábam sem éreztem, hogy fájna,

csak szálltam vele könnyedén.

Ma álmomban minden más volt,

megtaláltam mindent, mi elveszett,

virágokkal fontam körbe,

hogy örökbe eltegyem neked.

Ma álmomban minden más volt,

gyöngyként gurultak a könnyek szerteszét,

a mosoly ráomlott a tájra,

és szivárványt kacagott a fény.

Ma álmomban minden más volt,

átöleltek az évszakok,

a hópelyhekből rügyek fakadtak,

s illatoztak a jégcsapok.

Ma álmomban minden más volt,

fátylat takart rám az Isten,

s én engedtem, hogy egy érintése

csillagokkal engem is behintsen.

***

Az alábbi műsorban elhangzott verseimet - de bocsásd meg a mi vétkeinket; festetlenül -

előadta: Várkonyi Judit.

Festetlenül

http://origo-haz.hu/cinke/cinke/node/14674#comments

de bocsásd meg a mi vétkeinket

http://origo-haz.hu/cinke/cinke/node/14675

***

Dél-Alföldi Művészeti Kör

„A hétköznapok irodalma” vers- és prózaíró pályázat – 2010.

25 döntős vers között EZ A VERSEM 4. HELYEZÉST ÉRT EL:

kicsit még veled

c. versem, ami elhangzott a

Szegedi Poet-találkozón - 2010. augusztus 7.-én.

Csak egy résnyire hagyd nyitva az ajtót!

Még engedd be halkuló szavam!

Nem üvöltve köszönök rád, nem lesve.

Szótlan széllel hordozom magam.

Kopognom se kelljen!

Kezem fagytól még ne legyen jéghideg!

Ifjú lelked már más úton barangol,

de egy résnyire hagyd nyitva az ajtót,

szívem!

Az ősz rozsdabarna színeit kóstolja az éjfél,

mézízű álmaim sodorják fellegek,

szememben őrzött megannyi fénykép,

életszilánkok, fakuló sebhelyek.

Már erőtlen karom ölel dérlepte fákat,

madarak dalt idéznek hangtalan,

de te halld meg a csendet is a kiáltásban!

Ugye nem hagysz magamra,

kisfiam?

A tűnő idő lassan odakint marasztal.

Én várok. Szavam sincs. Reménykedem.

Tudom, ha kell újra kitárul, de addig

csak egy résnyire hagyd nyitva az ajtót,

gyermekem!

***

A Vizuális Pedagógiai Műhely ill. a Barátok Verslista által meghirdetett

"2010 – Védett állataink – a VAKONDOK és a GÓLYA " - vers és novella pályázat a vakondokról és a gólyáról

Serte Perte

vakond kaland...

A minap a kicsi Perte, - vagy inkább

kis Serte-Perte? - kifutott a téli kertbe.

Anyja mondta: ne menj kincsem!

Odakint még semmi sincsen!

Nem hallgatott rá a balga,

játszani nagyon akarna.

Gyorsan vaksin kezdett ásni,

anyja közben földet hányni.

Miközben csak egyre ásít,

mert téli álom náluk híján,

agya nagyon álmos, nyilván!

Nem tért magához még nagyon,

lustálkodna a pamlagon!

Fordulna hát oldalára,

de bevillant: Perte lánya

elment biz' a vakvilágba!

Így anyaszíve tele gonddal:

vásott kölyke vajon hol van?

Majd gondolt legott egy nagyot,

s becsukott minden ablakot..

Igaz mindezt csak magában.

Vaksi vakond tanyájában,

föld alatt, hét lakat alatt

nem kell védeni a honát.

Ajtaján nem kopog senki,

ablaka sincs persze neki.

Alagútnak sötétjébe

nem világít az ég kékje.

De nem kell ott utat látni,

nem juthatna be akárki!

Orra, lába a segédje,

jó szimattal ér végére.

Miközben így vakon kutat,

végig szagol minden lukat,

földes lett az összes térgye,

- jó hogy szőrrel le volt védve -!

Szeme-szája úgy bedagadt,

sárral, kosszal tele ragadt.

Addig is a semmit látta,

onnantól már azt is bánta..

Mégis könnyen ért végére,

mert hallotta, Perte kérte:

Nagyon fázom! Vigyél haza!

Havas lett a vakond gatya!

Nem szököm el, megígérem

vagy csak nyáron kinn a réten

túrom orrom...

- rontom-bontom! – szólt az anyja -

Nem úgy mondom! Majd a földet

turkálom csak, nem kell félned!

Azzal orrát, azt a csupaszt

anyjához nyomta a ravasz.

Tudta hogy kell hatni rája..

anyja olvadt, s mint a rája

siklottak egymással haza

- tövis nélkül nyilván kafa -.

Azóta a vakond végen

persze, ha még ottan élnek,

minden rosszcsont kis vakondnak

gatyás Pertéről mesélnek.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

„Az önismeret művészei” – vers- és novellapályázat ~ 2010

Az Univerzum Művészei Alkotócsoport nyílt vers- és novellapályázatára

Álmomban minden más volt

Ma álmomban minden más volt,

lábam elé hevertek a hegyek,

csak lépegetni kellett rajtuk,

s nem féltem, hogy leesek.

Ma álmomban minden más volt,

táncra kért a kósza szél,

a lábam sem éreztem, hogy fájna,

csak szálltam vele könnyedén.

Ma álmomban minden más volt,

megtaláltam mindent, mi elveszett,

virágokkal fontam körbe,

hogy örökbe eltegyem neked.

Ma álmomban minden más volt,

gyöngyként gurultak a könnyek szerteszét,

a mosoly ráomlott a tájra,

és szivárványt kacagott a fény.

Ma álmomban minden más volt,

átöleltek az évszakok,

a hópelyhekből rügyek fakadtak,

s illatoztak a jégcsapok.

Ma álmomban minden más volt,

fátylat takart rám az Isten,

s én engedtem, hogy egy érintése

csillagokkal engem is behintsen.

szalmaláng

bokorban búvó bájos gyermekálmok

utcára kandikáló kíváncsiság

a felnőttkor áhított

de ha kitárul

ellobban a kócos kis varázs

a lépcsőfokok csókos villanása

megbotlottunk

folt mégse maradt

játszi könnyen ettük a világot

nem tőle híztunk

mindig általa

majd a fészkelődő indulatba fordult

gyanakvások feslett illúziók

mind bánattornyot emeltek a házra

s nem imáinktól zengett benne szó

a tudást kényeztettük

ameddig tudtuk

két kezünkkel húztuk-vontuk őt

mégsem marad nyom az utókorra

csak szalmaszál volt a fogyó múlt idő

szikra ropja táncát szalmabálán

már égbe csapnak fájó lángjai

nem kellett hozzá csak egy

árva kis szál

s vele hamvadtak mind

az álmaim

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

EREDMÉNYHIRDETÉS

2010, november 1 - 12:19 — univerzummuveszei

<!--[if gte mso 9]> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 <![endif]--><!--[if gte mso 9]> <![endif]--><!--[if gte mso 10]> <! /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} table.MsoTableGrid {mso-style-name:"Rácsos táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; border:solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt:solid windowtext .5pt; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-border-insideh:.5pt solid windowtext; mso-border-insidev:.5pt solid windowtext; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} --> <!--[endif]-->

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

Andó Csenge

Antal Edina

Balázs Ágnes

Bálint Alexandra

Bencze Norbert

Csernus M. Júlia

Dezső Márton

Dezső Márton

Faragó Ágnes

Farkas Diána

F. Krisztina

Fer-Kai

Gábriel

Most

Világtörténelmem

A csere

Rohanás

Gondolatok egy konzervből

A zenész lánya

Devolúció

Határeseti Credo

Számlálók

Napraforgók

Parkoló

A kandalló hidege

Őz Anyácska

Ki vagyok én?

„Vajon a híd az?...”

Halottnak hitt szavak

Tükörkép

Reciprok

Vihar után

Vígasztalás Viktóriának

Csalók

Önismeret 2010

A csillagragasztó

A hétköznapok hősei

Önmagad mögött

Szeretet

Psyché

Varázs

Halotti beszéd

A harmónia

Egy lépcsőfokkal fentebb

Az ember képe

Kút-lét

Karácsonyi történet

Koldustükör

Egy hétnyi magány

Egy pipacsért

Gáncs

Napszemüvegesek

A nyerőember

Az örökség

Lábadozás

Ön/ismeret/len

Maga az ördög

Szótlanság-messiás

Olykor dugiban élek

Karolin néni

Hozzátok

Álmomban minden más volt

Szalmaláng

Geisz

László

15.

Gergely Edit

16.

17.

18.

19.

20.

Gősi Vali

Hütter Márta

Hütter Márta

Ilyés-Tóth Péter

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

Kepes Károly

Láng Zsuzsa

Leo Leonardovics

Leo Leonardovics

Majzik Ilona

Maryam

Maryam

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

Mátay Melinda

Mika Gabriella

Mocsári Erzsébet

Mutz Péter

Myve

Orbán György

Peonia Meghívva

Pintér Attila

Porogi Éva

Sárosdi Ádám

Sipos Tamás

Soukup Edit

46.

47.

48.

49.

50.

Stonawski József

Szegedi László

Szekeres Sándor

Tranzitember

Valamilyen Gusztáv

Végh-Bodor István

Wilhelm József

Wilhelm József

Zoltay Lívia

Zsatkovics Edit

Zsefy Zsanett

Zsefy Zsanett

Üdvözlettel: Kende Sándor, az Univerzum Művészei Alkotócsoport vezetője

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az Éden Művészeti Hálózat - Magasztos ihletés címmel hirdetett pályázatára:

1.

Könyörgés

- egy vonással áthúztad életem -

Káromolhatnálak Istenem,

számomra miért nem jutott

egy szelet

a fényből ?!

Egy jelet,

egy vékony fonalat

fonj meg, ha teheted!

Hadd kapaszkodjam benne meg!

Csak egy percre engedd,

hogy lássam

a földet, az eget, a társam,

sárguló mezőt, a villamost,

lábam alatt az utat, amit

láthatatlanul tapos

annyi hangba szült anyag,

- nekem a bőrredőbe

vésett pillanat -,

a kócos kislányt ott a padon,

kivillanó combján a Nap hogy' ragyog,

gyűrt füzetben halmozott

sorok között rejtett mondatot,

a hűvös éjbe meszelt sok csillagot,

a szépséget,

ami a rúttól annyira ragyog!

Csak egy jelet, egy percet,

ha kaphatok,

mondanám neked:

köszönöm, Istenem!

Most már tudom,

miért vagyok.

2.

25 döntős vers között EZ A VERSEM: 4. HELYEZÉST ÉRT EL:

évszakok

fehérbe álmodtad magad

s a hóvirágok között

megbújva hoztad a tavaszt

a dús fürtű orgonák

tiszta illatában

oldódtál bele a mély lilába

hogy lebegve fordulva

magad után húzd

mint sarki fény

vibráló szentjánosbogarak

egész seregét

s mára ringó búzatáblák

aranyát szőhesd a világ köré

fehérbe álmodtad magad

bár tudtad elmúlik a tavasz

a forró nyár után

az ősz mesél regét

a hulló száraz levelek

befedik majd a kertedet

s a téli csípős fagy is soká'

lesz nálad kéretlen vendég

de ma még ringó búzatáblák

aranyát teríted magad elé

s minden éjjel

patyolat lepedőd szegletén

magadra kulcsolod szerelmed

fehérbe álmodott cirógató kezét

3.

Néha még ébren

Néha még ébren vagyok,

s elkapok egy-egy pillanatot,

mit az itt felejtett bús esti órák

köpenyének zsebébe rejtett a múlt.

De hiábavalónak tűnik keresni

rezdülésed labirintusában,

el miért, s mikor veszett annyi

homlok mögé ágyazott találkozás.

Szavakból neked már

tornyot nem építek.

Pedig úgy hiányzik

a harangzúgás!

Néha még eszembe jut

"Az én menyasszonyom",

a "Tisztító szent tűz

hogyha átaléget",

ám a csendesedő vihart

egyre többször váltja fel

könnytelen megalkuvás.

Néha még ébren vagyok,

mégis álmodom.

Üresen kong a nincs-tovább.

Kezed kezemből kitépted,

tenyeremben enyészeté lett

egy vékony fonál.

John, hova tűntél?

Szívem, mondd, mit érzel!?

Olyan szépek azok a képek...

Hát lépj velem csendesen,

mert lehet, a lépcsőkön

"Lefelé ballagunk már"!

Köszönjük az alábbi zsűri munkáját!

Báder Judit – költő, író a KUPÉ Kulturális folyóirat szerkesztője

http://baderjudit.freewb.hu/

Beri Róbert - az Éden Művészeti Hálózat vezetője

http://www.poet.hu/user/Bero

Lajtai Gábor – költő, a Napsziget Irodalmi Folyóirat szerkesztője

http://www.muveszetek.hu/lajtai/

Rudas Attila – színész-rendező a Drazsé Drámajátszó Stúdió vezetője

http://vegiteletnapja.blogspot.com/2009/10/rudas-attila.html

Serfőző Attila – költő, író, festőművész, a Héttorony irodalmi portál vezetője

http://www.serfozoattila.hu/

Szőnyi Bartalos Mária – költő, író, az Írókilencek elnöke,

http://szonyimaria.atw.hu/

Zalán Tibor – költő, író

http://www.zalan.deltabroker.at/ikreator/zal/cms_pub/home

---------------------------------------------------------------------------------------------------------

ÉDENTŐL KELETRE CSOPORT:

http://edentol.gportal.hu/gindex.php?pg=18645132&nid=5720373

Magasztos Ihletés versírópályázat végeredménye I.

Beszámolok : Magasztos Ihletés versírópályázat végeredménye II.

Magasztos Ihletés versírópályázat végeredménye II.

2010.09.21. 22:12

Táblázat

Oldal tetejére

---------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Logsol kft. 8000 Székesfehérvár Budai út 252. által meghírdetett "dr.LapTop" pályázatára:

A Porondon: Dr. Lap Top

Hölgggyeim és Urrrraim!

Igen tisztelt Publikum!

Engedjék meg hogy bemutassak itt,

a Számítástechnika Porondján

egy új csillagot: Dr. Lap Topot!

TUSSS!

NÓTA!

azaz inkább csak néhány STRÓFA:

Kaptam én egy régi topot,

lehet laptop volt..

De nem találtam én a lapot,

mert az topon volt.

Volt egy fotóm,

digitális... hova tehetem?

Majd a laptop a programmal

megosztja veled!

Kinyitottam, hogy feltöltsem,

de épp nem volt víz..

Hideg, meleg,? Melyik kéne?

Vagy épp esővíz ?

Végül is egy tüzes tánccal

minden rendbe jött:

foxtrott helyett Fire-foxban

a kép felkerült.

Valamikor van akinek

Ramszesz jó fej volt,

aki ismer tudja, RAM szesz

jól sosem hatott.

Egy kortytól már keresztbe áll

mind a két szemem..

Hát még, ha a szemüveget

hozzá felteszem!

RAM-ok, bitek keverednek

az én agyamban.

Nem csoda, ha installálni

nem megy magamban.

Kiderült a feltöltött kép

rossz helyre került!

Azóta az egész család

csak ezen derül.

Okos gyermek okos anyja

bizony én vagyok.

Mondták is már verseimmel,

mit nyitogatok..

Nem tudtam, hogy nem a windows-t,

hanem egyebet..

Ezért szólok, hogy a zsebből

ki a kezeket!

Szóval a kép....- amin éppen

verem az uram -

elmentettem véletlen

a Börtön pont hu-ba..

Alig tudtam megúszni a

kényszerpihenőt,

ahonnan csak évek múltán

kapnék kimenőt.

Jöhet vírus, spam, meg Irmus!

Baj már nem lehet.

Lap Top doktor gyógyít gépet,

na meg egeret.

Ezért mondom tegyél félre

minden szerkesztőt...!

Segítségül hívjad inkább

az ebben menőt!

Hogy ne felejtsd, - ha ismered -

akkor megjegyezd:

Dr. Lap Top, aki mindig segíthet neked!

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az Éden Művészeti Hálózat „Őszváró” pályázatára:

25 döntős vers között EZ A VERSEM 13. HELYEZÉST ÉRT EL:

csendes őszi kép

A nyár zsivaja lassan elül,

erdők párája finom neszre terül.

Dolgos napok után kopár a messzi kép,

a repcesárgát rég átfestette megannyi gép.

Szendergő fák köré avart hint már a szél,

köntösét pompázva teríti szerteszét.

A rezgő falevelek meleg-vörösre vágynak.

Nézd, hogy csókol az ősz új színt a tájba!

A szőlősorok ott, a domboldalon,

terelgetnek sok-sok ringó lányalakot.

Majd hogy elcsendesül minden!

Mint fáradt lélek,

- a föld is -

nyugalmat kér,

valahol itt, benn.

Köszönjük az alábbi zsűri munkáját!

Báder Judit – költő, író a KUPÉ Kulturális folyóirat szerkesztője

http://baderjudit.freewb.hu/

Beri Róbert - az Éden Művészeti Hálózat vezetője

http://www.poet.hu/user/Bero

Lajtai Gábor – költő, a Napsziget Irodalmi Folyóirat szerkesztője

http://www.muveszetek.hu/lajtai/

Merényi Krisztián - író, költő

http://www.irodalmiradio.hu/portal/index.php?option=com_content&view=article&id=386:merenyi-krisztian-&catid=96:szerzk

Serfőző Attila – költő, író, festőművész, a Héttorony irodalmi portál vezetője

http://www.serfozoattila.hu/

Szőnyi Bartalos Mária – költő, író, az Írókilencek elnöke,

http://szonyimaria.atw.hu/

****

Strófámmal üzenek -Édentől Keletre -pályázatos versem

2011.02.11.

második helyezett lett:

voltál, leszel

voltál nekem

két pólus között a vonzás

virágbibére hulló harmatom

amplitúdóba zárt harangkongás

elmúlásból is éledő hajnalom

voltál nekem

szerencse, boldogság, alázat

falombot ringató őszi szél

télben szunnyadó barázdája tájnak

ölelős tavaszból rajzó méh'

voltál nekem

suttogó kertek virágos ágya

seholsincs világban

sehol sincs bűntudat

estike szőnyegén

suttogó árnyak

szavak, képek, sziklák

szelídség, indulat

vagy nekem

árvaság, szülém hiánya

tollam hegyére száradt gondolat

kavicsok között őrlődő büszkeségem

szótlanságba karcolt alkonyat

leszel tán

újra csepp a számon

hűsítő, édes, éltető

utolsó szó halotti imámban

de lehet csak sóhaj

ami még menthető

2010.12.20.

Zsefy Zsanett

http://www.youtube.com/watch?v=vxyqhyhSEXc