a megroppant lélek

ha az élet rokkan a lélek megroppan,

s a kagylóhéj alatt csak a síkos sötét

-rongyos ruhában, szakadt világban-

záródik rád, mint a szemfödél.

a gyöngyszagú álmot óceán-ágyon

észre sem veszi a hajnal, ha kél,

a viharos széllel emléked lépdel,

csatázni vele hogy' is mernél?

egy apró pont vagy 'kit homokból loptak,

hozott a holnap a múlt szekerén,

elnyomott vágyak mind göcsörtös ágak,

nem hajtanak ki, ha nincs már remény.

messzire futhatsz vagy magadba bújhatsz,

börtönből menekült fogoly maradsz,

kagylóból vájtad ki utad a mába,

de a holnap is szűkölve magadra hagy..

fotó: B.Péter

foto: kiki64

2009.dec.16.

Zsefy Zsanett