Kicsi

Kicsi, a tüneményes, keverék kutyus nagyszüleimnél élt falun.

Ezeket a gondolatokat - hajdanán - még ő "ihlette" bennem.

Egyet vakkant a kiskutyám,

jó gyerek,

csak akkor ugat, ha a postás

arra megy.

Egyébként ő nem bánt senkit,

de fordítva

előfordul nem is egyszer!

Ez nem ritka.

Ám, ha tolvaj jön a házhoz

úgy ugat,

hogy a szomszéd kiscicája

majd frászt kap.

Néha-néha arra megy

egy buldog is,

s a ház előtt van nagy koncert

estvélig.

Este pedig megkergeti

a macskát,

Cirmike meg nyivákol egy

"jóccakát"!

De, ha jön egy nagy felleg

és villámlik,

majd kibújik a bőréből

úgy fázik.

De nem a hideg szaladgálgat

a hátán,

hanem a sok dörgéstől fél

a drágám!

Ilyenkor, mint egy öleb

felmászik,

s ölemből míg ágyat csinál

elalszik.

Így él Kicsi az udvarnál,

jó kutyám!

Remélem, hogy jövő nyáron

jobb lesz már!

Nem ijed meg a farkától,

sem a szomszéd macskájától,

s biztosítva lesz felőle,

hogyha Cirmi lép a fűre

nem vonít rá.

Úgy legyen!

Bejegyezte: Zsefy Zsanett