festetlenül
átírat:
Leültem, hogy írjak valami szépet,
vastag filctollal kikanyarítva ami a lényeg,
lágy rózsaszínbe fűzve mesterit,
valami újat, ami téged is felvidít.
Kottalapra szórtam hangokat,
halkan zsongó bús akkordokat,
szívembe zártam őket rég,
szökni nem akar egyik se még.
Enciánkékkel írtam múltamat,
narancsvörössel az ábrándokat.
Aranyból szőttem föléjük jövőt,
párizsi zölddel szegtem körbe őt.
Túl színesnek láttam művemet,
hát fáradt kékkel festettem át neked.
Nem láthat rajta senki mást,
mint ködbe olvadt diszharmóniát,
az összemosott sorokat,
egy füzet oldalán a romokat.
Rájöttem nem adhatok
most semmit sem,
amit akartam lehet elviszem.
Egy érzés, hogyha átjár
és elandalít,
az voltam én,
s nem ez a pár sor itt.
2010.01.24.
Zsefy Zsanett
Kép: Fantáziavilág Festmények honlapról
engedéllyel
Janicsák Veca: Most múlik pontosan
http://www.youtube.com/watch?v=1Zp9ZiVXQA4
szerelem
Kottalapra szórtam hangokat,
halkan zsongó bús akkordokat,
szívembe zártam őket rég,
szökni nem akar egyik se még.
***
Bryan Adams - Have You Ever Really Loved A Woman?
http://www.youtube.com/watch?v=hq2KgzKETBw
festetlenül
Leültem, hogy írjak valami szépet,
vastag filctollal kikanyarítva, ami a lényeg,
lágy rózsaszínbe fűzve mesterit,
valami újat, ami téged is felvidít.
Enciánkékkel írtam múltamat,
narancsvörössel ábrándokat.
Aranyból szőttem fölé' jövőt,
párizsi zölddel szegtem körbe őt.
Túl színesnek láttam művemet,
hát fáradt kékkel festettem át neked.
Nem láthat rajta senki mást,
mint ködbe olvadt diszharmóniát.
Most nem adhatok semmit sem,
amit akartam lehet elviszem.
Egy érzés, hogyha átjár és elandalít,
az voltam én,
s nem ez a pár sor itt.
2010.01.24.-2011.01.20.
Zsefy Zsanett