elárultalak
védtelek már ki tudja mióta
szembeszállva gonosz lakókkal
tápláltalak ha kérted ha nem
szóltam hozzád s most nincs kihez...
csábítottál omló lágy zenéddel
bújós dorombolós sötét őszi éjjel
szemedből szórtad rám a csillagot
míg a Hold csendesen tova osont
hazudtam én hogy mindig így marad
takaród széle nem lesz már a fagy...
hazudtam én hogy rám figyelj
de egy esős nap mégis menni kell..
Egy pincében rekedt, s azután az utcára kitett cica "emlékére"..
2009. nov. 10.
Zsefy Zsanett