elárultalak

védtelek már ki tudja mióta

szembeszállva gonosz lakókkal

tápláltalak ha kérted ha nem

szóltam hozzád s most nincs kihez...

csábítottál omló lágy zenéddel

bújós dorombolós sötét őszi éjjel

szemedből szórtad rám a csillagot

míg a Hold csendesen tova osont

hazudtam én hogy mindig így marad

takaród széle nem lesz már a fagy...

hazudtam én hogy rám figyelj

de egy esős nap mégis menni kell..

Egy pincében rekedt, s azután az utcára kitett cica "emlékére"..

2009. nov. 10.

Zsefy Zsanett