Embedded Files
Folytatása itt:
Varázslat
Hervadozik a sok virág,
a fényt hiába issza,
árny nélkül a szomjas világ
földbe vágyik vissza.
Árnyat loptam, aköré meg
sziporkát az égről,
sötét éjjel kézzel húztam
ezüstcsíkot fényből.
/ne tévedjen el az árnyék,
ha a fényt nem látja,
árnyék előtt fel ne bukjék
egyetlen barátja/
Beleszőttem a fény fonalát
árnyék köntösébe,
betakartam a napkoronát
szellő tenyerébe.
Csokrot csentem holdudvarból,
mit sarlóval vágtam,
szalagot rá szivárványból
varázsolt a vágyam.
Friss harmattal terítettem
az egész világot,
hadd szórja szét minden cseppel
az én boldogságom.
-----
Együtt egyedül
Már nem emlékeznek rá, mikor kezdődött.
Egyikük elől ment a parton, a másik követte nyomát.
Ősidőkkel ezelőtt valami közöttük szövődött,
ahogy Rómeó imádta reménytelenül Júliát...
Már nem is gondolnak bele, milyen lehet egyedül.
Hiába próbálták szétszaggatni az együtt-burkát:
Az árnyék a fénnyel éltet,
a fény árny nélkül
felégeti a határt.
-----
Együtt
Melyik erősebb,
s melyik, mi semmit sem ér?
A fény s mögötte az árnyék,
hiába mellettük milliónyi érv,
vívnak örök csatát
egymással egymásért .
Mihez hasonlíthatnálak,
mikor a falba kapaszkodva lapulsz,
a fény előtted fellibben, majd leszáll,
s te erőtlen porba hullsz?
Mihez hasonlíthatnálak,
amikor vezetsz az éjszakában,
értelmet az emberek benned látnak
szellemük szürke csatornájában?
Mihez hasonlíthatnálak,
mikor víztükrén ringva táncolsz,
nappal eget kékfestőbe mártasz,,
éjjel fölénk holdsarlót varázsolsz?
Melyik erősebb,
s melyik mi semmit sem ér?
A fény s mögötte az árnyék,
hiába mellettük milliónyi érv,
mint élet és halál,
vívnak örök csatát
egymással egymásért .
2010.01.28. - 2010.07.01.
Zsefy Zsanett
Page updated
Google Sites
Report abuse