Kenőzsírok

Kenőanyagok, amelyeknek állaga szobahőmérsékleten alaktartó, azokat a kenőanyagokat nevezzük plasztikus kenőanyagoknak.Ezek valamilyen kenőképességgel rendelkező anyag és sűrítőanyagok keverékéből állnak.

Plasztikus kenőanyagok a kenőzsírok, és a különféle viaszok.

Kerti gépeknél elsősorban kenőzsírokat alkalmaznak.

A kenőzsírok valamilyen ásványi, vagy szinzetikus kenőanyagból, valamilyen szappanból, állnak.

Tartalmazhatnak különféle adalékokat, szilard kenőanyagokat, súrítőanyagokat is.

A kenőanyagként használnak ásvanyi és szintetikus (szilikonolajat, florolajat, diészter) olajokat is. Szilikon olajokat egyenlőre csak kis mennyiségme és hi-tec berendezésekben alkalmaznak.

Magas fordulatszámú és alacsony üzemi hõmérsékletű helyekre alacsony viszkozitású (általban szintetikus) alapolajakat használnak.

Magas viszkozitással rendelkezõ alapolajakból (általaban ásványi olajok) készült kenőzsírokat nagy terheléseknél használják.

A kenőzsír másik fő tulajdonságát a sűrítő anyag határozza meg. A sűrítőanyag határozza meg a zsír keménységét.

Sűrítő anyagként általaban valamilyen szappant, vagy szervetlen, vagy szerves anyagot használnak.

A szappan anyaga lehet: kalcium hidrát, nátrium bázis, lítium bázisú.

Szervetlen sűrítő anyag lehet a bentonit (agyag féle), vagy a kovasav gél (szilika gél)

A sűrítőanyagok befolyásolják a kenőzsírok keménységét, hőmérséklet tűrését, vízállóságát.

A nátriumszappanok nem vízállóak. A kálium, nátriumszappanok jó vagy nagyon jó vízallóságúak.

A szerves és szervetlen sürítővel kevertek magashőmérsékletet, és nyomást bírnak ki.

Az adalékok valamilyen specialis tulajdonsagokat adnak a kenőzsírnak. Nagyobb nyomást, jobb korrózióvédelmet nyújtanak.

Szilárd kenőanyagokkal (grafit, MoS2 ), bentonittal, keverve nagyobb nyomás állóság érhető el. Ez az úgynevezett EP (extra pressure magyarul: nagy nyomás) hatású kenőzsírok adalék anyaga.

A kenőanyag keménységét a National Lubricating Grease Institute úgynevezett (amerikai zsírkenéssel foglakozó intézet) NLGI száma fejezi ki. Minél magasabb ez a szám annál keményebb a zsír. A folyós olajszerütől az "sajt" keménységűig. 000-tól 6-ig jelölik a zsírokat.

Gépiparban általában 1-től 3-ig lévőket használják. Egy-egy számon belül is több tíz félét különböztet meg még a szabvány.

Hol alkalmazunk zsírkenést? Mivel egyszerrű megoldás, és nem folyik el, könnyen karbantartható, vagy kis karbantarási igényű szerkezeteknél alkalmazzák. Képes kizárni a port és a nedvességet. Könnyen bejuttatható, akár élettartam kenés is létrehozható vele. Álláskor is védi a gépelemeket.

Kenőzsírok alkalmazása: Ha zsírzó helyek vannak kialakítva, (pl.:zsírzógomb, vagycközponti zsírzás) akkor csak az előírt mennyiségű, minőségű kenőanyagot kell bejuttatni a meghatarozott időközönként.

Egyébb esetben szétszerelés után, utánkenésre előírt mennyiséget pótoljuk, vagy a régi eltávolítása, az alkatrészek mosása után előírt mennyiségű és minőségű kenőanyagot juttatunk a kenendő helyekre.

Hogyan ne alkalmazzunk kenőzsírokat?

Ne keverjük motorolajba, hajtóműolajba.

Grafitos, MoS2, bentonitos, egyéb EP hatsú adalékot (ezek az adalékok szilárd részecskékből állnak.) tartalmazó adalékkal kevert zsírokat ne alkalmazzunk gördülő csapagyak kenésére. Kivéve, ha a gépkönyvben ez külön szerepel. Ott, és csak is ott használható! Mert ebben az esetben a mérnökök figyelembe vették a csapágyillesztések méretezésénél ezen adalékok "vastagságát". Más esetben a csapágy tönkremenetelét okozza.

Zsírok keverhetősége: a kenőzsírok nem keverhetők egymással. Az eltérő összetételű zsírok nagymértékben képesek megváltoztatni egymás tulajdonságait! Ezt különösen fontos tudnunk, ha pl. zsírkenésű hajtóművet utánkenünk.

Ha nem ismerjuk a hajtóműben lévő kenőanyag pontos típusát, akkor mindenképpen távolítsuk el maradéktalanul a régi kenőanyagot! Csak ezután kenjük újra megfelelő kenőanyaggal.

Kenőanyag mennyisége:

Általanos szabály, hogy zárt hajtóművekben soha nem töltjük ki a rendelkezésre álló tér ⅔-ánál nagyobb részét zsírral. Minél nagyobb, a fordulatszám annál kissebb részt célszerű kitölteni.

Magas fordulaton a túl sok kenőanyag nagy ellenállást fejt ki. El kezd áramlani, és a belső súrlódás miatt képes annyira felmelegedni, hogy kifolyik a kenendő helyről. Ez esetben a kevesebb zsír, jobb kenést biztosít.

A jó kenést nem a több zsír biztosítja, hanem a rendszeres utánzsírzás. Azaz a jó karbantartás.

Kenőzsírok tulajdonságai és jelölése.

NLGI szám a keménység jelölésére:

000 folyékony

00 gélszerrű

0 nagyon lágy

1 lágy

2 normál

3 félkemény

4 kemény

5 nagyon kemény

6 legkeményebb

Kenőzsírok alkalmazástechnikai jelölése.

Ásványi olaj alapú zsírok jelölése:∆

"K" sikló és gördülő csapágyak, kisterhelésű sík csúszófelületek kenésére.

"G" zárt hajtóművek kenésére.

"OG" nyitott hajtóművek kenésére.

"M" nagyterhelésű siklófelületek kérésére, tömítésre.

Szintetikus olaj alapú zsírok jelölése:

"E" észter alapú szintetikus olajjal készült.

"FK" perfluor alapú szintetikus olajjal készült.

"HC" szintetikus szénhidrogén alapú szintetikus olajjal készült.

"PH" foszfátészter alapú szintetikus olajjal készült.

"PG" poliglikol alapú szintetikus olajjal készült.

"SI" szilikonolaj alapú szintetikus olajjal készült.

"X" egyéb szintetikus alapolajjal olajjal készült.

Alkalmazhatóság felső hőmérsékleti határát jelölő betük:

"C", "D", +60°C

"E", "F", +80°C

"G", "H", +100°C

"K", "M", +120°C

"N" +140°C

"P" +160°C

"R" +180°C

"S" +200°C

"T" +220°C

"U" +220°C felett.

Vízállóság jelölése:

0: változatlan. Vízálló.

1: csekély változás. Gyakorlatilag vízálló.

2: mérsékelt változás. Közepesen vízálló.

3: erős változás. Nem vízálló.

Alkalmazhatóság alsó hőmérsékleti határát jelölő számok:

"-10": -10°C

"-20": -20°C

"-30": -30°C

"-40": -40°C

"-50": -50°C

"-60": -60°C-ig.

Tehát a ∆OG3N1-20 jelü zsír: àsvanyolaj bázisú nyitott hajtóműbevaló, félkemény +140°C alatt használható vízálló -20°C feletti hőmérsékletre alkalmas kenőzsír.

Leggyakoribb magyar kenőzsírok alkalmazhatósaga:

KZS1: kálcium bázisu, -20-+50°C-ig zàrt kenési helyekre használható. Csapágy kenésre nem alkalmas.

KZS2: kálcium bázisu, +20-+55°C-ig általános célú, nedves kenési helyekre használható. Csapágy kenésre alkalmas.

KZS3: kálcium bázisu, +20-+55°C-ig általános célú, nedves kenési helyekre használható. Laprugók, csúszó sík felületek, lncok kenésre alkalmas.

NOSZ: nátrium bázisú, ólom szappan tartalmú -25-+100°C-ig, nehézüzemű hajtóművek, és csiga hajtóművek kenésére használható. Kíválló kopasgtló hatással.

NZS2: nátrium bázisú, -25-+110°C-ig, víztől védett sikló és gördülő cspgyakhoz.

LZS1: litium bázisú -30-+110°C-ig, vízálló, gördülőcsapágyak kenésére.

LZS2: litium bázisú -30-+120°C-ig, vízálló, kisméretű gördülőcsapágyak kenésére. (d≤65mm)

LZS3: litium bázisú -30-+120°C-ig, vízálló, függőleges gördülőcsapágyak kenésére.

LZS EP1: litium bázisú -30-+120°C-ig, vízálló, nagyterhelésű hajtóművek kenésére.

LZS EP2: litium bázisú -30-+120°C-ig, vízálló, nagyterhelésű, rezonancianak, dinamikus terhelésnek kitett hajtóművek kenésére.

LITON EP2 litium bázisú, bentonitos -30-+120°C-ig, vízálló, nagy hő és mechanikai terhelésű, rezonancianak, dinamikus terhelésnek kitett hajtóművek kenésére. (Pl: fűnyírótraktorok hajtóművei)

LIMOLAR litium bázisú -30-+120°C-ig, vízálló, nagy felületű és terhelésű, dinamikus terhelésnek kitett felületek kenésére. Pl: nyergesvontatók nyeregszertezete.