Agria
A ll. világhaború után 1945-ben - az amerikai megszállásiövezetbe eső, dél-német, Baden-Württemberg tartományban - Erwin Mächtel megalapítja a Möckmühl Gépgyárat.
A háborús szerszámgépek, nehezen beszerezhető nyersanyagok, jólképzett szakember hiány jellemezte az indulást. Ennek ellenére két csarnokot húztak fel a gyártás beindításához.
Eleinte csövektől a fúrógépen át a játékautókig szinte mindent gyártottak.
Piaci kereslet mutatkozott egy megfizethető kapalógépre. Nem csak a német szőlősgazdák körében, de egész (nyugat) európa szerte is. Nem csak a gyári munkásból volt hiány, de a mezőgazdasági napszámosokból is.
A Mächtel és Göhler vezette Möckmühl gépgyár is belépett erre a piacra. Nagyon találó, a világ mindenpontján érthető márkanévvel gyártotta első kapálógépét az AGRIA-t.
Hamarosan megjelent a kapálógépre szerelhető kerék, és egy sor további adapter is.
A siker nyomán 1946-1947 között átszervezték az egész gyártást. Fő cél a mezőgazdasági és erdészeti célgépek gyártása lett.
A sikereres termékek megvoltak. De hogyan tovább? Nyersanyag és befektethető tőke nélkül?
1948 április 3. után megkezdődik a vilg addigi legnagyobb 17 országra kiterjedő segélyezési programja, a Marshall-terv. Ez a hatalmas pénz injekció állította talpra az európai gazdaságot. Ebből a pénzből finanszírozták az Agria fejlesztéseit, bővítéseit is. (Ebben az évben vezetik be a Birodalmimárka (Reichsmark) helyett az új fizezőeszközt a: Deutsche Mark-át.) Ez óriási lökést hozott a termelés fokozásában. Míg 1948-ig mindösszesen 100db gépet gyártottak, 10 évvel később már a 100'000. legyártott gépet ünnepelték.
Az eltelt 70 év alatt az Agria-Werke GmbH már több mint 1'000'000 kertészeti, erdészeti, és komunlis gép legyártásán van túl.
Magánszemélyeknek, professzionalis felhasználóknak egyarán a legkorszerűbb és legmagasabb minőség elérését tűzte ki célul a gyár.
Agria gépkönyvek itt.