A gyárat a cári oroszországi Szentpéterváron 1891-ben alapítják.
Elektromos fali, asztali lámpákat, csillárokat gyártanak.
1925-tól közvilágítási lámpákat készítenek.
1927-ben egyesül más üzemekkel a gyár. Átnevezik Красни Oктјабр-re (ejtsd: krászníj áktyábr. magyarul: vörös október).
(Vörös október a Sentpéterváron Pravoszláv-naptár szerint: 1917. októberi 24-30. között (Gergely-naptár szerint 1917. november 6-12 között lezajlott (szocialista) forradalom.)
1930-tól gyártják az első szovjet motorkerékpárt az L-300-at. Motorokat, sebességváltókat, és egyéb alkatrészek készülnek a Fordson traktorok orosz (szovjet) változatához a Putyilovec-hez.
1956-től már csak kis lökettérfogatú, maximum 50cm³-s motorokat gyártanak.
1959-től elindul kis motorok összeszerelése a Borovichi-i üzemben. 1974-ben elkészül az 5 milliomodik, '82-ben a 8 milliomodik kismotor
1984-től gyártják az első kistraktort Нева МБ-1 (ejtsd: Néva mb-1. Szentpétervár, 1984-ben Leningrád legnagyobb folyójának a neve.)
1990-től a Нева МБ-2-t.
2002-tól a Vörös Október gépgyár külön leányvállalatot hoznlétre a Néva kistraktorok gyártására. B&S, Honda, Subaru, motorokkal szerelik a gépeiket.
1938-tól gyárták az új motorkerékpárt az L-8-at. Ez egy négyütemű felül szelepelt 13,5 LE-s motorral szerelt 120km/h-s sebességre képes motorkerékpár volt.
Néva kistraktorok gépkönyvei itt.
A Vörös Október Gépgyár főprofilja a ll. Világháború óta a repülőgép gyártás.