Ó, az Ügyész utcán

Ó, az Ügyész utcán sétáltunk fölfelé,

ó, akkor egy lámpa arcodat fölfedé,

ó, pír volt az arcon, azon a szép orcán,

ó, e pír átsütött az éccaka morcán.

Jaj nekem, Borbálám, angyalkám, kisfecském,

jaj, tegnap térmértant tanultunk kettecskén,

jaj, a te mértanos lényecskéd megtetszett,

szívem is olyan lett, akár egy kúpmetszet.

Ó, hát hiszen, dejszen, nahiszen, nolámcsak,

érzem, a szerelem finoman pofáncsap,

bánatom böröndje, szivemnek hordára,

ó, ó, Borbála! Borbála, Borbála, Borbála!