Új tananyag III. 19.
GÉZA FEJEDELEM
GÉZA FEJEDELEM
Az augsburgi vereség lezárta a nyugati irányú támadásokat, és bár délre még indult néhány hadjárat, Bizánc végül visszaverte a támadást (970).
Az augsburgi vereség lezárta a nyugati irányú támadásokat, és bár délre még indult néhány hadjárat, Bizánc végül visszaverte a támadást (970).
A külpolitikai változás Árpád dédunokája, Géza fejedelemsége (972–997) alatt indult meg. Géza előbb erős kézzel felszámolta a törzsi különállást, majd gyors hadjáratokkal elismertette nagyfejedelmi hatalmát, végül feleségül vette egyik politikai ellenlábasa, az erdélyi Gyula lányát, Saroltot.
A külpolitikai változás Árpád dédunokája, Géza fejedelemsége (972–997) alatt indult meg. Géza előbb erős kézzel felszámolta a törzsi különállást, majd gyors hadjáratokkal elismertette nagyfejedelmi hatalmát, végül feleségül vette egyik politikai ellenlábasa, az erdélyi Gyula lányát, Saroltot.
Az idős I. Ottó császár 973-ban Quedlinburgban ülte meg a húsvéti ünnepeket, és udvarában a szomszédos fejedelmek mind megjelentek. A magyar függetlenséget hangsúlyozandó Géza maga helyett 12 követet küldött, és békés szándéka jeleként keresztény hittérítőket kért. A kereszténység felvétele először csak a fejedelmi előkelőket érintette (a köznépet nem), és az is felszínes lehetett, legalábbis Géza részéről.
Az idős I. Ottó császár 973-ban Quedlinburgban ülte meg a húsvéti ünnepeket, és udvarában a szomszédos fejedelmek mind megjelentek. A magyar függetlenséget hangsúlyozandó Géza maga helyett 12 követet küldött, és békés szándéka jeleként keresztény hittérítőket kért. A kereszténység felvétele először csak a fejedelmi előkelőket érintette (a köznépet nem), és az is felszínes lehetett, legalábbis Géza részéről.
A német területről fenyegető veszély ezzel azonban elhárult, hiszen a nagyfejedelem még területi engedményre is hajlandó volt (a Bécsi-medence kiürítése).
A német területről fenyegető veszély ezzel azonban elhárult, hiszen a nagyfejedelem még területi engedményre is hajlandó volt (a Bécsi-medence kiürítése).
Géza a hatalmát fiának, Istvánnak (Vajk) szerette volna átadni.
Géza a hatalmát fiának, Istvánnak (Vajk) szerette volna átadni.
A Nyugaton már elfogadott elsőszülöttségi jog (primogenitúra) Magyarországi átültetése azonban a pogányszokásjogba ütközött. A szeniorátus elve szerint ugyanis a család legidősebb tagjának kellett örökölnie a hatalmat, és a fejedelmi trónvárományosa István rokona, Koppány lett volna.
A Nyugaton már elfogadott elsőszülöttségi jog (primogenitúra) Magyarországi átültetése azonban a pogányszokásjogba ütközött. A szeniorátus elve szerint ugyanis a család legidősebb tagjának kellett örökölnie a hatalmat, és a fejedelmi trónvárományosa István rokona, Koppány lett volna.
Géza utolsó éveiben megerősítette István pozícióját. A bajor herceg lányát, Gizellát kérte fiának feleségül, így a házassággal a Német-római Birodalom támogatását biztosította (Gizella a leendő császár, II. Henrik húga volt)
Géza utolsó éveiben megerősítette István pozícióját. A bajor herceg lányát, Gizellát kérte fiának feleségül, így a házassággal a Német-római Birodalom támogatását biztosította (Gizella a leendő császár, II. Henrik húga volt)
Géza újabb térítőket hívott az országba, és a bencés szerzetesek (pannonhalmi apátság alapítása, 996) mellett Gizella kíséretében német lovagok is érkeztek.
Géza újabb térítőket hívott az országba, és a bencés szerzetesek (pannonhalmi apátság alapítása, 996) mellett Gizella kíséretében német lovagok is érkeztek.
Géza halála után, 997-ben kirobbant a hatalmi harc. István hadserege – nyugati lovagokkal megerősítve – vereséget mért Koppány csapataira.
Géza halála után, 997-ben kirobbant a hatalmi harc. István hadserege – nyugati lovagokkal megerősítve – vereséget mért Koppány csapataira.
Az új fejedelem Koppány felnégyeltetésével jelezte, hogy nem tűri a lázongást, és folytatta apja politikáját.
Az új fejedelem Koppány felnégyeltetésével jelezte, hogy nem tűri a lázongást, és folytatta apja politikáját.
A pápa,II. Szilveszter királyi korona küldésével támogatta István törekvéseit, és a koronázási ceremónia az új évezred első napján, 1000 karácsonyán vagy 1001. január 1-jén a Magyar Királyság megszületését jelentette
A pápa,II. Szilveszter királyi korona küldésével támogatta István törekvéseit, és a koronázási ceremónia az új évezred első napján, 1000 karácsonyán vagy 1001. január 1-jén a Magyar Királyság megszületését jelentette
Az új rend alapjai
Az új rend alapjai
A keresztény Nyugat által elismert uralkodó hatalma kezdetben az ország nyugati felére terjedt ki, a keleti részeket törzsi vezetők tartották befolyásuk alatt.
A keresztény Nyugat által elismert uralkodó hatalma kezdetben az ország nyugati felére terjedt ki, a keleti részeket törzsi vezetők tartották befolyásuk alatt.
Az országegyesítés először anyai nagybátyja (Gyula) legyőzésével, így az erdélyi területek bekebelezésével kezdődött (1003). A többi országrészt gyors hadjáratok és tárgyalások révén vonta fennhatósága alá. (Az egyik megegyezés alapján Aba Sámuel, a Felső-Tisza vidékét birtokló törzsfő, István húgát vette feleségül.) Az utolsó törzsfői hatalmat (Ajtony, a Dél-Tiszántúl ura) csak uralmának második felében számolta fel.
Az országegyesítés először anyai nagybátyja (Gyula) legyőzésével, így az erdélyi területek bekebelezésével kezdődött (1003). A többi országrészt gyors hadjáratok és tárgyalások révén vonta fennhatósága alá. (Az egyik megegyezés alapján Aba Sámuel, a Felső-Tisza vidékét birtokló törzsfő, István húgát vette feleségül.) Az utolsó törzsfői hatalmat (Ajtony, a Dél-Tiszántúl ura) csak uralmának második felében számolta fel.
István folytatta apja politikáját, gyakorlati intézkedéseivel a Nyugathoz kapcsolta az országot. Mindez az új társadalmi, politikai berendezkedés megteremtését, a korszerű államszervezet és közigazgatás kialakítását jelentette.
István folytatta apja politikáját, gyakorlati intézkedéseivel a Nyugathoz kapcsolta az országot. Mindez az új társadalmi, politikai berendezkedés megteremtését, a korszerű államszervezet és közigazgatás kialakítását jelentette.
István – a nyugati uralkodókhoz hasonlóan – a püspökök kinevezésének és az egyházmegyék alapításának jogával (invesztitúra) rendelkezett. Így az egyházszervezet kialakításakor a pápaságtól függetlenül cselekedett. Uralkodása alatt két érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és legalább nyolc püspökséget (Veszprém, Győr, Pécs, Csanád stb.) szervezett.
István – a nyugati uralkodókhoz hasonlóan – a püspökök kinevezésének és az egyházmegyék alapításának jogával (invesztitúra) rendelkezett. Így az egyházszervezet kialakításakor a pápaságtól függetlenül cselekedett. Uralkodása alatt két érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és legalább nyolc püspökséget (Veszprém, Győr, Pécs, Csanád stb.) szervezett.
A létrehozott egyházi hierarchiát jelentős földadománnyal támogatta. A pogány társadalom megtérítése és a pogány rituális szokások felszámolása csak erős állami szigorral történhetett.
A létrehozott egyházi hierarchiát jelentős földadománnyal támogatta. A pogány társadalom megtérítése és a pogány rituális szokások felszámolása csak erős állami szigorral történhetett.
A nyugati minták átültetésében Istvánnak számos segítője akadt. Feleségével nemcsak lovagok érkeztek Magyarországra, hanem a császári adminisztráció egykori alkalmazottai is. A német hatások István államszervező munkájában számtalan helyen megmutatkoztak (például oklevélkiadás, törvényhozás, pénzverés), de ez nem a politikai függetlenség elvesztését jelentette.
A nyugati minták átültetésében Istvánnak számos segítője akadt. Feleségével nemcsak lovagok érkeztek Magyarországra, hanem a császári adminisztráció egykori alkalmazottai is. A német hatások István államszervező munkájában számtalan helyen megmutatkoztak (például oklevélkiadás, törvényhozás, pénzverés), de ez nem a politikai függetlenség elvesztését jelentette.
Az uralkodó az államalapítással és az egyház megszervezésével kapcsolatos rendelkezéseit két törvénykönyvben foglalta össze.
Az uralkodó az államalapítással és az egyház megszervezésével kapcsolatos rendelkezéseit két törvénykönyvben foglalta össze.
Teljesen új szokásokat kellett meghonosítani (vasárnapi miselátogatás, gyónás, böjtölés stb.), miközben a régi hitvilág az idősebb korosztály körében tovább élt.A kereszténység felvételét és az egyházi előírások betartatását mindvégig szigorú törvények szabályozták.
Teljesen új szokásokat kellett meghonosítani (vasárnapi miselátogatás, gyónás, böjtölés stb.), miközben a régi hitvilág az idősebb korosztály körében tovább élt.A kereszténység felvételét és az egyházi előírások betartatását mindvégig szigorú törvények szabályozták.
Az alsó papság anyagi helyzetét a tized bevezetése segítette, illetve az a rendelkezés, amely tíz falu templomépítési kötelezettségéről és fenntartásáról intézkedett.
Az alsó papság anyagi helyzetét a tized bevezetése segítette, illetve az a rendelkezés, amely tíz falu templomépítési kötelezettségéről és fenntartásáról intézkedett.
Jóllehet kezdetben külföldi papok tevékenykedtek az országban, egy idő után a bencések a hitélet működtetésére már magyar papokat is felkészítettek.
Jóllehet kezdetben külföldi papok tevékenykedtek az országban, egy idő után a bencések a hitélet működtetésére már magyar papokat is felkészítettek.
A közigazgatás kialakítása
A közigazgatás kialakítása
A törzsi-nemzetségi alapon működő hadszervezet helyett szükségessé vált egy területi alapon történő szervezet kialakítása.
A törzsi-nemzetségi alapon működő hadszervezet helyett szükségessé vált egy területi alapon történő szervezet kialakítása.
Az ország földbirtokállományának kétharmada az uralkodó kezében maradt, a fennmaradó területeken az egyház és a világi birtokosok osztoztak.
Az ország földbirtokállományának kétharmada az uralkodó kezében maradt, a fennmaradó területeken az egyház és a világi birtokosok osztoztak.
A szétszórtan fekvő királyi birtokokat várispánságokba szervezték, amelyeknek központja egy-egy vár volt. A várispánság élén a király által kinevezett ispán állt, akinek személyét gyakran német lovagok, illetve saját rokonai közül választotta ki a király. A királyi birtokokon a gazdasági életet a kötött szabad jogállású várjobbágyok szervezték, akik a szolga jogállású várnépek munkáját felügyelték. A várhoz rendelt népesség alkotta a királyi hadszervezet alapját, egy-egy ispán mintegy 3-400 fővel vonult hadba. A harminc várispánság kiállított csapatai a 13. századig az ország fő erejét adták. (A későbbiekben a várispánságok száma elérte a hetvenet.)
A szétszórtan fekvő királyi birtokokat várispánságokba szervezték, amelyeknek központja egy-egy vár volt. A várispánság élén a király által kinevezett ispán állt, akinek személyét gyakran német lovagok, illetve saját rokonai közül választotta ki a király. A királyi birtokokon a gazdasági életet a kötött szabad jogállású várjobbágyok szervezték, akik a szolga jogállású várnépek munkáját felügyelték. A várhoz rendelt népesség alkotta a királyi hadszervezet alapját, egy-egy ispán mintegy 3-400 fővel vonult hadba. A harminc várispánság kiállított csapatai a 13. századig az ország fő erejét adták. (A későbbiekben a várispánságok száma elérte a hetvenet.)
A közigazgatás másik pillére a kialakuló vármegyerendszer lett. Az ispán jogköre kiterjedt a vármegye felügyeletére (adóztatás, igazság-szolgáltatás), a várispánság tisztségviselői így vármegyei feladatokat is elláttak. A vármegyék a középszintű közigazgatás szerveként működtek, összefüggő területükhöz a királyi birtokok mellett az egyházi és a világi birtokok szintén hozzátartoztak. Az első évszázadokban a megyéket a királyi birtokok túlsúlya és az uralkodói fennhatóság erőteljes érvényesülése miatt királyi vármegyéknek tekinthetjük.
A közigazgatás másik pillére a kialakuló vármegyerendszer lett. Az ispán jogköre kiterjedt a vármegye felügyeletére (adóztatás, igazság-szolgáltatás), a várispánság tisztségviselői így vármegyei feladatokat is elláttak. A vármegyék a középszintű közigazgatás szerveként működtek, összefüggő területükhöz a királyi birtokok mellett az egyházi és a világi birtokok szintén hozzátartoztak. Az első évszázadokban a megyéket a királyi birtokok túlsúlya és az uralkodói fennhatóság erőteljes érvényesülése miatt királyi vármegyéknek tekinthetjük.
Az uralkodói kincstár rendelkezett a várispánságok jövedelmei felett, ebből élelmezték az utazó királyi udvar kíséretét. A jövedelmek összegyűjtéséről és a királyi birtokok felügyeletéről a nádor gondoskodott. A nádor gazdasági jellegű feladatai mellett a királyi udvar bírájaként tevékenykedett. (A nádor jogköre a 12. században folyamatosan bővült, bírói joghatósága kiterjedt az ország minden lakosára. A 13. század-ban politikai funkciói is sokasodtak, a király helyettesévé lépett elő.)
Az uralkodói kincstár rendelkezett a várispánságok jövedelmei felett, ebből élelmezték az utazó királyi udvar kíséretét. A jövedelmek összegyűjtéséről és a királyi birtokok felügyeletéről a nádor gondoskodott. A nádor gazdasági jellegű feladatai mellett a királyi udvar bírájaként tevékenykedett. (A nádor jogköre a 12. században folyamatosan bővült, bírói joghatósága kiterjedt az ország minden lakosára. A 13. század-ban politikai funkciói is sokasodtak, a király helyettesévé lépett elő.)
Szent István korában a társadalom két fő csoportját a szabadok (liber) és a szolgák (servus) adták. Az István-kori törvények tiltották a két réteg egy-más közötti házasodását; a szolga vagyontárgynak minősült. A szabadok rétege vagyonilag differenciálttá vált, az ispánok a vezető elitbe tartoztak, a vitézek megélhetését egy kisebb földbirtok biztosította, míg a köznéphez tartozók egyre kevesebb jövedelemmel rendelkeztek. (A törvények szerint a szabadok rétegeinek feleséggyilkosság esetén eltérő nagyságú vérdíjat kellett fizetniük.)
Szent István korában a társadalom két fő csoportját a szabadok (liber) és a szolgák (servus) adták. Az István-kori törvények tiltották a két réteg egy-más közötti házasodását; a szolga vagyontárgynak minősült. A szabadok rétege vagyonilag differenciálttá vált, az ispánok a vezető elitbe tartoztak, a vitézek megélhetését egy kisebb földbirtok biztosította, míg a köznéphez tartozók egyre kevesebb jövedelemmel rendelkeztek. (A törvények szerint a szabadok rétegeinek feleséggyilkosság esetén eltérő nagyságú vérdíjat kellett fizetniük.)
A korabeli magyar társadalom szokásait szintén a törvények alapján lehet nagyjából felidézni. Az egyes cikkelyek megőrizték a kereszténységet megelőző hagyományokat, babonákat. A törvé-nyek szigorúan tiltanak és büntetnek néhány cselekedetet; ezek valószínűleg a pogányság korában gyakoriak voltak.
A korabeli magyar társadalom szokásait szintén a törvények alapján lehet nagyjából felidézni. Az egyes cikkelyek megőrizték a kereszténységet megelőző hagyományokat, babonákat. A törvé-nyek szigorúan tiltanak és büntetnek néhány cselekedetet; ezek valószínűleg a pogányság korában gyakoriak voltak.