2020.03.31.

Folytatjuk Ady életművét, egy fontos témakör következik, Ady szerelmi költészete. Ezt részletesen vesszük, mert ez lesz az érettségi tétel Adyból jövőre. Az órai anyagot a megszokott módon kérem küldeni a beadando.thi@gmail.com e-mail címre 2020. április 7., keddig!

Ady szerelmi lírája

LÉDA-versek

Léda: Diósy Ödönné Brüll Adél

· Találkozásuk fordulópontot jelent Ady életében és művészi pályáján. Nagyváradon kezdődött, az első párizsi úton bontakozott ki, majd az évek során teljesedett ki Ady és Léda szerelme.

· szerelem mint a menekülés vágya: Léda, a Párizsból érkezett, művelt asszony Ady számára az Ugar ellenképeként jelent meg. A környező szürkeség elől ígért megváltást, szabadulást, menekvést a Léda-szerelem: „A maga szent lénye siettette bennem a tiszta levegőre vágyakozást” (Ady). A versekben Léda és Párizs folyton visszatérő ellentéte lesz a magyar Ugarnak, az Ugarból való kiszakadás élménye, daca összefonódik a szerelemmel.

· a szerelem mint lázadás, tiltakozás: A Léda-szerelem lázadást is jelentett az úri Magyarország előítéletei, képmutató erkölcse ellen (pl. Léda férjes asszony, tíz évvel volt idősebb Adynál)

· Léda a lehető legméltóbb partner volt a költő számára. Felszabadult, modern, határozott egyéniség volt, büszke asszony. Tudta daccal semmibe venni a világ véleményét, mert önmaga tudott lenni: „Van saját akaratom és véleményem, és hogy elsősorban én ezeket követem, az csak természetes.” Nem riadt vissza szerelmétől akkor sem, amikor az 1904-es párizsi tavaszon kiütköztek Adyn a „piros vérrózsák”, a szifilisz tünetei. Két egymáshoz illő ember találkozott ebben a viszonyban: mindkettő szerette volna kimenteni életét a köznapiból, mindkettő megváltást keresett a szerelemben.

· diszharmonikus kapcsolat: Ady is, Léda is az „ünnepet” kereste ebben az érzelemben, de szerelmük a legcsúfabb hétköznapokat szenvedte át. A veszekedések már a kezdet kezdetén riasztóak, bántóak voltak, kegyetlenül gyötörték egymást. Nem tudtak egymás nélkül élni, de együtt sem; marakodásba fúlt, aminek lobogásnak kellett volna lennie. Ady számára Léda egyszerre volt üdvösség és kín, öröm és gyötrelem. Kapcsolatuk fő jellemzője az érzelmi diszharmónia, elválások és egymásra találások sorozata, menekülés Lédától és Lédához. A költeményekben gyakori gesztus a hódolás, a könyörgés, a fenyegetés, az átkozódás és a megbánás, de hiányzik az együttlét öröme. Ezért szerelmük állandó kísérője lett a hiábavalóság tudata és a halálhangulat. A Lédához írott szerelmes versek egyik legkülönösebb, de egyben legszembeötlőbb vonása a Halál és a szerelem egységének ábrázolása.

· Eltávolodásuk oka: Ady és Léda jelképessé emelkedett szerelmének azonban nagyon is emberi részletei voltak: a szakadékot az évek során csakúgy mélyítette a korkülönbség, mint a kölcsönös féltékenykedés. Vádaskodások, szemrehányások, civódások, bántások – s végül gyűlölet fakadt mindebből. Embertelen életmódjuk is távolíthatta őket egymástól: néha hónapokig nem találkozhattak. Léda állandóan Párizsban élt, s csak ritkán jött haza, akkor is leginkább Váradon szállt meg. Ady kései párizsi útjait pedig hosszú hónapok választották el egymástól. Mindennek lírai lecsapódásáról Az Illés szekerén c. kötetben hallani az első hangokat, amelyek elárulják, hogy Léda már nem tölti be a költő szívét teljesen.

Héja-nász az avaron (1905) – Új versek c. kötetben

(http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/heja.htm )

· A szerelem fő motívumai jelennek meg ebben a költeményben. Nem boldogságot, idillt sugallnak a jelképek, hanem nyugtalanságot, örökös mozgást, fájdalmat és céltalanságot. Konkrét képben fogalmazza meg szerelmüklényegét: a szerelem örök harc és nász.

· A szerelmesek szimbóluma a ragadozó héjapár, a szerelmesek násza így harci képben – dúló, csókos ütközetben – jelenik meg. A szerelmi vágyat bántó hanghatások kísérik a versben: sírás, csattogás, vijjogás.

· A második strófa bizonyítja, hogy nem csupán két meghatározott ember (Ady és Léda) kapcsolatáról van szó, hanem a szerelmi érzésről általában, mindenfajta szerelem közös sorsáról. A szerelmi érzés a nemek örökös, vad küzdelmévé változik: egy ragadozó madár, a héja lépett a régi, hagyományos, szelíd szerelmi jelképek (galamb, hattyú) helyébe. A versbeli mozdulatok is nyersek, durvák, állatiak.

· A szerelem útja a Nyárból az Őszbe tart: a boldogságból a boldogtalanságba, az ifjúságból az öregségbe. Egyre gyorsuló mozgást jeleznek az igék, majd következik az avarra való lehullás, azaz a pusztulás, a halál. A lehullással így a korábbi mozgás, dinamizmus is céltalanná vált.