A következő érettségi tétel Szabó Magda Abigél című regénye. Mivel nem olvastátok a könyvet, ezért részletes tételt kaptok róla.
I. Bevezetés: Szabó Magda pályájáról, regényírói művészetéről
Szabó Magda (1917-2007) Kossuth-díjas író, költő és műfordító, az egyik legolvasottabb szerzője a 20. századi magyar irodalomnak. Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s színpadi művei is sikereket arattak.
- Debrecenben született, Jablonczay Lenke tanítónő és Szabó Elek városi tanácsos lányaként.
- Iskoláit Debrecenben végezte, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát.
- Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd három évig Hódmezővásárhelyen, később Páhiban és Budapesten dolgozott.
- 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig.
- 1947-ben házasságot kötött Szobotka Tiborral (1913–1982), aki szintén ismert író. Ez idő tájt jelentek meg első verseskötetei is. Kapcsolatuknak, házasságuknak emlékeit később a Megmaradt Szobotkának (1983) című könyvében írta meg.
- 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, melyet még aznap visszavontak tőle.
- 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következik: 1958-ig nem publikálhat, az ebben az időszakban alkotott műveit csak később adják ki. Ekkortól datálható áttérése a regényírásra, korábbi költői munkája helyett drámával és prózával kezdett foglalkozni.
- A Freskó és Az őz c. regények meghozták számára az elismerést, innentől kezdve szabadúszó íróként dolgozott. Sorra követik egymást művei, melyekben a lélektani regények hagyományait is hasznosítva formálja meg jellegzetes alakjait.
- 1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt.
- 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. Egyik ötletgazdája a Digitális Irodalmi Akadémiának is.
- Számos díjjal ismerték el írói munkásságát, pl. József Attila-díj (kétszer), 1978-ban Kossuth-díj, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat) és Hazám-díj. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, Debrecen és Budapest díszpolgára volt. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díjat Az ajtó című regényért.
Legjelentősebb művei: Az ajtó (1987), Abigél (1970), Az őz (1959), Freskó (1957), Disznótor (1960), Ókút (1970), Régimódi történet (1977), Für Elise (2002), Mondják meg Zsófikának (1958), Tündér Lala (1965), Csigaház (2018) - 1944-ben írt eddig kiadatlan kisregénye.
Szabó Magda regényeit számos nyelvre lefordították, mai napig egyik legnépszerűbb magyar írónk. Különösen hangsúlyos szerepet biztosítanak neki irodalmunkban az árnyalt nőalakok (Danaida, Pilátus), a pontos emberismeret, amivel szereplőit megrajzolja. Sok kötetében találkozunk életrajzi elemekkel, több regénye szól szülei és saját életéről is (Ókút, Régimódi történet).
II. Az Abigél c. regénye:
- 1970-ben jelent meg, közönségsiker volt.
- 1974-ben jelent meg cseh, 1977-ben lengyel, 1986-ban pedig német nyelven.
- Készült belőle musical és filmsorozat is (utóbbihoz Szabó Magda írta a forgatókönyvet).
- 2005-ben A Nagy Könyv felmérésen az ország 3. legnépszerűbb regénye lett az Egri csillagok és A Pál utcai fiúk után.
- Lányregény, de túlmutat a műfaj általánosságain:
· a szereplők sokkal árnyaltabbak és nem felelnek meg a sztereotípiáknak
· a tér és idő – a II. világháború – sokkal valóságosabb, komolyabb és tragikusabb a lányregényben megszokott korrajzoknál
· az akadályok a lányregényben elsősorban a főszereplő életét, kapcsolatát, szerelmét lehetetlenítik el. Az Abigélben Gina csupán kulcs, eszköz, apró részlet egy sokkal nagyobb fenyegetéssel szemben, melyhez képest az ő fájdalmai és személye tulajdonképpen eltörpül.
- Személyes vonatkozás:
· Szabó Magda gimnáziuma, a debreceni Dóczi Leánynevelő Intézet ihlette a regénybeli Matulát
· Kőnig tanár úr karaktere az írónő franciatanárának állít emléket
- A regény a felnőtté válás problémáját nagyban taglalja, alapvető kérdése, hol végződik a gyermekkor, és miféle kötelességei vannak egy felnőttnek, különösen a nehéz időkben.
A cselekmény helyszínei: Budapest és Árkod
Cselekmény:
A történet 1943-ban kezdődik, a II. világháború alatt. Szabó Magda regényeire jellemzően egy sorsfordulattal indul az Abigél is: a kis Vitay lány élete fenekestül felfordul egy pillanat alatt. Georgina apjával és francia nevelőnőjével él budai villájukban. Operába, uzsonnákra és bálokba jár, udvarlója is akad Kuncz Feri személyében. S innen ebből az idillből Budapestről egy csapásra Árkodon találja magát, egy szigorú, külső szemlélő számára börtönszerű leánynevelő intézetben, apjától még magyarázatot sem kap. Nincs felelet a miértre, annak ellenére, hogy mindennél jobban szeretik egymást. Pontosan ezért Gina nem érti a változás okát. De ennek ellenére igyekszik eleget tenni apja kérésének.
Az első napok igazán nehezek. A Matula szabályai, mindent tiltanak, amitől egy ember egyéniség lehetne, így a személyes tárgyak bevitele sem engedélyezett. Egyenruhát és szekrénykulcsot kap a nyakába lánca helyett. Retiküljét tarisznyára kell cserélnie, amelyben, mint mindenkinél csupán zsebkendő, tolltartó, biblia, zsoltár, intőkönyv és uzsonna lehet. A lány nem igazán tud beleszokni új környezetébe. Színes, könnyed világa helyett kap egy színtelen fekete- fehér "börtönt". Túl éles a kontraszt, nehéz helyzetben találja magát.
Lázad a helyzet ellen, ellenszegül a szabályoknak, szökni próbál. Társai kiközösítik, mert lobbanékony természete árulásra készteti, amit azonnal meg is bán, de hiába. Magára marad, végtelenül magányos lesz. Szökni próbál. Ekkor jelentkezik Abigél és felszólítja, béküljön ki társaival.
Mikor apja tudomást szerez a szökési kísérletről, úgy dönt, beavatja lányát a felnőttek dolgába, belátja, nem óvhatja örökké, eljött az ideje, hogy Gina felnőtté váljon. Elmondja neki, hogy az országot akarja kiszabadítani "egy olyan háborúból, aminek nem lesznek hősi halottai, csak áldozatai." Ettől a perctől fogva a lány többé nem gyerek: életekért felel. A férfi azt is elmondja, hogy Ginára valaki vigyáz Árkodon, méghozzá a tábornok szövetségese, az ellenálló.
Georgina megérti a helyzet súlyosságát és ez után a beszélgetés után mindent megtesz, hogy beilleszkedjen. Ez egy légiriadó próbája közben sikerül is neki, a félelem összehozza a lányokat.
Innentől kezdve a Matula sokkal vidámabb hely lesz, Gina nagyon megszereti tizenkilenc osztálytársát, népszerű és szinte boldog lesz közöttük, számos közös játékban részt vesz. Az ötödikkel együtt figyeli a tanári karban kibontakozó szerelmi viszonyokat: Kalmár rajongását Zsuzsanna iránt, melyet az nem viszonoz kicsit sem, és Zsuzsanna szerelmét a nevetséges Kőnig iránt, melyet a tanár elutasít.
Bánki, az egyik ötödikes, anyja látogatása után egészen elkeseredik, ezért Gina ír Abigélnek, segítsen, ha tud. Abigél válaszában közli, hogy az akvárium eltörésének a napján ellopták néhány zsidó származású diák aktáját, köztük Bánkiét is. Vitayra bízza az új dokumentumokat, és megkéri, hogy ossza szét a növendékek között (a lányok családjának is küld). Bánki hálaképp tervez Gina számára egy különleges ajándékot karácsonyra.
A szünidőt Vitay és Torma tölti csak az intézetben; itt Gina fültanúja lesz annak, hogy Kalmár titkokban eljegyzési gyűrűt ad Zsuzsannának, amiről a prefekta azt hiszi, Kőnigtől kapta.
Változás csak márciusban következik be: ekkor Kuncz Feri, Gina pesti szerelme feltűnik. Bánki karácsonyi ajándéka abból állt, hogy megírta a férfinak, hol találja meg Vitayt. Feri körülményes utakon tudatja Ginával, hogy a tábornok nagybeteg. A Matula sehogy se akarja kiadni a lányt, ezért aztán Feri, az apa bizalmasa, meg fogja szöktetni Ginát. A hadnagy továbbá azt is felfedi, hogy ő volt az árkodi ellenálló, aki a veszélyes üzenetekkel próbálta felébreszteni a várost, és akire Vitay a lányát bízta. Az osztályt segítségével mindent előkészítenek, hogy a szerelmespár menekülhessen, ám Mráz úr, az üveges, meghiúsítja a tervet.
Gina egy újabb levelet talál Abigéltől: a csodatevő az üzenet mellé odafekteti a hamutartót, amit Gina vásárolt az apjának, mikor Árkodra érkeztek, bizonyítékképpen. Abigél leírja, hogy a németek betörtek az országba és a tábornok a fogságukban van; Kuncz Feri néhány nappal ezelőtt hagyta csak el Pestet, és nem azért jött, mert szereti Vitayt, vagy mert az apjához akarja vinni, hanem hogy túszt csináljon belőle. Elárulja azt is, hogy a tábornok rábízta a lányt tavaly szeptemberben. Ezt alátámasztja az is, hogy következő nap Feri már katonai paranccsal jelenik meg az igazgatónál, aki nem hajlandó kiadni Ginát még a fenyegetésekre sem.
A háború még ebbe a zárt világba is beférkőzik, a biztonságot nyújtó falak közé. A lányoknak nem egyszer a katonákért kell imádkozniuk, egyik fogalmazásuk címe Levél a frontra, azt is megtudjuk, csupán egy-egy vonat jár, a boltokban áruhiány van, akadozik az ellátás. Lassan az ellenállásra is fény derül. A külvilág és az intézet között végig folyik a küzdelem Gináért. Kuncz hadnagy sikertelen szöktetési kísérletei. Az utolsó napon felgyorsulnak az események. Megtudjuk, hogy az intézményt a tanév vége előtt be kell zárniuk. A védelmet nyújtó vastag falak megszűnnek, Gina veszélyben van. Ginát végül Horn Mici, Mráz, az üveges, Zsuzsanna testvér és Kőnig tanár úr segítségével időben kimenekítik Kuncz kezei közül.
A regényt lezáró jelenetben Gina már biztonságban egyedül marad Horn Micivel; az asszony elkeseredetten magyarázni kezdi, hogy a férje és a fia halála után egyszerűen muszáj volt fellépnie az értelmetlen háború ellen. Gina meg akarja nyugtatni: ha az asszonynak nincs is már igazi családja, Abigélt mindenki szereti… Horn Mici kineveti a kislányt, és Gina végre ráébred, hogy a Matula csodatevője nem más, mint Kőnig tanár úr.
Az anyagot másoljátok be a füzetetekbe, és a füzetről készült fotót kérem, hogy küldjétek el a beadando.thi@gmail.com e-mail címre 2020. április 15., szerdáig!