Tananyag: Örkény István pályaképe (az érettségi tételhez)
Tétel: Örkény István: Tóték– a groteszk látásmód
1. Bevezetésben:
1.1 A dráma helyzete a 20. századi magyar irodalomban
A dráma általában nem tartozott korábbi irodalmunk erősségei közé – vezető szerepet a másik két műnem, a líra és az epika játszott -, s így volt ez a 20. században is. A két világháború között színházainkban eleinte főleg a romantikus szemléletű nemzeti dráma (Herczeg Ferenc darabjai) és a Molnár Ferenc által képviselt polgári színmű uralkodott, de később Móricz Zsigmond népi-naturalista jellegű darabjai is színpadra jutottak, sőt már Németh László társadalmi és történelmi drámái és Tamási Áron népi színjátékai is.
Az 1945 után következő évtizedekben az új színházi kultúra megújította a színházi repertoárt, és új közönség is szerveződött. Németh László és Illyés Gyula mellett tehetséges drámaírók jelentek meg a drámairodalomban, munkásságuknak köszönhetően sokszínű, korszerű, örök értékeket teremtő drámai költészet és színházi élet alakult ki.
A 60-as években az abszurd és groteszk dráma térhódítása volt a legjelentősebb változás színházi életünkben. Örkény István a groteszk tragikomédiát teremtette meg a magyar drámairodalomban és színpadon. A drámai műnem megújhodásában nagy szerepe volt a közép-európai (főleg lengyel és cseh) dráma megtermékenyítő, ösztönző hatásának is (pl. Gombrowicz, Mrożek darabjai).
1.2 Örkény István életútja és pályaképe (1912-1979)
Budapesten született egy jómódú, zsidó származású gyógyszerészcsaládban.
A pesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, ezután a műegyetemen vegyészmérnöki, a tudományegyetemen gyógyszerészi oklevelet szerzett.
A 30-as évek közepétől kezdett írni, a Szép Szó folyóirat köréhez tartozott, első írásait József Attilának mutathatta meg.
A 2. világháború kitörését megelőző évet Londonban és Párizsban töltötte.
1942-ben munkaszolgálatra hívták be, és a szovjet frontra vitték, ahol a 2. magyar hadsereggel gyalog tette meg az utat a Donig.
1943-ban Voronyezsnél hadifogságba esett.
Írói munkásságára kiható legfőbb élménye a fasizmus, a háború és a hadifogság. Voronyezs c. színdarabja és a Lágerek népe c. kötetének írásai ebből az élmény- és valóságanyagból táplálkoznak.
Közel ötévi távollét után 1946 végén tért haza, itthon felvételét kérte az MKP-ba (Magyar Kommunista Párt), 1956-ig maradt tagja a pártnak.
Hamarosan az újjászülető magyar irodalom vezető képviselői közé került, a Magyarok, az Újhold és a Csillag c. folyóiratok munkatársa lett. 1949-től több évig színházi dramaturgként is dolgozott.
1956 után öt évig nem jelenhettek meg írásai, ebben az időszakban gyógyszergyári mérnökként dolgozott.
Az 1960-as évek elején lassan, fokozatosan térhetett vissza az irodalmi életbe, s kezdhetett el ismét publikálni. 1967-ben József Attila-díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal ismerik el irodalmi teljesítményét.
Örkény a 60-as években talált igazán magára, egyéni hangjára, az ekkor kezdődő korszak pályájának legtermékenyebb és legsikeresebb szakasza. Lényegében azt folytatta, csak sokkal magasabb színvonalon, amit pályája elején elkezdett: egy élesen látó intellektus szemszögéből mutatja meg az élet groteszk helyzeteit, racionális világlátást ötvöz dadaista abszurdumokkal, humanista hitet iróniával, szatírával, olykor keserűséggel. Illúziótlanul szemlélte az életjelenségeket, mérte fel az emberlétet.
Sokat tudott - az ember tragikomikus torzulásairól (pl. Tóték, Forgatókönyv c. drámák)
- a méltatlan életszinteken tengődőkről (pl. Egyperces novellák)
- az emberség ellen vétők esendőségéről (pl. Pisti a vérzivatarban c. dráma)
- a magány, az öregség kínjairól (pl. Macskajáték c. dráma és kisregény)
- a halálfélelem kínjairól (pl. Rózsakiállítás c. kisregény)
Életműve műnemek alapján:
a) Epikai alkotásai: „klasszikus” elbeszélések, kisregények
Első elbeszélései a Tengertánc c. kötetben (1941) jelentek meg, ezek az írások szürrealista és naturalista elemekkel átszőtt, bizarr ötletre épülő groteszk történetek.
A Lágerek népe és az Emlékezők c. kötetek a 2. világháború és a hadifogság élményeiből született riportszerű, szociografikus írásokat tartalmaz.
A Macskajáték (1963) című kisregény az öregedés tragikomikus ábrázolása, a Rózsakiállítás (1977) kisregény pedig a művészet lehetőségeiről szól egy fiatal rendező halálról szóló filmje kapcsán.
Egyperces novellák – ezzel sajátos műfajt teremtett Örkény. Egypercesei a tömörítés, sűrítés remekei groteszk látásmóddal. Maga Örkény a következőképpen foglalta össze egyperceseinek lényegét: „a közlés minimuma, a képzelet maximuma”.
b) Drámái: A drámai műnembe és a magyar színházi életbe Örkény forradalmi változást hoz a valószerű és az abszurd keverésével.
Legismertebb drámái: Tóték (1967), Macskajáték (1969), Kulcskeresők (1976), Forgatókönyv (1979) és a Pisti a vérzivatarban (1969)
Pisti a vérzivatarban: nagyon különleges dráma, a mű sajátos írói koncepcióval a főhős megsokszorozására épül. A főhős Pisti teljes életre vágyó hős, de a történelem az embert állandóan olyan helyzetekbe hozza, amelyekben etikusan cselekvő lénynek lenni és életben maradni egyidejűleg szinte lehetetlen. Az ember ezért különböző torzulásokat szenved. A dráma zárlata azt sugallja, hogy a megmaradásra van remény, de jelen van azért a kétely is: sikerül-e Pistinek egy emberré, önmagává válnia valaha.
Forgatókönyv: ez a drámája a legellentétesebb vélekedéseket és reakciókat váltotta ki. Tragikus körülmények között született: az író a halálos ágyán fejezte be a kéziratot 1979 júniusában. Még ez évben megjelent könyvalakban; 1982-ben került színpadra.
Örkény ebben a művében is a történelem buktatóinak, veszélyeinek kitett embert viszi színpadra; a választani kényszerülő, dönteni, cselekedni akaró, az ebbe belebukó és önmagával meghasonló embert. A darab kegyetlenül őszinte felidézése a magyar történelmi közelmúlt tragikus eseményeinek. a koncepciós perek mechanizmusát mutatja be a főhős sorsán keresztül.
folyt. köv. a Tóték c. drámával!
Kérem, hogy az anyagot másoljátok be a füzetbe, és a róla készített fényképet küldjétek el a beadando.thi@gmail.com e-mail címre 2020. március 27. péntekig! Jó munkát! Természetesen tanuljátok is az anyagot!