2020. 03. 16-17.
ÓRAVÁZLAT:
VERSELEMZÉSI VÁZLAT – néhány lehetséges megközelítési szempont
I. A bevezető részben szerepelhet:
· személyes indítás - miért áll hozzám közel a vers, miért szép? Mit jelent számomra?
· az adott mű keletkezésének személyes (a költői pálya, életút ismerete alapján) és társadalmi-történelmi körülményei - esetleg konkrét élmények, események, amelyek a mű születését ihlették
· a mű elhelyezése a költő életművében vagy műveinek egy csoportjában (hasonló alkotások)
· a mű elhelyezése megközelíthető a benne kifejezett gondolatok, mondanivaló felől is – esetleg a felvetett kérdések, gondolatok aktualitása, örökérvényűsége felől
vagy …….
II. Az adott mű részletes, komplex elemzése, értelmezése:
· TÉMA – A vers témájának megfogalmazása
Mi a fő mondanivaló? Milyen gondolatokat kíván közvetíteni a költő? Milyen egyéni, általános emberi vagy közösségi gondolatoknak, problémának ad hangot?
· CÍM, ALCÍM, KETTŐS CÍM - figyelmet kell fordítani a címre is, mert az is a szöveg szerves része!
A cím előlegezi-e, összegzi-e a hangulati tartalmat?
Mennyire hatásos a cím?
Milyen típusú a címadás: műfaj-megnevező, témamegnevező?
Elvont vagy konkrét fogalmak, dolgok szerepelnek-e a címben? Mire utal ez?
Megjelöli-e, utal-e a cím esetleg a vers műfajára, és így sejteti a költemény hangnemét, hangvételét és műfaji sajátosságait is?
Utal-e a cím esetleg versformára vagy verstípusra?
· kettős cím esetén – Mi az alcím szerepe?
· A VERS CÍMZETTJE
Kihez szól a vers? Ki a vers címzettje? Ez kiderülhet esetleg már a címből is, és kitűnik a vers megszólítottjaiból, igealakjaiból is.
· pl. E/2. (tegező forma) nagyon gyakran önmegszólító verstípus esetén fordul elő, ha a költő önmagával folytat belső dialógust, vívódik, kételkedik önmagában, költői és emberi céljaiban, az E/2. használata utalhat konkrét személyhez, társhoz intézett szavakra is.
· ha végig az E/1. személy dominál, a műre valószínűleg a nagyfokú személyesség, őszinteség, bensőséges hang, esetleg én-központúság a jellemző (
· a 3. személyű előadásmód gyakori a leírásnál, tárgyilagosságra utalhat, a költő távolság-tartására --- érdemes vizsgálni, mi lehet a távolságtartás oka (pl. a költő nem tud azonosulni a látottakkal, vagy meg akarja őrizni a külső szemlélő szerepet, hogy pártatlan maradjon)
· T/1. és T/2. személyű előadásmód általában agitatív szándékú költeményekre jellemző, a személy- és számhasználat kifejezheti a közösség sorsával való azonosulást, odatartozást vagy ellenkezőleg az esetleges elkülönülést is.
· szerepvers – a költő esetleg egy szereplővel, alakkal azonosulva, annak nézőpontjából fejti ki gondolatait – Mi lehet az oka a szerepjátszásnak? (példakép, hasonló helyzet, gondolati rokonság stb.)
· A VERS SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE hogyan fejezi ki a gondolati, érzelmi, hangulati tartalmat?
Célszerű a verset nagyobb szerkezeti egységekre bontani – gondolategységek, logikai összefüggések, hangulati részegységek stb. alapján.
A szerkezet típusa szerint a vers lehet:
- keretes szerkezetű alkotás - változik-e a keretrész, ha igen, mennyire és mi lehet az oka? - leíró szerkezetű alkotás – vizsgálni a térben és időben való előrehaladást (idő- és helyhatározók mutatják), a perspektíva szűkül-e vagy tágul a versben? Nézőpont vizsgálata – honnan szemléli a látványt a költő, ez a nézőpont hogyan változik? Általában tájleíró költeményekben szívesen alkalmazott.
- retorikus szerkezetű alkotás – a vers menetét, ill. szerkezetét a mű logikai menete, érvek és ellenérvek felsorakoztatása határozza meg – ezt kell feltárni
(logikai viszonyok alapján: egy tétel, gondolat, állítás kimondása, érvelés mellette, majd következtetések levonása, általánosítás, ellentétek, párhuzamok a versben - ez a szerkezettípus főleg közéleti, nagy gondolati-filozófiai költeményekre jellemző)
· Alkalmaz-e párbeszédes formát a költő? Ez is lehet a szerkezeti tagolás alapja.
· A VERS NYELVI, STILISZTIKAI ESZKÖZEI hogyan szolgálják a versbeli gondolatok, mondanivaló kifejezését? A költő hogyan, milyen eszközökkel teszi szemléletessé, érzékletessé gondolatait?
- a vezérmotívumok bemutatása, értelmezése:
Mely motívumok, alapképek futnak végig az egész költeményen? Az alapmotívumok esetleg milyen variációkban ismétlődnek? A vezérmotívumok jelentése, tartalma hogyan gazdagodik, változik a vers végéig? A vezérmotívumok megkeresésében segítenek a kulcsszavak!
ezek lehetnek pl. természeti képek, tájelemek, szerelem, élet-halál, álom – valóság, idill – valóság, anya – gyermek, tűz, szabadság – rabság, pénz, Ugar, évszakok stb.
A refrén is lehet visszatérő vezérmotívum!
- a képek és alakzatok vizsgálata abból a szempontból, hogy mi a funkciójuk az adott szövegben, a kifejezendő gondolat közvetítésében
Szóképek – metaforák, hasonlatok, megszemélyesítések, szinesztéziák, metonímiák, szimbólumok stb.- ezek mennyire képszerűek, kifejezők vagy szokatlanok, mennyire szemléltetik a hangulatot, érzelmeket, ill. a gondolatot?
Alakzatok –a nyelvi elrendezés hogyan szolgálja a mondanivaló közvetítését? Az alakzatok hogyan erősítik fel a mondanivalót?
ismétlések szerepe, az ismétlések fajtái
halmozás - milyen szófajt vagy mondatrészt halmoz a költő, a halmozás fokozás is egyben?
azonosan vagy hasonlóan megformált szerkezetek, párhuzamok
ellentétek és szembeállítások – valódi ellentét-e vagy csak látszólagos?
kihagyások, elhallgatás, lezáratlan gondolat vagy mondat – mi lehet a szerepe? pl. bizonytalanság, kétely, feszültségkeltés vagy lemondás?
- eltérések a köznyelvi normától – szokatlan, meghökkentő jelzős szerkezet, szokatlan szórend, vagy régies, már nem használt szerkezetek, igeidők (archaizálás) – mi a szerepük?
- szóhasználat - az igék vagy a névszók túlsúlya jellemző-e a versben?
Igék - verbális stílus, mozgalmasság, dinamizmus, változás, cselekvésvágy
vagy névszók - nominális stílus, állapotszerűség, mozdulatlanság, állandóság,
A vers szókincsében összességében pozitív vagy negatív hangulatú szavak dominálnak-e? Ez összefügghet a mondanivalóval, ill. a költő értékítéletével, viszonyulásával, lélekállapotával – pl. negatív hangulatú szavak komorságot, lemondó, kiábrándult hangulatot, esetleg halálvágyat fejezhetnek ki.
- igeidők – az idősíkok vizsgálata a versben. Az idősíkok milyen értékeket kapnak – időszembesítés (pl. a múlt pozitív, a jelen negatív több Radnóti-versben, vagy a legtöbb reformkori alkotásban a múlt dicső, a jelen értéktelen)
- mondatfajták – mennyiben jelzik a költői magatartást? pl. felhívó, mozgósító felszólító mondatok, vagy vívódó, zaklatott lelkiállapotra utaló kérdő, óhajtó és felkiáltó mondatok, esetleg szemlélődő magatartást, tudomásul vételt vagy higgadtságot, tárgyilagosságot kifejező kijelentő mondatok. A mondatfajták befolyásolják a hangnemet is!
- az egyes részek közötti összefüggés – többféle kapcsolódás lehetséges
lehet pl. leíró, majd érvelő, tanító rész, vagy részletező, majd összegző, vagy a részek között hangulati-tartalmi ellentét vagy ok-okozati összefüggés van
- a zeneiség eszközei - hogyan járulnak hozzá a költemény zenei eszközei a gondolatok, hangulatok, érzelmek stb. felkeltéséhez, közvetítéséhez?
Rímek, rímfajták – pl. Ady Krónikás ének 1918-ból c. versében az egyszerű ragrímek a monotónia, az állandóság, egyhangúság érzetét keltik, az ettől eltérő rím („ölnek”) figyelemfelkeltő, és a lényeges gondolatot hordozza, ráadásul az egyhangú rímelés alkalmazkodik a krónikás ének műfajához is!
Alliterációk, hangutánzó szavak hatása. Érdemes kitérni - ha lehet – a hangszimbolikára is –, hiszen az is sokat elárulhat, milyen hangzók dominálnak a versben – pl. a mély magán-hangzók általában a borongós hangulatot erősítik, a sziszegő, pattogó vagy kemény hangzású mássalhangzók (pl. s, sz, ty, k, t) ridegséget sugallnak, a lágy mássalhangzók (pl. l, m, n) inkább meghittséget, melegséget, lágyságot.
Verselés – klasszikus időmértékes, magyaros hangsúlyos, szimultán (Adynál gyakori) vagy szabadvers, prózavers
Nem mindenre kell feltétlenül kitérni, azokat a szempontokat kell előtérbe állítani, amelyeknek a kifejtése a vers jobb megértéséhez szükségesek, ill. a vers szembetűnő jellemzői!
III. Az összegzésben szerepelhet:
· Miben rejlik a vers szépsége? Miért áll hozzám közel, mit „mond” számomra?
· Utalhatunk az adott mű hasonlóságára más versekkel – képanyagában, témájában, szemléletében
· Miért van esetleg kitüntetett helye a költő életművében vagy a magyar irodalomban? Az alkotás esetleg modernségével – képanyag, stílus, szemlélet, gondolat - megelőzi saját korát?
· Az adott korhoz kötődik-e a költemény, és mennyiben, vagy attól függetleníthető? Minden korra érvényes-e a mű mondanivalója? A költő örök érvényű témát, általános emberi problémákat szólaltat-e meg, azaz minden korban megvan-e az aktualitása? Milyen mondanivalót hordoz a ma emberének?
A bevezetés és a befejezés egyes szempontjai a teljes szöveg logikai menetéhez és a szövegalkotó szándékához igazodva variálhatók, hasonlóképpen a versértelmező-verselemző fő rész szempontjai is!