Folytatjuk Ady szerelmi költészetét a Csinszka-versekkel. Az órvázlatot másoljűtok be a füzetetekbe, és a füzetről készült fotót kérlek, küldjétek el a beadando.thi@gmail.com e-mail címre 2020. április 21., keddig!
CSINSZKA-versek
Csinszka: Boncza Berta
A Csinszka-versek háttere:
· A Lédával való szakítás után hirtelen szabad emberré vált költő körül rajzanak a nők. Úgy érzi, ideje lenne már megállapodnia. Több meghiúsult házassági terv után Ady 1914 áprilisában meglátogatja Csucsán Boncza Bertát, akivel 1911 óta leveleznek. Az egyre aggasztóbb politikai helyzet, a háború sokasodó előjelei növelik házasodási vágyát. Június végén Nagyváradon éri a hír Ferenc Ferdinánd meggyilkolásáról. Válságos időszak következik a költő életében. Akkor kevesen mérték fel úgy, mint Ady, hogy világkatasztrófa készül.
· Csinszkával 1915 márciusában megtartják az esküvőt. Jóllehet súlyosan beteg ember, ismételten katonai sorozással zaklatják, sőt egy alkalommal be is kell vonulnia, csak a laktanyában kapja meg fölmentését. A sajtó útszéli hangon támadja háborúellenessége miatt. Iszonyú megpróbáltatást jelent Ady számára az Erdély (szülőföldje) elleni román támadás 1916 augusztusában.
Mit jelentett Ady számára a Csinszka-szerelem?
· Csinszka, amint azt a versek tanúsítják, maga volt az élet Ady számára. Más jellegű volt a Léda iránti szerelem, mint a Csinszka-szerelem: Az előbbi egy érett és házasságban élő asszony és egy nála mégiscsak fiatalabb, költői pályájának indulásánál álló férfi szerelme. Az utóbbi a vérbajtól és az alkoholtól súlyosan beteg Ady, az öregedő férfi és a fiatal, elkényeztetett, a zseniért rajongó lány szerelme.
· Adynak már ebben az életszakaszában a teljes értékű társ, a család és az otthon, a beteg embernek az élethez fűző kapcsolat kell. Csinszkának pedig e házasságban – túl a rajongáson – mindenekelőtt vállalnia kell az amúgyis kezelhetetlen zsenit, s ezen túlmenően, a beteg és öregedő férfit, s mindazt a terhet, ami ezzel szükségképpen együtt jár.
· A Léda-szerelemhez hasonlóan ez a szerelem is egyfajta menekülés a valóság elől. A háborús borzalmak idején a szerelem óvó, biztonságot adó menedék. Ady számára Csinszka volt a nyugalom és béke. Ezért bukkanhat fel néhány versében a hazaérkezés motívuma. A Csinszka-versek a társra találás csendes öröméről tanúskodnak, egyszerű, őszinte vallomások összetartozásukról.
A Csinszka-versek néhány jellemzője:
· A versek tipikus ideje a jelen, tipikus tere az adott valóság, fő formáló elve az ellentétezés. Ady nemet mond a háborús jelenre, annak ellentéteként megjelenik a boldogság, a biztonságot jelentő otthon.
· A Csinszka-versek egy része műfaját tekintve elégia, Ady két újszerű elégiatípust teremt: a) múltas elégia: az óvó hozzáállás, a múlt értékeinek megőrzése áll a középpontban - pl. De ha mégis?
b) távlatos elégia: a hívő hozzáállás dominál, életigenlés, a háborús borzalmak túlélésének reménye hatja át, az értékek őrzése és átmentése a vágyott szebb jövőbe - pl. Nézz, Drágám, kincseimre
c) vers
Őrizem a szemed (http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/orizem.htm)
· Ez a mű az idősödő költő szerelmi vallomása, gyöngédséget, ragaszkodást sugall a cím. Elsősorban a társra találás, az otthon békéje jelenik meg ebben a versben, s nem a szerelmi szenvedély. · Az első strófa kijelentő mondatokból áll. Az ismétlések népdalszerű egyszerűséget formálnak. A meghitt képek, szóhasználat, stiláris elemek nyugalomról beszélnek, de a felszín alatt ott húzódik mindnyájunk közös sorsa, a halál. A második szakasz költői képe a háborús rettenetet közvetíti. Csupa kavargó nyugtalanság ez a strófa.
· Az érzelem és hangulat egyneműségét a bizonytalanságot, kétséget kifejező szavak, kifejezések bontják meg (rettenet, riadtan, nem tudom). Nemcsak az életkor, az elmúlás közelsége okozza a bizonytalanságot, hanem az ellenséges világ is.
Nézz, Drágám, kincseimre (http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/nezzdrag.htm)
· Távlatos elégia, életösszegző vers, de inkább szelíd, vigasztaló búcsúzás, mintsem drámai számvetés. A versben összekapcsolódik szerelem, magyarság és egyéni-közéleti sors úgy, hogy ezáltal is teljesebb legyen Csinszka jelentősége.
· A népdalok tiszta egyszerűségével vall szerelméről, életéről, önmagáról. – lírai önarckép
· Őszinte számvetés: a hiány és a nincs számbavétele. A látszólagos értékek hajszolása után a végső pillanatban csak a „lázáros kincsek” maradnak. (bibliai motívum; Lázár a megvert, meggyalázott, sikertelen élet szimbóluma). Ezt a tudatot nem feledteti, legfeljebb elviselni segíti az asszonyi hűség és a szerelem, ami már nem harcot, hanem biztonságot, menedéket jelent a költő számára. A keserűség a mégis dacával és a távlat hitével kapcsolódik össze.
De ha mégis? (http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/dehamegi.htm)
· Az utolsó Csinszka-vers, a halál közelségében íródott. Múltas elégia, a jelen sivárságába a messzi múltból és a szerelemből fénylik át az érték, a szépség. A beteg Ady látja maga körül az asszonyi törődést, érzi a Csinszka teremtette otthon melegét, a tragédiába (megpróbáltatásokba) fényt hozott a szerelem, ezért felcsillan a remény: a túlélés lehetősége.
· A vers ellentétezésre épül: a világégés szörnyű realitása ® ¬ a szerelem mint a túlélés lehetősége
· Szerkezetileg fordított mégis-vers, lefelé menő szerkesztés jellemzi. A „mégis”-től jutunk el a „jaj”-ig, a belenyugvásig.
I. rész: cím, 1-3. versszak, kulcsszó a „mégis”– a túlélni akarás elszántsága, a lélek erőtartalékainak mozgósítása, hit
II. rész: a 4. versszaktól a megszorító „csak” már jelzi a bizonytalanná válást, fokozatosan eltűnik a dacos ellenszegülés, és felhangzik a „jaj”. A verszárlatban felnövekedik a tragédiaérzet, csökken a túlélés reménye – „de ha megyek...”
· A „társtudat verse” ez az alkotás, a feleség szó helyett a régies, népies társ szót használja. A tragédiába sodort élet / ember nem volt egyedül, mellette állt segítőn a másik ember, a társ. A szerelem így egyfajta szövetséget is jelent; az asszony a megtartó erő, a biztonság a bizonytalansággal szemben, az emberség, emberi jóság megtestesítője. Ezért kapcsolódhat össze a tegnappal, a szerelem lényege tehát az értékőrzés, a „tegnapi ember” megtartása.