Új tananyag III.21

A Szovjetunió hanyatlása az 1980-as évek második felében

Gorbacsov a hatalomra lépése után a hidegháborús feszültség enyhítésével igyekezett előteremteni a forrásokat a belső gazdasági reformokhoz. A két szuperhatalom közötti egyeztetéseket a legmagasabb szinten, Reagan és Gorbacsov közötti csúcstalálkozókon bonyolították le.

A Szovjetunió GDP-jének ekkoriban hozzávetőleg egyharmadát fordította hadi kiadásokra. Az Amerikai Egyesült Államok ugyanakkor saját GDP-jének kevesebb mint a 7%-át költötte a katonai erőegyensúly fenntartására, miközben a szovjet gazdaság egyre korszerűtlenebb technológiával működött. Ezért Gorbacsov a megállapodások érdekében olyan feltételeket is elfogadott, amelyeket korábban a szovjet vezetés még mereven elutasított.

1987 decemberében a két szuperhatalom megállapodást kötött az összes közép-hatótávolságú atomfegyver megsemmisítéséről.

1988-ban Gorbacsov bejelentette, hogy 50 ezer szovjet katonát és 5 ezer páncélost kivonnak az NDK, Csehszlovákia és Magyarország területéről, valamint félmillió fővel csökkentik a Szovjetunió haderejét.

Az 1980-as évek második felében a Szovjetunió kénytelen volt feladni a harmadik világban nem sokkal korábban megszerzett katonai és politikai pozícióit. Az évtized végére kivonult Afganisztánból is.

1989-ben szovjet részről bejelentették, hogy minden eddigi szovjet befolyási övezetbe tartozó ország maga döntheti el, hogy milyen utat választ a jövőben, elvetve a Brezsnyev-doktrínát.

A kelet-közép-európai népek felszabadulása

Az adósságspirálba került szocialista országok között kivételt jelentett a Nicolae Ceauşescu vezette Románia. Félve a hitelek miatti nyugati befolyás erősödésétől, a román vezetés a lehető leggyorsabban visszafizette az ország hiteleit. Ennek azonban az ország teljes leromlása lett a következménye

Az 1980-as évek második felében a nemzeti függetlenségi és demokratikus törekvések az összes szocialista országban felerősödtek. Politikai mozgalmak és pártok alakultak vagy szerveződtek újjá, dacolva a pártállami rendszer tiltásával és elhallgattatási akcióival. Az általuk megfogalmazott célokat és követeléseket a lakosság egyre nagyobb tömege támogatta. A rendszerváltozástól az emberek nemcsak a nyugati demokrácia és a személyes szabadság, hanem a nyugati életszínvonal és árubőség eljövetelét is remélték.

1989-re világossá vált Közép-Kelet-Európában fennálló pártállami diktatúrák a Szovjetunió támogatása nélkül nem képesek fennmaradni. A rendszerváltoztatások Románia kivételével békés mederben zajlottak.

A rendszerváltoztatások menete

1989-ben Lengyelországban és Magyarországon békés, tárgyalásos úton kezdődött meg a kommunista rendszer felszámolása; a pártállam képviselői és az ellenzéki erők közös egyeztetések során állapodtak meg az egyes politikai lépésekről.

Lengyelországban a parlamenti választásokon bebizonyosodott a Szolidaritás társadalmi támogatottsága. Habár a kommunisták a parlamenti mandátumok kétharmadát maguknak tartották fenn, a többi mandátumot a Lech Wałęsa-féle mozgalom nyerte el. Jaruzelski tábornok rövidesen egy nem kommunista miniszterelnököt nevezett ki.

1989 nyarán több ezer keletnémet állampolgár próbált Magyarországon keresztül Ausztriába jutni. A Németh Miklós vezette magyar kormány végül – Moszkva jóváhagyásával – megnyitotta a nyugati határokat előttük. A következő hónapokban a demokratikus változásokat követelő tüntetések végleg megrendítették az NDK politikai vezetését. A tüntetők a keletnémet határőrök szeme láttára megkezdték a berlini fal lebontását november 9-én.

Az események Csehszlovákiában is politikai változásokat indítottak el. 1989 novemberében tömegtüntetések nyomására a pártállam itt is meghátrált, és december végén köztársasági elnökké választották Václav Havelt, aki a Charta ’77-ben betöltött tevékenysége miatt korábban öt évig börtönben ült. A „bársonyos forradalmat” követően azonban megint előtérbe került a csehek és szlovákok együttélésének kérdése. Az ellentétek kiújulása végül békés szétváláshoz vezetett, 1993. január 1-től Csehország és Szlovákia önálló országgá vált.