04. 01.

2020. 04. 01.

tananyag: Szabó Magda pályaképe

Érettségi tétel! A teljes tétel majd felkerül a fb. osztálycsoportba is, hogy nyomtatni lehessen.

I. Bevezetés: Szabó Magda pályájáról, regényírói művészetéről

Szabó Magda (1917-2007) Kossuth-díjas író, költő és műfordító, az egyik legolvasottabb szerzője a 20. századi magyar irodalomnak. Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s színpadi művei is sikereket arattak.

- Debrecenben született, Jablonczay Lenke tanítónő és Szabó Elek városi tanácsos lányaként.

- Iskoláit Debrecenben végezte, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát.

- Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd három évig Hódmezővásárhelyen, később Páhiban és Budapesten dolgozott.

- 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig.

- 1947-ben házasságot kötött Szobotka Tiborral (1913–1982), aki szintén ismert író. Ez idő tájt jelentek meg első verseskötetei is. Kapcsolatuknak, házasságuknak emlékeit később a Megmaradt Szobotkának (1983) című könyvében írta meg.

- 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, melyet még aznap visszavontak tőle.

- 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következik: 1958-ig nem publikálhat, az ebben az időszakban alkotott műveit csak később adják ki. Ekkortól datálható áttérése a regényírásra, korábbi költői munkája helyett drámával és prózával kezdett foglalkozni.

- A Freskó és Az őz c. regények meghozták számára az elismerést, innentől kezdve szabadúszó íróként dolgozott. Sorra követik egymást művei, melyekben a lélektani regények hagyományait is hasznosítva formálja meg jellegzetes alakjait.

- 1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt.

- 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. Egyik ötletgazdája a Digitális Irodalmi Akadémiának is.

- Számos díjjal ismerték el írói munkásságát, pl. József Attila-díj (kétszer), 1978-ban Kossuth-díj, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat) és Hazám-díj. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, Debrecen és Budapest díszpolgára volt. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díjat Az ajtó című regényért.

Legjelentősebb művei: Az ajtó (1987), Abigél (1970), Az őz (1959), Freskó (1957), Disznótor (1960), Ókút (1970), Régimódi történet (1977), Für Elise (2002), Mondják meg Zsófikának (1958), Tündér Lala (1965), Csigaház (2018) - 1944-ben írt eddig kiadatlan kisregénye.

Szabó Magda regényeit számos nyelvre lefordították, mai napig egyik legnépszerűbb magyar írónk. Különösen hangsúlyos szerepet biztosítanak neki irodalmunkban az árnyalt nőalakok (Danaida, Pilátus), a pontos emberismeret, amivel szereplőit megrajzolja. Sok kötetében találkozunk életrajzi elemekkel, több regénye szól szülei és saját életéről is (Ókút, Régimódi történet).

II. Az Abigél c. regénye: