2020. 03. 18.
tananyag nem kell füzetbe másolni, csak alaposan végiggondolni, az osztálycsoportban lesz nyomtatható változat is, ha valaki igényelné
VÁZLAT PRÓZAI MŰVEK / NOVELLÁK ELEMZÉSÉHEZ
Fontos: Hogy melyik szempontokra helyeződik a hangsúly az elemzésben, mindig az adott műtől függ! Itt csak azt szedtük össze, mi mindenre lehet kitérni, mit érdemes vizsgálni!
I. Az elemzés bevezetéseként lehetséges:
· Az író elhelyezése – a korban, ill. az akkori külföldi vagy magyar irodalomban (kortársak; mely stílusirányzat jegyében született a mű?)
Pl. Mikszáth – romantika és realizmus, Móricz – realizmus,
Örkény – groteszk ábrázolásmód, abszurd
· A mű elhelyezése – az író életművében, ill. műfaji szempontból (klasszikus felépítésű novella, anekdota, „egyperces”, kisregény, hosszabb elbeszélés stb.)
Az epikai műnembe tartozó műfajok szerepe általában: az ábrázolás középpontjában elsődlegesen a külső valóság áll. Emberi sorsok vagy a hősök életében bekövetkező fordulópont közvetlen előzményeinek és következményeinek a bemutatása az író szándéka. Kronologikus előadásmód, elbeszélő szerepeltetése, tömörség vagy részletező előadásmód stb.
· Nem tanult, ismeretlen szerző esetében a bevezetőben szerepelhetnek az első benyomások a novelláról (téma, felvetett probléma, élethelyzet, nem várt, meghökkentő befejezés stb.), mindaz, ami érdekessé tette számunkra a művet. Érdemes figyelni a mű keletkezési idejére, amit fel szoktak tüntetni, a dátumból is lehet következtetéseket levonni.
II. A mű megközelítésének lehetőségeit végiggondolni (az itt szereplő sorrend megváltoztatható, és hogy mire helyeződik a hangsúly, az mindig az adott műtől függ!)
· a cím vizsgálata – kiindulhatunk a címből: milyen típusú címadással él az író? Mit vár az olvasó a cím alapján?
A cím lehet
- témamegjelölő, témamegnevező pl. Móricz: Hét krajcár, Karinthy: Találkozás egy fiatalemberrel, Kosztolányi: Fürdés, Gogol: A köpönyeg, Mikszáth: A néhai bárány
- véget előrevetítő pl. Móricz: Tragédia, Mikszáth: Az a fekete folt, Tolsztoj: Iván Iljics halála
- főszereplőt megnevező pl. Mikszáth: Az a pogány Filcsik, Móricz: Kis Samu Jóska, Tömörkény: Terméskőszívű Mihály
· a mű témájának rövid meghatározása – Miről szól a mű? Mennyire és miért fontos vagy aktuális, időszerű a novellában kifejezett téma, probléma? A cselekmény mennyire egyedi, különleges, szokatlan vagy általános, hétköznapi? Főbb események, konfliktusok a cselekményben, a végkifejlet
· a szerkezet vizsgálata a cselekmény felől
a) a cselekmény menete lehet:
folyamatos (egyenes vonalú, előrehaladó szerk.) a történések sorrendjében bontakozik ki a cselekmény pl. Móricz: Tragédia
fordított (a végkifejletet a mű elején megismerjük, az író formabontással él, azaz a hagyományos időrend felbontása érvényesül) pl. Iván Iljics halála (jelen – múlt)
szaggatott (mozaikszerű, kihagyásokkal teli, előrevetítések, esetleg idősíkok váltakozása)
b) a konfliktusok vizsgálata – milyen szintűek, kik között, milyen módon jelentkeznek, az ellentétek, ezek kirobbannak-e a műben (a cselekmény tetőpontja) vagy sem?
c) a megoldás vizsgálata – szükségszerűen vezettek-e a történések ehhez a megoldáshoz? A konfliktus megoldása logikus-e vagy sem, pozitív vagy negatív, egyértelmű vagy sem, van-e katartikus hatása a műben a megoldásnak? A megoldás hogyan hat az olvasóra – együttérzést, szánalmat, felháborodást stb. vált ki? Az érzelmekre vagy inkább az értelemre kíván hatni a megoldás?
d) a nagyobb szerkezeti egységek megállapítása – az alaphelyzet, előkészítés mit tartalmaz? A bonyodalom fokozatai, a cselekmény kibontakozásának állomásai, fordulópont, majd a lezárás, megoldás. Olykor a helyszínek váltakozása adja a szerkezeti egységek alapját.
· a szereplők vizsgálata
- jellemük, elveik, életvitelük, társadalmi helyzetük, értékrendjük stb.
- egymáshoz való viszonyuk – fő- és mellékszereplők viszonyai, kikhez kik kötődnek? Családi viszonyok, társadalmi meghatározottságuk, alá- és fölérendeltség, milyen erősek ezek a viszonyok?
- a szereplők találkozásai a novellában (azokat kiemelni és vizsgálni, amelyek az egész történet, cselekmény, ill. a konfliktusok, végkifejlet szempontjából fontosak)
- a szereplők konfliktusai, eltérő vagy azonos szándékaik – miből adódnak?
- sorsuk összegzése – milyen utat járnak be? pl. a pozitív hős győz, boldogul, életben marad, helytáll, okulva a történtekből újrakezdi életét, a történéseknek áldozatul esik, de erkölcsileg győz vagy megtisztul stb. A negatív hős egyedül marad, megbüntetik, megbűnhődik, meghal stb., de az ironikus hangú novellában éppen az ellenkezője történik!
- mennyire tipikusak a szereplők az adott korban, vagy különcök, egyedi figurák? Képviselnek-e sorsukban, gondolkodásukkal, helyzetükkel, életkörülményeikkel valamely társadalmi csoportot? (pl. Móricz paraszt hősei --- a magyar parasztság tarthatatlan helyzetére hívják fel a figyelmet)
· a helyszínek vizsgálata
- Egy vagy több helyen történnek az események? A helyszínválasztás okai
- Az események bent, zárt térben történnek-e, vagy inkább kint? A természetábrázolás milyen szerephez jut!
- A környezet, a helyszínek milyen befolyással vannak a szereplőkre, életvitelükre, hangulatukra, jellemükre pl. Móricz: Barbárok c. novellájának barbár, civilizálatlan világa
A környezet jellemezheti és motiválhatja a szereplőt!
- a helyszínek milyen szerepet töltenek be a cselekményben? Aktív vagy passzív, ellenséges vagy segítő környezet a szereplők és a cselekmény szempontjából?
- mennyire részletesen bemutatott a környezet?
· az időviszonyok vizsgálata
- mennyi idő telik el a cselekmény alatt, ill. van-e ennek jelentősége a művön belül? Az ábrázolásra a sűrítettség vagy a részletesség a jellemző?
- jelzi-e az író, s ha igen, hogyan az idő múlását? Időpontok, napszakok stb.
- milyen időrendet alkalmaz az író? Kronologikusan halad-e vagy pl. a jelenből vált át a múltbeli események elbeszélésébe? Mi lehet ennek az oka?
- szerepel-e mindhárom idősík? Múlt- jelen- jövő --- a megoldás szempontjából fontos!
· az előadásmód, stílus vizsgálata
- a mű hangvétele – pl. tragikus, komikus, balladai, ironikus, szatirikus, anekdotikus, gúnyos, tárgyilagos, derűs, groteszk, nyers, naturalista stb.
- a párbeszédes és a leíró részek aránya pl. Móricz: Barbárok
leíró részek pl. - az elbeszélő, narrátor 3. személyű leírásai, a kívülálló nézőpontjából
- környezetrajz (közelítő és távolító leírások)
- természetábrázolás
- A narrátor / elbeszélő azonos-e az íróval? Milyen a nézőpontja – pl. mindent tud, beavatott, az események egyik szereplője, kívülálló stb. Egyetért-e valamelyik szereplővel, esetleg azonos-e vele? A narrátor E/1., E/3. vagy más személyű? Mennyire érezhető a személyes jelenléte a novellában? – pl. írói kiszólások, az olvasó megszólítása
- a nyelvezet jelentősége – Van-e nyelvi jellemzés (a szereplő beszéde, stílusa árulkodik a jelleméről, helyzetéről)? A szereplők lelkiállapota tükröződik-e nyelvükben? – pl. zaklatottságot kifejező szaggatott, hiányos mondatok, vagy alázatosságot sejtető körülményes mondatok vagy bizalmatlanságot sejtető szűkszavúság. (Móricz: Barbárok, Gogol: A köpönyeg)
- Nyelvi humorral él-e az író?
- Mennyire képszerű a nyelv pl. a leíró részekben?
III. Összegzés
- milyen írói állásfoglalást tükröz a novella befejezése?
- milyen álláspontot képvisel az elemzés készítője (azaz te)? Egyetért-e az íróval? Miben vitatkozik vele? Milyen gondolatokat ébresztett benne a mű elolvasása? Saját álláspont melletti érvek, személyes vélemény megfogalmazása