2020.03.24.
Az Ady életműből két újabb verstípus következik: látomásszerű tájversek és a magyarság-versek.
Ady látomásszerű tájversei
Az „Új versek” kötet egyik ciklusa „A magyar Ugaron” címet kapta.
Ez a versciklus tartalmazza Ady látomásszerű tájverseit
-A magyar ugaron
-A Tisza-parton
-A Hortobágy poétája
Látomásszerű tájvers:
Nem leírja, hanem látomásszerűen megidézi a tájat.
A versbeli táj nem a természeti, hanem a kulturális környezetet jelöli.
A versciklus meghatározó szimbóluma az ugar a magyar elmaradottságot, a feudális Magyarországot jelképezi.
Ady szembehelyezkedik a magyar táj klasszikus ábrázolásával
A költő büszke öntudattal vállalja magyarságát, de jobbító szándékkal a magyar nemzet hibáit ostorozzaà ezért Adyt sokan hazaárulónak nevezték.
Ady Endre: A magyar Ugaron (http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/ugar.htm )
Az „Új versek” című kötet „A magyar Ugaron” versciklusának címadó verse.
A vers az ugar motívum köré épül fel.
Ady sivár képet fest a korabeli állapotokról, Magyarország egy nagy ugaràebből a képből bontakozik ki egy látomás.
A költő helyzetét tekintve 2 részre oszthatjuk a verset
1. rész(1-2. versszak): itt a költő az aktív, cselekvő hős, aki egy elvadult tájon gázol.
A negatív jelentéstartalmú szavak utalnak a táj sivárságára(elvadult, giz-gazok)
A költő az ébresztés szándékával jött, a múlt értékeit, szépségeit keresi ezen az elvadult vidéken.
A pozitív jelentéstartalmú szavak utalnak erre(buja, szűzi)
A záró kérdés szintén a múlt értékeit kéri számon:
„Hát nincsen itt virág?”
2. rész(3-4. versszak): Az ugar válik cselekvővé, az értéket kereső költő tehetetlenné válik. Az ugar alvó lelkét nem sikerül felkelteni. Ezt költői eszközökkel nyomatékosítjaàhalmozás:
„A gaz lehúz, altat, befed”
Arra utal, hogy Magyarország továbbra is a kihasználatlan lehetőségek hazája marad.
Ady magyarság-versei
Ady szükségét érzi annak, hogy tisztázza helyzetünket a világban, szembenézzünk önmagunkkal, mit nemzettel.
A következő kérdéseket teszi fel Ady verseiben:
Képes-e a magyarság arra, hogy saját sorsát irányítsa?
„Mit ér az ember ha magyar?”
Ady verseiben erős a magyarság sorsa feletti tragikumérzet.
A költő úgy érezte, hogy tragikus nemzeti sorsuk kialakulásában döntő szerepet játszott a tenni nem akarás és az akaratgyengeség. Ady vállalja magyarságát hibáival együtt, a féltés és az aggodalom diktálja átkozódó verseit.
Nekünk Mohács kell (http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/mohacs.htm )
Ez Ady legfájdalmasabb magyarságot ostorozó költeménye. Már a cím is kihívó, jelzi a költő szándékát. Mohács a nemzeti történetünk legtragikusabb eseménye(1526). Ady versét fordított Himnusznak nevezzük. Kölcsey művével ellentétben nem áldást, hanem verést, könyörtelenséget kér népének. Különböző költői eszközökkel nyomatékosítja kérését:
szóismétlés a „ver” szó gyakorisága + szinonimái(üssön, ostorozzon, rángasson).
A vers alapgondolata:
A magyar nép csak a fenyegetettségben képes arra, hogy felnőttként cselekedjen. Ady azonosítja magát a népével „Én magyarnak születtem” ugyanazt a végzetes sorsot kéri magának is. A vers befejezésében Vörösmartyhoz hasonlóan a nemzethalál lehetőségét villantja fel. Zárlatában ismétléssel nyomatékosítja mondanivalóját: „végünk, végünk”. Ady a versében ostorozza nemzetét, de az indulat mögött ott van a változtatás lehetőségének hite is. Csak azt lehet kárhoztatni, akin még múlhat valami.
Kérem, hogy az anyagot másoljátok be a füzetbe, és a róla készült fotót küldjétek el a beadando.thi@gmail.com e-mail címre 2020. március 31-ig! Jó munkát!