03.13./03.16.

tankönyv: 75-77.oldal - Csokonai életrajza

ÓRAVÁZLAT: 2020.03.09./ 03.13.

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY (1773-1805)

1. Csokonai jelentősége irodalmunkban

· a magyar felvilágosodás irodalmának legnagyobb alakja

· tragikusan rövid élete ellenére teljes, sokszínű és maradandó életművet hagyott hátra

· életművében összeolvad a hagyományok tisztelete (klasszicizmus, szentimentalizmus) az új kifejezési formák keresésével és a népies színezettel

· korának kivételes tehetségű, nagy műveltségű alakja, költője, de a magyarországi művelődési-szellemi „elkésődés” őt is sújtja (pl. műveinek nincs számottevő olvasó-közönsége, költészetének kibontakozását nehezíti a fejlett szellemi-kulturális élet és a kiművelt nyelv hiánya)

· művei természetes érzékenységről, merész újítókedvről, európai látókörről és felvilágosult gondolkodásról tanúskodnak

· több költőnk (Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre) is elődjének tekinti

2. Életútja

· 1773-ban Debrecenben született – A város ez idő tájt a jelentős városok közé tartozott: előrehaladott polgárosodás, demokratikus színezetű városvezetés, fejlett kulturális élet, iskolaközpont → a kollégiumi diákság és a polgárság körében hódítanak a felvilágosodás tanai.

· az alsóbb néprétegből származik (apja borbély és felcser /seborvos, anyja egy szabómester lánya)

· 1780-tól a debreceni kollégium tanulója, kitűnik tehetségével, tudásvágyával társai közül

· 1786-ban elveszíti édesapját, a család szűkös anyagi helyzetbe kerül → ingyenes tanuló lesz

· már 11 évesen verseket ír, a poétai osztályba jár, olvasótársaságot szervez diáktársaival a korabeli világirodalom megismerésé (pl. a német és francia felvilágosodás művei – Voltaire, Rousseau, az Enciklopédia)

· költői tehetségét tanára, Földi János fedezi fel, az ő közreműködésével kezd levelezésbe Kazinczyval, a korszak irodalmi vezérével

· 21 évesen a poétai osztály tanára lesz

· 1794-ben kerül sor az első kollégiumi perre ellene: vallástalansága és szokatlan tanári magatartása miatt támadják

· 1795-ben legációra megy az Alföld néhány városába (legáció = prédikálással egybekötött adomány-gyűjtés a kollégium számára, ez szokásos volt akkoriban),azonban a kollégiumba való visszatérése előtt Pestre is ellátogat, irodalmi kapcsolatokat keres. Feltételezték, hogy Pesten tanúja volt a magyar jakobinus mozgalom vezérének, Martinovics kivégzésének a Vérmezőn → második kollégiumi per indul ellene, a vád: a kollégiumi fegyelem megsértése.

· kicsapják az iskolából – a kollégium konzervatív vezetése tart Csokonai felvilágosult gondolataitól, ill. azok terjesztésétől az iskolán belül, a diákok körében

· a kollégium védettségéből kiszakadva Csokonai életében a kilátástalanság és létbizonytalanság időszaka kezdődik el

· 1796 őszén Pozsonyba megy azzal a szándékkal, hogy az országgyűlésre érkező főurak között mecénást, támogatót találjon, verseivel megjelentet egy újságot Diétai Magyar Múzsa címmel.(a „diéta” szó országgyűlést jelent!), de a lapot teljes közöny, érdektelenség fogadja

· 1797-ben a megyegyűlés hírére Komáromba megy, itt ismeri meg Vajda Juliannát (szerelmes verseiben Lilla)

· házassági terveket sző, polgári foglalkozást is vállalna Lilláért, Keszthelyen állást keres és távol-létében Lillát férjhez adják

· Lilla elvesztésével rászakad a magány, megtört emberré válik

· helyettes tanári álláshoz jut Csurgón

· 1800-ban tér vissza Debrecenbe, nélkülözések, betegeskedések, nincs biztos állása, szűk baráti köréhez tartozik Fazekas Mihály (Lúdas Matyi) és Földi János

· 1804 telén Nagyváradon Rhédey grófnő temetésén búcsúztató beszédként A lélek halhatatlansága (Halotti versek) c. versét olvassa fel, a temetésen megfázik, megbetegszik

· 1805 januárjában a tüdőgyulladás következtében meghal