03.17.

2020. 03.17.

ÓRAVÁZLAT

Radnóti utolsó versei

Az Erőltetett menet c. vers (1944 szeptembere)

A vers formája jellegzetes: Az eleső, majd feltápászkodó foglyok vánszorgását érzékelteti a sorok közepén kihagyással is jelzett metszet (cezúra).

A lírai én lelkiállapota kettős: hánykolódik a remény és a kétségbeesés között. Az életösztön, az élethez való ragaszkodás és a fáradt halálvágy, a megszabadító halál hívása között vergődő ember drámai vitája tárul elénk.

Drámai feszültségű párbeszéd: A költő két énje kerül szembe egymással egy belső vitában.

· 1. én: reménykedik, „fölkél és újra lépked”.

· 2. én: az árok szélén maradna, és várná a halált.

A vers szerkezete: Két egymásnak felelő tízsoros részből áll, négy mondatból.

· 1. mondat: józan bölcsesség, kiábrándult pesszimizmus. Fájdalmas felismerése, hogy értelmetlen ragaszkodni az élethez.

· 2. mondat: teljes a reménytelenség, nincs hova hazatérni, szétbombázták az otthonát (kiszolgáltatottság).

· 3. mondat: fordulópontot jelent. A rideg valóságot felváltja az ábrándozás, megjelenik az irreális remény.

· 4. mondat: felkiáltásszerű kérdő mondat: „De hisz lehet talán még?” Reménykedik, hátha nem rombolt szét mindent a háború: „a hold ma oly kerek”.

Kiélezett alaphelyzetet rögzít a vers, az erejüket vesztett, földre rogyó emberek két lehetséges magatartását szembesíti:

a) a földön marad és várja a megváltó golyót, halált

A lemondást segíti annak tudata, hogy már minden érték elpusztult,az értelmetlen haláltól nem lehet megmenekülni, és aki ezt megpróbálja, az bolond - így a vers első fele látszólag a halál mellett érvel.

b) hinni akar, remél, a bizonytalan, talán néhány órányi élet reményében felkel

A reményhez erőt ad az otthon, a család emléke, a bölcsebb, szebb, emberhez méltó halál vágya. De tudja, hogy az idilli múltat már nem lehet felépíteni (feltételes módú igealakokkal lehet csak a széttört múltat fiktív idillé újravarázsolni. Ez hozza meg a döntést: „fölkelek”, azaz az élet folytatásának vágya és az emberhez méltatlan halál elleni tiltakozása győzedelmeskedik. A vers második fele így az élet mellett érvel.

A vers hatását erősítik: az erős ellentétezés, az archaizálás, a szokatlan, ünnepélyes jelzőhasználat, a dialógusba váltás, a szónoki kérdés és a szürreális képek együttese.

Razglednicák

- a bori notesz legutolsó versei, rövid helyzetképek az „erőltetett menet” stációiról, állomásairól

- A razglednica szó jelentése: Szerb szó, jelentése: képeslap. A cím a versek rövidségére, a „képeslapnyi” terjedelemre utal.

- Radnóti négy verset írt Razglednica címmel 1944-ben.

- Az első Razglednicát (1944. augusztus 30.) a hegyek között írta, útban Bor (a központi láger) felé. Az általános pánikot egy szürrealista képpel fejezi ki: „az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad”. A vers szimmetrikus szerkezetű, két részre osztható: 1–4. sor: a háború mozgó zűrzavara, ijesztő valósága elevenedik meg, 5–8. sor: a személyiség belső biztonságát, a hitvesi szerelem mozdulatlan örökkévalóságát, a szerelem állandóságát ábrázolja. A „temetkező bogár” képe a dermedt tehetetlenségre utal.

- A második Razglednica (Cservenka,1944. október 6.) szintén szimmetrikus felépítésű, a valóság és az idill képei kerülnek egymás mellé, a háború fenyegető közelségét jeleníti meg. "Kilenc kilométerre innen égnek a kazlak és a házak", az eseményeket alig értő pórok (parasztok) riadtságát a béke idilli képe (pásztorlány, birkanyáj, fodrozódó tó) ellensúlyozza.

- A harmadik Razglednica (Mohács,1944. október 24.) már a legiszonyatosabb valóságot, a teljes pusztulást jeleníti meg: az emberek már csak vegetálnak: a munkaszolgálatos század nem emberek csoportja, hanem „bűzös, vad csomó”. Alliterációk: „véreset vizelnek”, „fölöttünk fú a förtelmes halál” (a borzalmat fokozzák). Itt már fel sem merül a „szép halál” képzete.

- A negyedik Razglednica (Szentkirályszabadja,1944. október 31. ) témája a tarkólövés - egy hegedű-művész barátjának a halálát örökíti meg a versben. Ez a jelenet saját sorsát is előlegezi, nemsokára ő is így hal meg. A muzsikussors metaforikus képben (húr) jelenik meg.

- A teljes reménytelenséget sugallják: a szabálytalan sorok, a kemény, rövid mondatok; a szaggatottság; a német szavak (Der springt noch auf), amelyek a kegyetlen gyilkosokat idézik meg (A „der” mutató névmás használata az „er”személyes névmás helyett jelzi, hogy az ember már csak valami dolog, tárgy.) . „Halált virágzik most a türelem”: teljes reménytelenség; a „türelem rózsát terem” ironikus változata, amely azt jelzi, hogy mindenfajta ősi igazság érvénytelen.

Érdemes a videókat is megnézni!