V/1. rész – A Vallásháború, Hordogány le- és elzárása

Volt már szó. Volt arról már szó, hogy minden Warda és Zarada egy másra lelésével kezdődött. E lelésnek (egyre, s másra) többek között Horosz lett a gyümölcse. Horosz túlvilági jóságának e világi kitüremkedése a gonoszság volt. Ami ott nem fért el, az rosszind ulatú daganatként az emberek világában pusztított. Sok népek imádták idegig-orráig, de legkitartóbban a zárhorosziak népe tisztelte. Ők lettek a horosziták.

Aztán abban a vallásháborúban, melyben minden és mindenki a horosziták kiirtására törek edett, Zárhorosz önként megtért (kilenc év kellett hozzá), megtagadva Horoszt más, kevésbé kegyetlen istenek kedvéért. Egyetlen apró porszemet, Hordogányt leszámítva. Hordogányban a vadhor dák szövetségbe tömörödtek és kiharcolták maguknak – tűzzel, vassal, vérrel, nyállal és izzadsággal – a hitüket. Ők maradtak a hírmondók. Amikor a Vallásháború után a világ másik fele befogadta Zárhoroszt, kizárta Hordogányt. Az utolsó hivatalos küldöttség Fadában járt, tizenkét évvel a Vallásháború lezárása után. Mivel hazafelé, Bardánál nyoma veszett mind a kétszáznegyvenegy főnek, hivatalosan eltűntnek nyilvánították a küldöttséget és csupán egyetlen lovas hadtestet küldtek a felkutatásukra. A hordogányok az elrettentés jeleként a teljes hadtestet a határokra toloncolták és a békés külvilág szeme láttára lemészárolták. A tetemeket éheztetett farkasok elévet ették.A békés külvilág vérszemet kapott, s bármely hordogány, azki a földjéről ki merte tenni a lábát, megcsonkolva küldte vissza a jó édes hazájába.

A vadhor dák – ekkor még összesen tizenkilenc – ekkor estek egymásnak és a béke nevében egymás torkát harapdálták. Hordogány tizenkét részre szakadt, két vadhor da teljesen eltűnt irmag nélkül a semmiben, három maradványai egy újabb tömörülésben szövetkeztek, három pedig létrehozta a katonaszök evények vadhor dáját. Ők lettek a legerősebbek kétszázhetvenkilenc éven keresztül, egészen az evény szökkatonák megjelenéséig, akik a törekpusztai hegyek felől törtek a hordogány világra. Megállíthatatlanul.