II. rész - Adar, a feketevágó

Adar 17 éves volt, amikor favágónak állt. Amíg gyerek volt, sokat gondolkodott azon, mi lesz vele, ha felnő. Amikor felnőtt lett, inkább azon gondolkodott, hol rontotta el gyerekként. Végül arra jutott, hogy talán a születése táján, vagy még kicsit korábban. Valahol hitt a reinkarnációban, bár igen keveset tudott róla. Összes ismeretét a tévé nevű istenségtől szerezte, de tudjuk, ezzel igen-igen sokan vannak így. A tévé nevű istenség csatlósai is nagyon jól tudják ezt, így csakúgy árasztják a fontosabbnál fontosabb, ámde rendkívül kétes információkat. Az igen-igen sok ember pedig issza magába a tudást. Így volt ezzel Adar is. Úgy képzelte az újjászületősdi egy olyan dolog, mint a pingpong: szerva után ütések, aztán neccek, csuszák, lecsapások, csavarások, majd a vég. Aztán újra szerva, ütések, csuszák, lecsapások, csavarások, majd a vég. És ez így megy végestelen végig.

Adar pingpong-menete csupa lecsapásokból állt.

A Balaton északi partja volt az egyetlen hely, melyet valaha is megláthatott, így a festői szépségű táj egy világ volt számára. A világ tehát szép, ámde szar – mondogatta.

Ezeddig összesen három város méretű dolgot látott. Keszthelyt, Tapolcát, és párszor járt Ajkán is. Nem volt nagy igényű és az egyik lábára sántított is egy kissé; rádőlt egy fa, melyet feketevágás közben az unokatestvére nézett el; egy alkalmi munkákból élő, idétlen fővárosi filozófushallgató.

A feketevágás. A feketevágás egy olyan dolog, melyről Mindenki tud leszámítva az Erdészetet, vagy a tulajdonost. Piszkos jó üzlet. Szinte semmi befektetéssel lehet elég jelentős bevételre szert tenni: két-három ember fogja magát, felpattan a szakadt platósra, elsuhan, mondjuk a szigligeti erdőségbe és a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legtöbb fát nyakkantja meg, ágazza le, s dobja teherautóra.

A feketevágott fák általában nem túl ölesek, hiszen fő a mozdíthatóság. Amikor pedig már rakásokban áll egy kertben, akkor az Isten sem bizonyítja be, hogy honnan van. Az Isten egyébként sem törődik a feketevágókkal, kedélyesen szemet huny tevékenységük felett. Valószínűleg fázós. Bámulatosan hideg lehet odafönt. Alkalmanként a hivatalos szervek is ránéznek a feketézőkre, de ők is fázósak télen és a gáz marha drága tud lenni.

Ha az újjászületősdi pingpong-menet, akkor a feketevágás bunjee-jumping. Amíg el nem szakad a kötél. Nála sosem szakadt el a kötél, mégsem tudott egyről a kettőre jutni. Napról napra, hónapról hónapra élt, mint Mindenki.

    Adar igazán elkeseredett egyszer volt életében. Elkeseredettségében 1200 Ft-ot áldozott egy hirdetésre, mely milliárdokat ígért. Dühe azonban csak fokozódott, amikor a beígért biztos nyertes lottószámok helyett csupán egy elektronikus viccet kapott. Becsapottnak és végtelenül hülyének érezte magát. És ez így igaz is volt.

Elkeseredése ettől az esettől csak jobban fokozódott. Végül aztán egy szép tavaszi napon nem bírta tovább és elbattyogott a Badacsony egyik legszebb pontjára, oda, ahonnan látni a Szent György-hegyet. Jó darabig – tán órákig – csak állt és nézett a világra. Elkeseredetten gondolt végig életén, majd a kilátó legszélére lépett, nagy lendületet vett, körbenézett a tájon még egyszer utoljára, és így szólt:

-A világ tehát szép, ámde szar – és a világ még csak fel sem mordult Adar sóhajára. Csupán valami bizsergést érzett hátul, a tarkója táján, valahol ott, ahol a tarkóredők egymásra futnak.