GERTRUDIS
Ottó! hát mi volt ez?
OTTÓ
Kedves királyi néném!
GERTRUDIS
Félre azzal*!
OTTÓ
Ő - ő -
GERTRUDIS
Mi ő? mi ingerelte oly
Nagyon fel őtet?
OTTÓ
Szívem.
GERTRUDIS
Szíved?
OTTÓ
Az.
GERTRUDIS
Ottó!
OTTÓ
Mi lelt?
GERTRUDIS
Azt kérded, biborunk*
Bemocskolója?
OTTÓ
Istenemre -!
GERTRUDIS
Mit?
OTTÓ
Tűrtesd magad -
GERTRUDIS
Ki vagy te? és ki én?
Az én anyám, s hazám Meránia
Szült téged? a nagy Berchtold* vére így
Fajúlt el?
OTTÓ
Egyszer minden útakat
Számomra készíted - azután pedig meg-
Gyalázol!
GERTRUDIS
A célod nem; de a módjaid
Útálhatom. Magam készítek útat,
Mivel beteg testvérem* megvidámítása
Volt késztetőm; nem tiltottam soha
Tőled szerelmet! Vidámság, öröm,
Minden csak a szolgálatodra volt;
S most fajtalan véred tilalmas úton*
Melinda bírására csörgedez.
Itt áll ím a gyűlöltetett*; s az a
Szép győzedelmes, kit meg kellett volna győzni*,
Amott meg - útálván ezt, engem is
Kerűl.
OTTÓ
De hallgass meg!
GERTRUDIS
Meráni herceg -
Egy férfiú nem tud kifogni egy
Asszonyszemélyen; s egy Gertrudis - egy
Asszony tud országok felett megállni.
OTTÓ
Na jó! tehát lemondok róla.
GERTRUDIS
Le-
Mondasz? s te tudhatnád azt tenni? úgy
Lelkemre mondom hát nem is szeretted.
OTTÓ
Szerettem, esküszöm: de most eszem
Szólt fel.
GERTRUDIS
Hazudsz! - Az a tűz, melyet a
Természet alkotott az asszonyok
Szemébe, oly sebesen elragad,
Hogy azt csak egy nyájas szó is dühös
Lángokra gerjeszti s az erőtlen ész
Elhallgat: ekkor már az észbe bízni
Csak annyi, mint egy nagy tüzet csupán
Buzgó imádság által oltani.
OTTÓ
De könnyeit tekintvén -
GERTRUDIS
(elkomorodik).
Sír is!
(Keserűen elmosolyodik.)
És
Te róla mégis le akarsz mondani?
Nem ösmered tehát az asszonyi
Szív gyengeségeit? sem a hanyatló
Virtusnak* e fogásait? - Hiszen
Könnyezni kell, hogy áldozatja színlett
Becsét nagyítsa és a könny az a
Gyöngy, mellyel a halálos ágyba' fekvő
Szép virtus ékesíttetik! Ki ekkor
Is még lemond, az oktalan - bolond.
OTTÓ
(unatkozva).
Néném, tehát mi lesz kedved szerént?
Majd bíborunk bemocskolása, majd
Megvettetett szerelmem által a
Rád háromolható szégyen gyötör.
GERTRUDIS
Tudd meg, kicsinylelkű, hogy e dolog,
Ha Melinda érdemét temette volna
El, úgy kikergettetni kész lehetnék*
Országaimból - és mégis, ha azt
Megérni kellene, hogy reám mutatva
Susogni hallanám: ni itt megyen
Gertrúd, az öccse kinek kontár vala
Melinda elszédítésében - Ottó!
OTTÓ
De Istenem! tehát szólj, mit tegyek?
GERTRUDIS
Te engemet megláncolál, s magadnak
Egy gödröt ástál*, mostan mégis én -
Én húzzalak ki abból?
OTTÓ
Csak te, oh
Gertrudis! add tanácsodat nekem.
Hogyan lehessen enyim Melinda szíve?
GERTRUDIS
(elsárgulva visszarezzen).
Hallatlan*!
(Járkál; végre kikiált.)
Asszonyok! - - Megyek.
OTTÓ
Kegyes
Néném!
(ölelni akarja Gertrudist).
GERTRUDIS
(visszalöki).
Hah! Vessz el itt arany kalitkád*
Ürében, árva* bíboros* teremtmény -
Mit gondolok veled!
(Elsiet, az asszonyok követik.)
OTTÓ
Hah!
(A bosszúság és a szégyen közt habozván, végre kikiált.)
Bíberach!
Félre azzal: mármint a megszokott kedveskedéssel, álszent modorral
bíborunk: az uralkodók és a főpapok kivételezett színe, így hatalmuk jelképe. A többes szám első személyű birtokos személyjel arra utal, hogy itt az előbbiről van szó (uralkodói/királyi többes számot használ Gertrudis)
Berchtold: VI. Berchtold, Isztria és Krajna őrgrófja, Merán hercege, Gertrudis és Ottó apja. (Tartománya Észak-Itáliában volt, a mai Friuli tartomány.)
beteg testvérem: Ottó a gyilkossági gyanú, a Németországba való menekülés betege lett; kitűnő adalék a herceg férfiatlanságához. Ezt erősítik meg Gertrudis hamarosan következő szavai is, amelyekkel a maga uralkodói helytállását és Ottó szerelmi hódítói szerencsétlenkedését állítja szembe egymással.
tilalmas úton: házasságtörés árán
gyűlöltetett: mármint Ottó, akit Melinda gyűlöl. A herceg kudarca, Melinda megvetése az ügy nyilvánosságra kerülésével fenyeget, ami gátja lehet Gertrudis hatalmi terveinek. Erre a fenyegetésre vonatkozik Gertrudis korábbi "módjaid" kitétele is.
a / Szép győzedelmes, kit meg kellett volna győzni: mármint Melinda, akit Ottónak meg kellett volna győznie, és aki ehelyett legyőzte Ottót
hanyatló / Virtus: a csábításnak már-már engedni kész női erény
kikergettetni kész lehetnék: felkészülhetnék arra, hogy a közfelháborodás elkerget
magadnak / Egy gödröt ástál: saját magad ásta verembe, csapdába estél
Hallatlan: mármint Ottó butasága, korlátolt felfogóképessége
A piros betűkkel kiemelt szöveg (Vessz el...) idézet Veit Weber (=Leonhard Wachter) Sagen der Vorzeit (A hajdani idők mondái) című, történelmi elbeszéléseket és lovagregényeket tartalmazó hétkötetes művének IV. kötetéből, Katona József saját fordításában.
arany kalitkád: tömlöcöd
árva: Gertrudis által is magára hagyott
bíboros: újabb kétértelmű utalás arra, hogy Ottó bíbora fejedelmi vagy inkább főpapi