Valkai András

A nevezetesebb szerzők közé tartozott a Báthoriakkal is rokoni kapcsolatban álló Valkai András (Valkó, 1540–Valkó, 1586), a protestáns hitre áttért erdélyi kancelláriai jegyző, majd fejedelmi ítélőtáblai bíró, aki még az 1560-as évek közepén kezdhette meg históriás ének-szerzői munkásságát. Sokat olvasó, történeti érdeklődésű ember volt, aki olvasmányaiból kitűnő érzékkel választott ki néhány érdekkeltő regényes témát énekei számára.Történeti vonatkozású munkái – az elveszett Magyar krónika, A magyar királyoknak eredetekről és nemzetségekről (1567) című genealógiai éneke – mellett regényes meseszövésű históriákat szerzett, mint a Hariadenus tengeri tolvaj históriája (1571), a Károly császár hada Afrikában (1573), a János pap-császár birodalma (1573), illetve az Albuinus és Rosimunda históriája (1579). Ezek az írásai divatos európai témákat dolgoztak fel; a honi olvasókat Valkai egzotikus indiai, afrikai helyszínekkel, nálunk szokatlan történésekkel ismertette meg.Történeti tárgyú énekei írásakor többnyire Paulus Jovius olasz humanista munkáira és Bonfini latin nyelvű történeti műveire támaszkodott. Különösen három mondává alakult történet feldolgozásával lett nevezetessé. Ezek közül az első az utóbb Katona József tragédiájával híressé vált Bánk bán históriája (1567) volt. A kerek, jól szerkesztett történetet Bonfini elbeszélése alapján foglalta énekbe Valkai. A felesége elcsábításáért a királynén bosszút álló Bánk históriájának ez az ének volt első magyar nyelvű irodalmi feldolgozása. 1574-ben Debrecenben hagyta el a sajtót, s még ugyanazon évben Heltai Gáspár felvette Cancionaléjába. Rendkívüli népszerűségét bizonyítja, hogy még a 16. században huszonhét év alatt hat kiadást ért.Mindhárom regényesbe hajló históriájában olyan európai hírű költői témákkal ismertette meg közönségét Valkai, amelyek a 16. században nyugaton is időszerűek voltak. Elsősorban a tárgy, a történet, az események érdekelték, fő célja a gyönyörködtetés volt, az egy-két sorra zsugorodó tanulság már észrevétlenül simul bele az elbeszélésbe, legfeljebb egy árnyalattal hangsúlyosabbá teszi a témából magából áradó hatást. A Bánk bán históriájának oktató célzata – óvás a bajt keverő szerelmi szenvedélytől, intés a tiszta életre – sem zavarja meg tömör, jól folyó előadását.Források: