A történelmi figura
Péter ispán több királyi vármegye élén állott, és más tisztségeket is betöltött. Az egykorú források zömmel őt nevezik meg mint az összeesküvés fejét, sőt a királyné gyilkosát. (Így tudta IV. Béla is, egy 1237-es oklevelének tanúsága szerint.) Teljes vagyonelkobzás mellett II. András karóba húzatta.
Arra nézve nincs adat, hogy a korábbi, Imre király és András herceg közötti trónviszálykodások idején az utóbbi híve lett volna, ahogy a darabban felmerül. Katona egy másik Péterre vonatkozó adatot találhatott, de erre a történetírás csak később derített fényt.
A színpadon
Peturt drámai hős alakítja, aki szálas termettel, vivőerős, középfekvésű vagy annál mélyebb hanggal rendelkezik.
"Szentpétery úr (Petur bán) szerepe karakterének mivolta szerint kénytelen volt ugyan hangosabban szavalni; de talán ez legalább mindenütt nem volna szükséges. Átalján véve tapasztaljuk, hogy nemzeti darabjainkat a színészek azon részeikben is, hol szükségtelen s a dolog természetével ellenkezik, helyben nem hagyható pátosszal, pattogósan és lármásan szokták adni." (Mátray-Róthkrepf Gábor kritikája az 1835. december 1-jei budai előadásról)
Szentpétery Zsigmond később, öregedvén, Tiborcot is játszotta (1845 és 1848 között).
Szentpétery Zsigmond (1798-1858) fiatalon, Szatmáry Papp Károly akvarelljén
Szentpétery Zsigmond mint Zách Felícián Vahot Imre Zách nemzetség című szomorújátékában (e téma drámai kidolgozását Katona József is tervezte egykor). Barabás Miklós 1846-ban készült rajza.
Szentpétery Zsigmond idősebb kori arcképe a Vasárnapi Újság 1862. október 5-ei számából