Prasāda-sevāya (2)
(Śrīla Bhaktivinoda Ṭhākura)
bhāi-re!
ek-dina śāntipure, prabhu advaitera ghare
dui prabhu bhojane bosilo
śāk kori' āsvādana, prabhu bole bhakta-gaṇa
ei śāk kṛṣṇa āsvādilo
heno śāk-āsvādane, kṛṣṇa-prema āise mane
sei preme koro āsvādana
jaḍa-buddhi pari-hari', prasāda bhojana kori'
'hari hari' bolo sarva-jan
1) Óh, testvéreim! Egy nap Sántipurban, Advaita Ácsárja házában Csaitanja Maháprabhu és Nitjánanda Prabhu éppen nekiültek ebédelni. Mikor az Úr Csaitanja megízlelte a párolt zöldfőzeléket, így szólt: „Kedves bhakták, milyen ízletes ez a sák! Krsna bizonnyal megkóstolta!
2) Ilyen finom sákot ízlelve az ember szívében nyomban feltámad a Krsna iránti szeretet. Ilyen istenszerető érzésekkel fogyasszátok ezt a praszádát! Minden anyagi felfogást föladván, fogyasszátok az Úr megszentelt ételét és zengjétek: Hari, Hari!”