Śaraṇāgati
(Śrīla Bhaktivinoda Ṭhākura)
śrī-kṛṣṇa-caitanya prabhu jībe doyā kori'
sva-pārṣada svīya dhāma saha abatori'
atyanta durlabha prema koribāre dāna
śikhāya śaraṇāgati bhakatera prāṇa
Bhakti Kamala Tírtha énekel
dainya, ātma-nibedana, goptṛtve baraṇa
'abaśya rokhibe kṛṣṇa' biśvāsa, pālana
bhakti-anukūla-mātra kārjera svīkāra
bhakti-pratikūla-bhāva barjanāṅgīkāra
ṣaḍ-aṅga śaraṇāgati hoibe jāhāra
tāhāra prārthanā śune śrī-nanda-kumāra
rūpa-sanātana-pade dante tṛṇa kori'
bhakativinoda pore duhuṅ pada dhori'
kāndiyā kāndiyā bale "āmi to'adhama
śikhāye śaraṇāgati koro he uttama"
1-2) Az elesett lelkek iránti könyörületességből Srí Krsna Csaitanja alászállt e világba személyes társaival s isteni hajlékával együtt, hogy a saranágatit, a mindenható Istenség előtti meghódolást oktassa, s ingyen osztogassa az egyébként oly nehezen elnyerhető eksztatikus istenszeretetet. Ez a saranágati az igaz bhakták élete.
3-4) A saranágati elemei az alábbiak: alázatosság, önátadás, az Úr elfogadása mint egyedüli fönntartóé, a hit abban, hogy Krsna mindentől megvéd, a tiszta odaadás szempontjából kedvező dolgok gyakorlása, illetve az ezzel ellentétesek kerülése.
5) Nanda Mahárádzs ifjonti fia, Krsna mindenki fohászát meghallgatja, aki e hatféle gyakorlat révén keresi az Ő oltalmát.
6-7) Bhaktivinód egy fűszálat vesz a foga közé, s dandavatját ajánlja a két Gószvámí, Rúpa és Szanátan előtt. Lótuszvirág lábaikat megragadván zokogva így szól: „Kétségkívül én vagyok a leghitványabb ember, de tegyetek a legkiválóbbá azáltal, hogy megtanítjátok nekem a meghódolás útját.”