Az üveg szerelmese: Róth Miksa

Bacsó Bori lakberendező - Lakáskultúra

A kivételes tehetséggel megáldott Róth Miksa 1865-ben született Pesten. Apja és nagyapja is üvegesmesterként dolgozott, ő pedig öccsével együtt folytatta a családi hagyományt.

Német- és franciaországi tanulmányútján a leghíresebb katedrálisok üvegablakait rajzolta, majd hazatérve 1885-ben „üvegfestészeti műintézetet” alapított a Dohány utcában. Felkeltette érdeklődését a mozaikművészet, így 1897-ben Velencébe utazott, hogy gyarapítsa ismereteit. A Tiffany által kidolgozott rézfóliás ólomüveg-technikát egy hamburgi mestertől tanulta meg, ezáltal már íves felületeket is létre tudott hozni.

Szívesen kísérletezett; alkalmazott opálfényű üvegeket, Zsolnay-féle eozinmázas betéteket és feltalált egy speciális vakolatalapot, utóbbit szabadalmaztatta – ezt használta Lechner Ödön is a Postatakarékpénztár homlokzatának díszítéséhez. Szecessziós mozaikjaiért az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst-, az 1902-es torinói és az 1904-es Saint Louis-i seregszemlén pedig aranyérmet kapott. Az elismeréseknek köszönhetően jelentős állami megrendelésekhez jutott, ő tervezte a Zeneakadémia földszintjét, valamint a királyi palota Szent Jobb-kápolnájának mozaikját – ezt később Balatonalmádiba vitték.

Zsidó családba született, ám később egy szabadkőműves páholy tagja lett, és számos keresztény templom üvegdíszítését is elkészítette. Dolgozott a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom, a Kálvin téri református templom, a Thököly úti Rózsafüzér Királynéja-templom vagy a Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent István-kápolnája kialakításán.

Róth Miksa munkája a Szervita téri Török Bankház homlokzatának „Hungária megdicsőülését” ábrázoló mozaikja, a Parlament és a Gresham-palota néhány üvegdekorációja, valamint a Széchenyi gyógyfürdő mozaikja, hogy csak párat említsünk.

Egy-egy belvárosi bérházban is felbukkannak gyönyörű térelválasztói, ablakai. Külföldön többek között Bécsben, Velencében, Bostonban találkozhatunk alkotásaival, de a hágai királyi palota vagy az oslói Fagerborg-templom ablakai is az ő tehetségét dicsérik. Szintén ő tervezte a magyar szecesszió jellegzetes stílusjegyeit hordozó szabadkai neológ zsinagóga üvegablakait – az 1902-ben emelt épületet a közelmúltban magyar állami segítséggel újították fel.

A világkiállításokon elnyert díjak mellett sok hazai elismeréssel jutalmazták. 1898-ban elsőként kapta meg az Iparművészeti Állami Aranyérmet, majd a Ferenc József-rend lovagi fokozata és a kormányfőtanácsosi cím következett. 1911-ben költözött családjával az erzsébetvárosi Nefelejcs utcába, itt alakította ki műhelyét is.

1944-ben halt meg, természetes halállal, de két öccse a zsidóüldözés áldozata lett. A házat lánya, Walla Amália 1987-ben Erzsébetvárosnak adta, ma itt működik a Róth Miksa Emlékház.

Eredetileg a Lakáskultúra folyóirat internetes oldalán: >>>