Herczeg Ferenc (1863-1954)

Aligha volt még egy idegen anyanyelvű ember, aki olyan jól megtanult volna magyarul, mint Herczeg Ferenc, aki mestere lett az elegánsan hűvös magyar elbeszélő stílusnak. A hajdani Dél-Magyarország területén fekvő, de németlakta Versec városának polgármestere, Franz Joseph Herzog volt az apja. Ezek a módos német polgárok igyekeztek érdekeiket összekapcsolni a magyar dzsentriréteggel, és 1867 után elkezdtek asszimilálódni a magyar nemzethez, s úgy akartak magyar polgárok lenni, hogy ne ütközzenek össze a még mindig hatalmas magyar nemességgel. Herzog úr, a polgármester ugyan nem tud magyarul, de fiát az Osztrák-Magyar Monarchia magyar urai közé akarja felnevelni, ezért küldi Szegedre iskolába. Az eddig csak németül beszélő fiú itt találkozik a magyar nyelvvel. Szívósan tanulja, és úgy megtanulja, hogy néhány év múlva már jártas a nemzet múltjában és jelenében.

Minthogy úriembernek készül, tehát jogász lesz, majd az egyetem után néhány évig joggyakornok. Ez időben találkozik össze és barátkozik össze a különböző dzsentrifigurákkal, közöttük számos katonatiszttel. Okos polgárfiú lévén, ezeknél sokkal többet tud a világról, világnézete ezeknél előbbre tart. Lelke szerint amolyan igazi múlt századbeli liberális. Egyszerre gúnyosan is szemléli az úri világot, de vágyódik is a körébe. Ez jellemző volt az egész magyar polgári világra. Ez a gúnyos irónia, amely közben tisztelettel vegyül el, pontosan megfelelt az olvasóközönség jelentékeny részének. És ha ezt az életérzést valaki jó stílussal, leleményes meseszövéssel tudta kifejezni, az hamar lehetett népszerű a századforduló Magyarországán. Franz Herzog tehát, amint Herczeg Ferenc néven belépett az irodalomba, szinte azonnal népszerűvé vált.

Sikerét előkészítette, hogy botránnyal kezdődött. Párbajban megölt egy embert, ezért néhány hónapra államfogházba zárták (az államfogház amolyan tiszteletre méltó szabadságvesztés volt, amely nem járt becsületvesztéssel; a párbajvétséget büntették, de úriembertől elvárták, hogy olykor elkövesse). Itt, a zárkában írta első regényét, beküldte egy pályázatra, és első díjat nyert. Mikszáth Kálmán, a legtekintélyesebb bíráló is neki ítéli a díjat. Ez a Fenn és lenn című regény gazdagokról és szegényekről szólt, a munka megbecsüléséről, a léhűtők elmarasztalásáról, a karrierista bukásáról a századvég liberalizmusának szellemében. Mindenkinek tetszett. Cselekménye naivnak látszik, de ma is el kell ismerni, hogy jól van megírva.

Ettől kezdve ünnepelt író. Kezdetben úgy tetszik, hogy inkább a dzsentrivilág kritikusa, mintsem védője. De egyre inkább kiderül, hogy a dzsentri érdekében kritizál, mert látja, hogy vesztébe rohan.

Hamarosan mint színpadi szerző is méltán népszerű lesz. Kitűnően ismeri a színpadi fogásokat, a francia színjátékok eleganciájával mozgatja a cselekményt. És ha első nagy sikere, A dolovai nábob leánya még a semmitmondó idillizmus újabb változata, legföljebb jobban megírva, mint elődeié, nemsokára ír olyan vígjátékokat is, amelyek szatírájukkal igen-igen közel állnak az igazi kritikai realizmushoz, mint a kölcsönös protekciók rendszerét pellengérre állító Kéz kezet mos.

Csiky után úgy tetszik, hogy Herczeg Ferenc a magyar színpadok koronázatlan királya, majd csak a századforduló után kell megosztania ezt a rangot Molnár Ferenccel. Azután évtizedeken keresztül Herczeg és Molnár áll a hazai színpadi irodalom középpontjában. Vetélkednek, és tanulnak egymástól. Herczeg inkább a dzsentri és a budai polgár írója, Molnár a pesti polgáré és a kispolgáré, de azért a dzsentri is ott van a Molnár-premiereken, és a kispolgár is a Herczeg-premiereken. Herczeg A kék róka című, nagyon is polgári szórakoztató játékán jól érződik, hogy Molnárt utánozza (igen sikeresen). De a legjobb drámai művei a történelmi színjátékok: a hajdani birodalom bukását idéző Bizánc vagy a kuruc hangulatokat színpadra állító Ocskay brigadéros. Ezek igen jól írt művek, de jól érezhető, hogy egy féltett uralkodó osztály érdekében íródtak.

Herczeg akkor a legjobb író, amikor novellát ír, vagy kifejezetten szerelmes tárgyú regényeket komponál. Saját életének zavarai és sikerei, egy rosszul sikerült és felbomló házasság, változatos szerelmi kalandok adtak élményeket a szerelem arculatainak ismeretéhez, de jó megfigyelő is volt, lélektani tudása pedig fölényesen biztonságos. Hidegen, kívülről ábrázol, de nagyon árnyaltan. Úgy mutat be tragédiákat és komédiákat, mint amelyeknek ő csak külső megfigyelője.

Ez a szenvtelen hangvétel akkor is kritikus színben tünteti fel, amikor együttérez. Úgy védi az úri világot, mintha támadná. De éppen ezért sok részletigazságot leleplez. Így sok mindent mutat meg az úri világ társadalmilag adott vétkeiből kitűnő szélhámosregényében, a Huszti Husztban. Az ilyen ironikus hangú művekből derül ki, hogy jó humorista is lappang benne.

De habár igazi dicsősége a két világháború közti korra, a Horthy-korszakra esik, ez időre már szükségképpen hanyatlik írói ereje. Herczeg ugyanis szemléletének alapjaiban liberális. Ennek a liberalizmusnak az ellenforradalom idején már semmi társadalmi alapja nincs. A forradalmakkal szemben természetesen az ellenforradalom oldalán volt, de úri ízlése undorodott az ellenforradalom módszereitől. A dzsentrihez történt asszimilációja természetesen magyar nacionalistává teszi, s minthogy ez a magatartás köti az ellenforradalomhoz, a szélső sovinizmusnak lesz a szószólója. A fasizmustól azonban undorodott, illetve a német fasizmussal szemben az olasz fasizmustól várt valamit, ami jobban megfelelt az ő társadalmi elképzelésének. A Horthy-korszak uralmi rendje viszont nagyon is ragaszkodott hozzá, mert az ellenforradalmat vállaló írók közt ő volt a legszínvonalasabb. És régóta igazán népszerű volt igen széles olvasókörökben. Ezért megkapott minden elismerést, minden megtiszteltetést. Ő pedig vállalta az írófejedelem egyre kétesebb értékű szerepét. Politikai tekintély lett, a nacionalizmus szellemi irányítója abban az időben, amikor ez a nacionalizmus már a fasizmusnál tartott, amellyel ellenszenvezett. A valódi fasiszták lassanként belső ellenzéknek tekintették. De nem volt hová hátrálnia, mert aki antifasiszta volt, az ellenségének tudta.

A Horthy-kor évtizedeiben ha voltak is sikerei, egyre gyengébb műveket írt, és jó kritikai érzéke lévén, ezt neki magának is éreznie kellett. Így jutott el ahhoz, hogy vizsgálat alá vegye önnönmagát. Belekezdett önéletrajzi köteteinek írásába. Ezek az emlékezések és vallomások (Emberek, urak és nagyurak, A várhegy, A gótikus ház) megint legjobb erejében mutatják. Ha nem is értette pontosan mindig a körülötte kavargó jelenségeket, kitűnő dokumentumok egy korszakról, és érdekes megfigyelések egy értékes emberi lélek fejlődéséről, egy emberről, aki nagyobb lehetett volna, mint amilyen végül is lett. Kár, hogy önéletrajzát végül is nem tudta befejezni. Pedig hosszú életet élt.

A második világháború végén már nyolcvankét éves volt. Saját bevallása szerint most már semmit sem ért a világból. De még kilenc évet élt teljes visszavonultságban. Kilencvenegy éves volt, amikor meghalt.

Forrás:

Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka, a Magyar Elektronikus Könyvtárban: >>>

Tisztségei és kitüntetései

1891-től a Petőfi Társaság tagja, 1903-tól másodelnöke, 1904 és 1919 között elnöke, 1920-tól tiszteletbeli elnöke

1893. február 1-től a Kisfaludy Társaság tagja

1894-től 1949-ig az Uj Idők irodalmi hetilap alapító főszerkesztője

1896-tól 1901-ig országgyűlési képviselő a Szabadelvű Párt színeiben, majd 1904 és 1906, illetve 1910 és 1918 között szintén. 1927 és 1945 között a Felsőház tagja.

1899. május 15-től az MTA levelező tagja, 1910-től rendes tag, 1914-től tiszteleti tag, 1920-tól 1922-ig, 1929-től 1931-ig, valamint 1945 és 1946 között másodelnök, miközben 1922 és 1946 között tagja az igazgatóságnak is; 1949-ben (amikor az Akadémiát a Rákosi-rendszer átszervezi) tagságát megszüntetik

1903 végétől 1910 utolsó napjáig Az Ujság belső munkatársa

1911 és 1918 között a Magyar Figyelő irodalmi és politikai szemléjének szerkesztője

1914 és 1916 között a Hadsegélyező Hivatal vezetője

1920-ban a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület elnöke

1920-ban a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának tagja

1922-ben a Délvidéki Otthon elnöke

1922-ben a Pátria Magyar Írók, Hírlapírók és Művészek Klubja elnöke

1925-ben, 1926-ban és 1927-ben Az élet kapuja című regénye alapján az MTA Nobel-díjra jelölte

1927 és 1945 között a Magyar Revíziós Liga elnöke

1929-től a Társadalmi Egyesületek Szövetségének díszelnöke

1930-ban Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesült

1931-től a Dunántúli Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke 

1938-tól a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli tagja

Forrás: Wikipédia / Herczeg Ferenc (író): >>>

Életében megjelent művei

• Fenn és lenn. Regény, 1-2.; Singer-Wolfner, Budapest, 1890

• Mutamur. Huszonkét elbeszélés; Singer-Wolfner, Budapest, 1892

• A Gyurkovics-lányok; Singer-Wolfner, Budapest, 1893

• A Dolovai nábob leánya. Színmű; Singer-Wolfner, Budapest, 1894 (1933-ban film készült belőle)

• A három testőr. Bohózat; Singer-Wolfner, Budapest, 1894

• Simon Zsuzsa. Regény, 1-2.; Singer-Wolfner, Budapest, 1894 (Egyetemes Regénytár IX.)

• A Gyurkovics-fiúk; Singer-Wolfner, Budapest, 1895 (Herczeg Ferenc munkái) (1941-ben film készült belőle: Gyurkovics fiúk)

• Napnyugati mesék; Singer-Wolfner, Budapest, 1895

• Szabolcs házassága. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1896

• Az első fecske és egyéb elbeszélések; Singer-Wolfner, Budapest, 1897 (Egyetemes Regénytár XIV.)

• Honthy háza. Színmű; Singer-Wolfner, Budapest, 1897

• A három testőr. Bohózat; Singer-Wolfner, Budapest, 1898

• Az új nevelő. Elbeszélés; Singer-Wolfner, Budapest, 1898 (Filléres Könyvtár)

• Az új nevelő és más elbeszélések; Singer-Wolfner, Budapest, 1898 (Jó könyvek az ifjúság számára)

• Az első vihar. Színmű négy felvonásban; Singer-Wolfner, Budapest, 1899 (Herczeg Ferenc munkái)

• Gyurka és Sándor. Újabb adatok a Gyurkovics-fiúk történetéhez; Singer-Wolfner, Budapest, 1899

• Egy leány története; Singer-Wolfner, Budapest, 1899 (Herczeg Ferenc munkái)

• Idegenek között. A nevelőnő naplója; Singer-Wolfner, Budapest, 1900

• Arianna. Tizenhat elbeszélés; Singer-Wolfner, Budapest, 1901 (Színes Könyvek)

• Elbeszélések; Lampel, Budapest, 1901

• Ocskay brigadéros. Történelmi színmű négy felvonásban; Singer-Wolfner, Budapest, 1901

• A tolvaj. Színmű; Singer-Wolfner, Budapest, 1901 (Fiatal leányok színműtára)

• Balatoni rege. Regényes vígjáték négy felvonásban; Singer-Wolfner, Budapest, 1902 (Herczeg Ferenc munkái)

• Német nemzetiségi kérdés. 4 újságcikk; Singer-Wolfner, Budapest, 1902

• Pogányok. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1902

• Andor és András. Budapesti történet; Singer-Wolfner, Budapest, 1903 (Herczeg Ferenc munkái)

• Elbeszélések; Singer-Wolfner, Budapest, 1904 (Herczeg Ferenc munkái)

• A honszerző. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1904 (Herczeg Ferenc munkái)

• Bizánc. Színmű; Singer-Wolfner, Budapest, 1904 (Herczeg Ferenc munkái)

• Kéz kezet mos. Vígjáték; Singer-Wolfner, Budapest, 1904 (Herczeg Ferenc munkái)

• Böske, Erzsi, Erzsébet; Singer-Wolfner, Budapest, 1905 (Vidám könyvek)

• Szelek szárnyán; Singer-Wolfner, Budapest, 1905 (Modern Magyar Könyvtár)

• Lélekrablás. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1906 (Herczeg Ferenc munkái)

• Déryné ifjasszony. Színjáték; Singer-Wolfner, Budapest, 1907 (Herczeg Ferenc munkái)

• Kaland és egyéb elbeszélések; Singer-Wolfner, Budapest, 1908 (Herczeg Ferenc munkái)

• A királyné futárja. Regényes történet; Singer-Wolfner, Budapest, 1909 (Herczeg Ferenc munkái)

• A kivándorló. Színmű; Singer-Wolfner, Budapest, 1909 (Herczeg Ferenc munkái)

• Szerelmesek; Singer-Wolfner, Budapest, 1909

• A fehér páva. Kisvárosi történet; Singer-Wolfner, Budapest, 1911 (Herczeg Ferenc munkái)

• Éva boszorkány. Színjáték három felvonásban; Singer-Wolfner, Budapest, 1912 (Herczeg Ferenc munkái)

• Álomország. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1912 (Herczeg Ferenc munkái)

• Felelősség nélkül; Magyar Figyelő, Budapest, 1912

• Mesék; Singer-Wolfner, Budapest, 1912

• Napváros; Singer-Wolfner, Budapest, 1912 (Herczeg Ferenc munkái)

• Az ezredes. Vígjáték; Singer-Wolfner, Budapest, 1914

• A láp virága; Singer-Wolfner, Budapest, 1915 (Milliók Könyve)

• Az arany hegedű. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1916

• A hét sváb. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1916

• Magdaléna két élete. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1916

• Árva László király. Szomorújáték; Singer-Wolfner, Budapest, 1917

• Gyurkovics Milán mandátuma; Singer-Wolfner, Budapest, 1917 (Milliók Könyve)

• Kék róka. Színjáték; Singer-Wolfner, Budapest, 1917

• Tűz a pusztában; Singer-Wolfner, Budapest, 1917

• Terka naplója; Légrády Ny., Budapest, 1917

• Szíriusz; Singer-Wolfner, Budapest, 1919 (Milliók Könyve)

• Tilla; Singer-Wolfner, Budapest, 1919

• Az élet kapuja. Elbeszélés; Singer-Wolfner, Budapest, 1920.

• A fekete lovas. Színmű; Délvidéki Liga, Budapest, 1920

• Két arckép. Tisza István, Károlyi Mihály; Singer-Wolfner, Budapest, 1920

• A holicsi Cupido. Vígjáték; Rózsavölgyi, Budapest, 1921

• Huszti Huszt; Singer-Wolfner, Budapest, 1921 (Milliók Könyve)

• Violante és a bíró. Drámai jelenet; Singer-Wolfner, Budapest, 1921 (Műkedvelők színháza)

• A fogyó hold. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1922

• Mesék gyermekek számára; ill. Mühlbeck Károly; Singer-Wolfner, Budapest, 1922

• Aranyborjú. Színmű; Singer-Wolfner, Budapest, 1923

• A költő és a halál. Színjáték; Singer-Wolfner, Budapest, 1923

• Sirokkó. Vígjáték, előjátékkal; Singer-Wolfner, Budapest, 1923

• Két ember a bányában; Singer-Wolfner, Budapest, 1924 (A magyar irodalom jelesei)

• Péter és Pál. Drámai jelenet; Singer-Wolfner, Budapest, 1924

• Kilenc egyfelvonásos; Singer-Wolfner, Budapest, 1924 (A bujdosók, Karolina, A holicsi Cupido, Baba-hu, Két ember a bányában, Az árva korona, Violante és a bíró, Péter és Pál, A költő és a halál)

• Herczeg Ferenc munkái (40 kötetes gyűjteményes díszkiadás, 1925–1930)

• A költő és a halál és kilenc egyfelvonásos; Singer-Wolfner, Budapest, 1925 (Herczeg Ferenc munkái)

• Balatoni rege. Az ezredes Tilla; Singer-Wolfner, Budapest, 1925 (Herczeg Ferenc munkái)

• Északi fény. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1925 (Herczeg Ferenc munkái)

• Sirokkó. Kék róka. Kivándorló; Singer-Wolfner, Budapest, 1925 (Herczeg Ferenc munkái)

• Szendrey Júlia. Színmű; Singer-Wolfner, Budapest, 1925 (Herczeg Ferenc munkái)

• Majomszínház. Komédia; Singer-Wolfner, Budapest, 1925 (Herczeg Ferenc munkái)

• Mink és ők. Elbeszélések; Singer-Wolfner, Budapest, 1925 (Herczeg Ferenc munkái)

• A milói Vénusz karja. Regény. A cserebőrüek; Singer-Wolfner, Budapest, 1925 (Herczeg Ferenc munkái)

• A híd. Színjáték; Singer-Wolfner, Budapest, 1925

• Tanulmányok, 1-2.; Singer-Wolfner, Budapest, 1925

• A Lánszky-motor. Regény. Mesék; Singer-Wolfner, Budapest, 1925 (Herczeg Ferenc munkái)

• A politikus. Második szerelem. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1925 (Herczeg Ferenc munkái)

• Második szerelem. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1925 (Herczeg Ferenc munkái)

• Ünnepi játék. Szigligeti Ede születésének 100-ik évfordulóján; Singer-Wolfner, Budapest, 1925 (Herczeg Ferenc munkái)

• Arianna és egyéb elbeszélések; Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, Budapest, 1926 (Herczeg Ferenc munkái gyűjteményes díszkiadás)

• Férfiszív; Singer-Wolfner, Budapest, 1926 (Milliók könyve)

• A bujdosó bábuk; Singer-Wolfner, Budapest, 1927 (Az Én Újságom könyvei)

• Kék és piros. Vígjáték; Herczeg Ferenc novellájából átdolg. Zágon István; Singer-Wolfner, Budapest, 1928 (Műkedvelők Színháza. Új sorozat)

• Mikszáth Kálmán t. tag emlékezete; Akadémia, Budapest, 1928 (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek)

• Arcképek; Singer-Wolfner, Budapest, 1930 (Herczeg Ferenc munkái)

• Emberek, urak és nagyurak. Elbeszélések; Singer-Wolfner, Budapest, 1930 (Herczeg Ferenc munkái)

• Huszonhat elbeszélés, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T. Kiadása, Budapest, 1930

• A nap fia. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1931 (Magyar regények)

• Herczeg Ferenc Breviárium; Singer-Wolfner, Budapest, 1932

• Harcok és harcosok. Tanulmányok; Singer-Wolfner, Budapest, 1933 (Herczeg Ferenc válogatott munkáinak emlékkiadása)

• Anci doktor lesz; Singer-Wolfner, Budapest, 1933 (Magyar regények)

• Válogatott munkáinak emlékkiadása (1933–1936)

• Herczeg Ferenc emlékezései. 1. A Várhegy; Singer-Wolfner, Budapest, 1933

• Ádám, hol vagy? Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1935 (A jelenkor mesterei)

• Pro libertate! Regény, 1-2.; Singer-Wolfner, Budapest, 1936

• Napkelte előtt! Gondolatok Nagy-Magyarországról; Singer-Wolfner, Budapest, 1937 (Magyar regények)

• Herczeg Ferenc emlékezései. 2. A gótikus ház; Singer-Wolfner, Budapest, 1939

• Utolsó tánc (színmű, 1939)

• Művei (kilenc kötet, 1939)

• Nemzeti színjáték; Singer-Wolfner, Budapest, 1941 (Az Országos Nemzeti Klub kiadványai)

• Ellesett párbeszédek; Singer-Wolfner, Budapest, 1941 (Magyar regények XI.)

• Herczeg Ferenc négy regénye. Az aranyhegedű / A Lánszky motor / Férfiszív / Egy leány története, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T., Budapest, 1941

• Gondok és gondolatok; Singer-Wolfner, Budapest, 1943

• Száz elbeszélés; Singer-Wolfner, Budapest, 1942

• Herczeg Ferenc magyar történelmi drámái; Singer-Wolfner, Budapest, 1943 (Árva László király, Ocskay brigadéros, A híd, A fekete lovas)

• Arany szárnyak. Színmű; Új Idők, Budapest, 1944

• Fecske és denevér; Új Idők, Budapest, 1944

• Petőfi; Új idők, Budapest, 1944 (Magyar regények XIII.)

Halála után megjelent művei

• Történelmi regények; bev. Németh G. Béla; Szépirodalmi, Bp., 1983

• Herczeg Ferenc emlékezései. A Várhegy. A gótikus ház; bev., szöveggond. Németh G. Béla; Szépirodalmi, Budapest, 1985

• Hűvösvölgy. Herczeg Ferenc emlékezései; szöveggond. Győri János, előszó Németh G. Béla; Szépirodalmi, Budapest, 1993

• Bertalan úr feltámadása. Válogatott elbeszélések; vál., utószó Duró Gábor; Osiris, Budapest, 2001 (Millenniumi könyvtár)

• A vörös háború. Herczeg Ferenc, Mályusz Elemér, Breit József írásai; szerk. Furkó Zoltán; Filmkapu, Budapest, 2011 (Kapu könyvek)

Forrás:

Wikipédia / Herczeg Ferenc műveinek listája: >>>