Vendégek voltunk Nagyvázsonyban

Közzététel dátuma: 2014.10.06. 5:18:22

Egyesületünk ötletes tagjai kitalálták, hogy ebben az évben, a BULI Civil falujában tett bemutatkozásunkat egészítsük ki olyan játékokkal, amelyek a mai ifjúság számára ismeretlenek.

Nosza, előkerültek a padlásról a régi paraszti udvartartás eszközei. A mi programunkhoz a legötletesebbnek a lábon álló krumplinyomó bizonyult. Az anyagigény csupán néhány kiló krumpli, természetesen főzve, és már jöhetett is az igazi erőpróba... Ízesítésre egy kis zsírban dinsztelt hagymát, némi pirospaprikát, vegetát használtunk, és a krumplinyomó erőművész ott helyben el is fogyaszthatta, amit átnyomott.

Ez a – divatos szóval, némi nagyképűséggel fűszerezve – "projekt " tetszett meg a szomszédos sátorban az egyik önkéntes hölgynek, aki Nagyvázsonyból érkezett. Telefonszámot cseréltünk, és meghívást kaptunk a nagyvázsonyi Szüreti fesztiválra, amit el is fogadtunk, és ami egybeesett az országos Mihály-napi forgataggal.

Később derült ki, hogy ebbe az országos rendezvénysorozatba Zirc város is benevezett, így osztódással mindkét helyszínen részt vettünk.

A sátrat, amit Nagyvázsonyban a tó partján állítottak fel a szervezők, minden oldalról a rotyogó gulyás csodálatos illata lengte körül. Egy kicsit elbizonytalanodtunk, hogy a gazdag pörkölt-, gulyás-, halászlé-kínálat mellett ki fogja szerény, hagymával "bolondított" főtt burgonyánkat megkóstolni. Szerencsére a csábító konkurencia ellenére sokan voltak kíváncsiak ránk...

Sátrunkban egy kis ízelítőt adtunk a székelyföldi Korond színes kerámiáiból. Az Erdővidékre jellemző keresztszemes abroszt két személyre terítettük meg, bemutatva ezeknek a dísznek szánt eszközöknek a gyakorlati használhatóságát.Legszebb kézimunkával készült abroszainkat vittük el, néhány vargyasi fafaragással kiegészítve, és Erdővidék gazdag könyvkiadását is szemléltettük.

Az időjárás is kegyes volt hozzánk. Csepergő esőben érkeztünk, de napközben még napsütésben is nyomhatták a krumplit a vállalkozó kedvű fesztiválozók.

És hogy erdélyi kötődésünket hangsúlyozzuk, produkciónkhoz a burgonyát nem krumplinak, hanem pityókának tituláltuk! Csak fokoztuk a hatást, hogy szép, Erdélyben beszerzett blúzokban, ingekben csalogattuk a kíváncsiskodókat, meséltünk erdélyi útjainkról... A gyerekeket szólítottuk meg, aztán jöttek a szülők, nagyszülők is, hogy részesei legyenek kínálásunknak.

Engem meglepett, hogy Nagyvázsony is krumplitermelő vidék. Előre bocsátom, hogy járatlan vagyok a burgonyatermesztés területi eloszlásában, a burgonyafajták felismerésében. Nekem van fehér krumpli és van rózsaszín krumpli. Ezen túlmenően abban is biztos voltam, hogy Zirc és környéke a krumplitermelő nagyhatalom, a megyét, régiót a zirciek terítik be terményeikkel. Hát, ez az ismeretanyag bővült!

A szervezők hozzáértését mutatta, hogy a műsorok összeállításakor a helyieknek adtak bemutatkozási lehetőséget. A színes forgatagban nekünk a kis óvodások műsora különösen tetszett, a gyerekek mindig elbűvölik a közönséget.

Mi nagyon jól éreztük magunkat. A vázsonyi emberek nagyon barátságosak, fürödtünk a szíves vendéglátásban.

Elfogyott a pityóka, búcsút intettünk Nagyvázsonynak, a projekt egy évre pihentetve...

Sztana Éva

Fényképek: Stenger Kató