Kalotaszegi népművészet és tócsi a XXV. BULI-n

Közzététel dátuma: 2015.07.06. 6:08:11

Második alkalommal vonult ki Egyesületünk, az Erdélyi Baráti Kör, hogy a 25. éves születésnapját ünneplő BULI kiegészítő programjait színesítve a Bakony sátorban sátrat verjünk, ezúttal is Finnbarátokkal együtt.

Az elmúlt évben – hasonló meghívásnak eleget téve – a székelyföldi Korond szép cserepeit állítottuk közszemlére, bemutatva, hogy az edényeknek nem csak díszítő, hanem nagyon komoly használati funkciója is van. A díszes vázák, boros edények mellett helyet kaptak az ünnepi asztal terítékei is, kiegészítve mindez Erdővidék gazdag keresztszemes hímzéses terítőivel, viseleteivel.

Arra gondoltunk, hogy ebben az évben Kalotaszeg színes népművészetéből adunk ízelítőt.

A kalotaszegi Alszegről származó, és Zircen letelepedett Kapros Kósa Edit textilművésznőt kértük meg, hogy csodálatos ruhakölteményeiből mutasson meg pár darabot Zirc közönségének. Edit készséggel vállalta a közreműködést, és gyűjteménye egy-egy szép darabját bocsájtotta rendelkezésünkre.

A kalotaszegi viselet színekben tobzódó, és rendkívül kifejező. Szakavatottaknak elmondja, hogy milyen alkalomra és ki viseli, annak rangját, családi állapotát is elárulja a viselet.

A nők fehérneműje a pendely. Erre szoknyát vesznek, előtte kötényt viselnek. A kifinomult ízléssel megvarrt ing fölött, melynek vállrésze, ujja gazdagon ráncolt és díszített, un. mejjrevalót hordanak, ami tulajdonképpen mellény. A mellény teljes felületét hímezik, meghatározó szín a piros.

Piros vagy fekete csizmát viselnek hozzá. Mindez kiegészül a gyöngyös pártával, melyről hátul ugyancsak kézzel hímzett szalagok lógnak, bojttal. Ezt a lányok viselhetik, amíg férjhez nem mennek. Utána kendő kerül a menyecske fejére, illetve felkontyolt frizurájára gyöngyös főkötő ünnepi alkalomra. Az öltözék kiegészítője az un. gyöngyös bojt, amit ugyancsak megcsodálhattunk a kiállított ruhadarabon.

Edit kollekciójából un. muszuly "szoknya" került bemutatásra. Ez a kalotaszegi női viselet jellegzetes darabja, egy bő, ráncolt lepel, amelynek két alsó csücskét visszatűrik derékba, az un. korcba. Ez a visszahajtott, belső felület ugyancsak gazdagon díszített, a posztó szegély díszítése, annak mintázata, illetve színvilága vallott viselője vagyoni helyzetéről, koráról. A pendelyt elől a kötény takarja el.

A bemutatott lányviselet mellett a férfiak által hordott fekete rátétes szűrt is megcsodálhatta, aki arra járt.

Kalotaszeg ugyancsak híres hímzéseiről. A rögtönzött bemutatónkon un. "írásos" díszpárnákat, terítőket mutattunk be. Az elnevezés onnan származik, hogy az íróasszonyok koromlébe mártott lúdtollal előre rajzolták a mintát a hímzőknek. Azután ezt a hímző asszonyok piros, fehér, kék, vagy fekete fonallal varrták ki. Díszítették a párnákat, terítőket, kendőket, ingeket, de a lepedők széleit is. A motívumok igen sokfélék, növényi, tárgyi, állat motívumokat egyaránt alkalmaznak.

Nos ebből a gazdag világból mutattunk meg néhányat, egyesületünk tagjainak gyűjteményéből.

Gondoltuk, hogy a szellemi táplálék mellé egy kis bakonyi ínyencséggel is meglepjük a BULI közönségét, tócsit sütöttünk! Ez nem kis teljesítmény volt a 36 fokos hőségben!

Lelkesedésünket a forróság ellenére lelohasztotta az érdektelenség. Lehet, hogy a hőség volt az oka, de még az a kevés ember, aki 14-19 órai ott létünk alatt megfordult a rendezvényen, sátrunk körül, nem hatódott meg az ott összehordott értékek miatt. Kivétel egy fiatal lány volt, aki maga is gyűjtő, és talán az a svéd-magyar házaspár, aki távol szülőföldjétől, értékeli a magyar népművészet szépségét.

Kedvünket nem szegte ez a közömbösség, és az sem, hogy a nagy melegben a tócsinkat kínálgatni kellett. Mi - Brevics Lászlóné Anci, Brevics Laci, Sztana Éva, Müllerné Rita, Koósné Ilike, Kövér Klári, Wenczel Zsuzsa - jól éreztük magunkat!

Mint ahogy Molnár Luca is büszke volt arra, hogy a 3,2 km-es BULI-futáson kategóriájának győztese lett. Gratulálunk!

Szöveg: Sztana Éva, fényképek: Koósné Ilike