ilyen volt az első zirci Mikulás Túra
Első alkalommal hirdette meg Mikulás Túráját az Erdélyi Baráti Kör Egyesület a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB intézménnyel, valamint a Veszprém Megyei Vöröskereszttel karöltve. Egyesületünk önkéntesei a „Pintér5” túraútvonal felújításával is készültek az eseményre. Az állomásokon „manóink” játékos feladatokkal várták a családokat, a célban pedig a Mikulás fogadta a túrázókat: ráadásul nem is egy, hanem mindjárt kettő.
A gyerekek segítségével megtaláltuk a Mikulást!
A gyerekek, szülők, nagyszülők vidám játéka, a lelkesen segítő partnerek, jószívű támogatók közreműködése, és persze a túraszervező manók ügyessége is kellett ahhoz, hogy december 4-én a Pintér-hegyi parkerdőben megrendezett túránkra vállalkozó családokkal együtt megtaláljuk a Mikulást, mindjárt kettőt is.
Szombaton kora reggel, dacolva a mínuszokkal, tizenkét piros sapkás manó sürgött-forgott a Művelődési Háznál: túrajeleket, dekorációkat, eszközöket, sok-sok szaloncukrot pakoltunk zsákokba, és elindultunk az erdő irányába.
Két manónk a MűvHáznál maradt (Litter Bea, Encz Ica), hogy ünnepi díszbe öltöztessék a bejáratot, ahonnan túra-információkkal és szaloncukorral ellátva rajtoltak el később a családok.
Az erdőben járó manóink közül hárman útjelző Mikulás nyilakat és figurákat helyeztek el a fákon, magaslesen, és tűzrakással gondoskodtak a tisztásokon maradó manókról. A túra végén is ők szedték vissza a túrajeleket (Valler János, Lamszider József), miközben egyikük végig fotózta a túra eseményeit (Kaszás Béla), így ők duplán teljesítették az öt kilométeres távot.
Másik négy manónk két erdei állomáshelyen szorgoskodott (Szalayné Marika – Kövér Klára, Valler Szilvi – Csombor Mariann): mikulásos dekorációkkal rendezték be a helyszíneket, kosarakat töltöttek meg szaloncukorral, dobozokat rejtettek el a közeli bokrok tövében.
Harmadik manócsapatunk a Pintér-hegyi pihenőhelyen sürgött-forgott (Sztana Éva, Müllerné Wenczel Rita, Stenger Kató, és a balatonfüredi Kövesi Bori családtagként erősítette manócsapatunkat): ügyes kezük nyomán mikulásváró helyszínné alakult a faház, égősorok gyúltak, a fenyőágakkal díszített asztalokra terítők borultak, és finom szendvicseket is készítettek a gyerekek, családok, és a várva várt Mikulás számára.
Ide délelőtt még három manónk érkezett: ketten nagy fazekakban hozták az otthon megfőzött forró teát (Móricz János és Móriczné Gabi), egy manónk pedig zenére hangolta a hegedűjét és a gitárját (Ujvári László Lehel)
9-től 10 óráig folyamatosan érkeztek a túrára jelentkezők a Művelődési Házhoz: harmincegy kisgyerek (köztük egy 3,5 hónapos babakocsiban), és az őket kísérő huszonhat felnőtt (anyukák, apukák, nagyszülők, barátok) nevezett a Mikulás túrára, az egyik családdal egy kutya is végig járta az útvonalat. A családok Zircről, Olaszfaluból, Dudarról, Bakonynánáról és Bakonygyirótról érkeztek az Erdélyi Baráti Kör Egyesület, a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB intézmény, valamint a Veszprém Megyei Vöröskereszt partnerségben megrendezett túrájára, melyen egy térképes útvonalleírás segítségével járták végig az öt kilométeres körtúra izgalmas feladatokkal tarkított útvonalát.
A családok a két erdei állomáson, – egy tisztáson és a Fiatalító forrásnál, – játékos feladatokat kaptak manóinktól: elrejtett dolgokat kellett megkeresni, képeket összerakni, hiányzó betűket pótolva szavakat kitalálni, mikulásos dalokat, verseket énekelni és elmondani. A gyerekek és a szülők azonnal bekapcsolódtak a játékokba, és élvezték, akár kincset kellett keresni, akár találós kérdésekre válaszolni. Manóink még sokáig emlegették a gyerekek jópofa bemondásait, (pl. „nekem sas szemem van, rögtön megtalálom a mikulászacskót”, „nem akarok verset mondani, inkább cigánykerekezek egyet”, „még jó, hogy elhoztam a tesóimat is”), és azt is örömmel mesélték, hogy több kisgyerek mondott el számukra ismeretlen verseket. Közös élmény volt mindenkinek, hogy a családok mosolyogva fogadták az ügyességükért kapott édességeket. (Alapos előkészítő munkánkat igazolta vissza, hogy a szülők mindannyian dicsérték az útvonal jelzettségét, elmondásuk szerint nem lehetett eltéveszteni egyetlen útkereszteződést sem.)
A Pintér-hegyi végállomásra megérkezett mindkét Mikulásunk, akik izgatottan várták, hogy az időközben célba érő túrázók boldogan megtalálják őket: az átlag 1,5-2 óra alatt célba érő családokat egy zirci Mikulás, és a programunkhoz csatlakozó Veszprém Megyei és Zirci Területi Vöröskereszt Mikulása fogadta. A Magyarné Anikó vezette vöröskeresztes önkéntesek újabb zsáknyi ajándékkal, és vagy tíz manóval, krampusszal érkeztek.
Manóink kibővült csapata totókkal, színezőkkel is foglalkoztatta a gyerekeket, akik az elrejtett zsákokban itt is izgalmas feladatokat találtak: pl. TV-bemondóként tudósítottak a túráról, elmutogatták a dobozban talált mondatot, levelet írtak, énekeltek, verseket mondtak a túra végére megtalált Mikulásoknak.
Kora délutánig nagy volt a nyüzsgés a faházban és a játszótéren is, Lehel élőzenével kísért karácsonyi dalai tették igazán hangulatossá a nagyon hideg, napsütéses napunkat. Az biztos, hogy ezen a szombaton mindenki nagyon jó volt, és ezt a Mikulás csengője is igazolta: akárki megrázta, gyereknek, felnőttnek is hangosan csilingelt. A remek hangulatú nap végén mindenki közös élményekkel és a Mikulásokkal készített családi fotókkal, valamint a támogatóknak köszönhető sok-sok ajándékkal tért haza: a szaloncukor, a mikulások, mandarin, narancs, dió, mogyoró mellett kapós volt a finom múzeumi mézeskalács, és mindenki örömmel válogatott a Zirci Karitásztól kapott színes kötött zoknik között is.
A terített asztaloknál forró teát, és támogatóink jóvoltából szalámis és zsíros kenyeret kínáltunk, a választékot manóink otthonról hozott lekvárjai, hagymája gazdagította. Nem lepődtünk meg, amikor néhány csak arra sétáló család is betért hozzánk, és hogy egy másik, a Bakonyi Mikulás túra résztvevői közül is odajöttek páran hozzánk egy kis finomságért és a Mikulással közös fotózásra.
A nap legvégén az utolsó manók is visszaértek az erdőből, zsákjaikban a leszedett túrajelekkel, dekorációkkal (és az útvonalon összegyűjtött minimális szeméttel), a célállomást is rendben hagytuk magunk után, és mindent visszaszállítottuk a megfelelő helyekre. Értékeltük a tapasztalatokat is: tanulságokban is gazdag, óriási szervező-lebonyolító munka van mögöttünk, és bár a rákészülésünk mértéke alapján akár jóval több résztvevőnek is örömet szerezhettünk volna, összességében elégedettek vagyunk az első Mikulás túránk fogadtatásával.
A szülők és főként a gyerekek mosolygós köszönetnyilvánításainak friss élményével a szívünkben már körvonalazódik bennünk egy húsvéti nyuszis túra megrendezésének terve is.
Az Erdélyi Baráti Kör Egyesület
– a Mikulás túrán résztvevő családok nevében is –
köszöni partnerei értékes együttműködését és a támogatásokat:
Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesület / Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB /
/ DANCSIJIM Kft. Nagyesztergár / Magyar Vöröskereszt Veszprém Megyei és Zirci Szervezete /
/ Marton Károly / Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház / Vezir Hús Kft. /
/ Wolf Pékség Bakonyoszlop / ZIRC-COOP Zrt. ABC Áruháza /
/ Zirci Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Karitász Csoport /
/ Zirci Járás Szociális Szolgáltató Központ
Mindenkinek szeretetteljes, békés karácsonyt, és közös eredményekben gazdag újévet kívánunk!
Az Erdélyi Baráti Kör manóinak nevében: Encz Ica
Fotók: Kaszás Béla, Müllerné Wenczel Rita, Wolfné Litter Beáta
Az összes fénykép megtekinthető és letölthető itt: 21-12-04_Mikulás túra összes fénykép.
A képek szerzői jogát a képek készítői fenntartják!
SKB-videó: Tóth Máté