Félig kész a sárga kereszt (S+) Erdővidéken

Közzététel dátuma: 2014.08.15. 18:54:07

A felmérés és a jelzésfestés során is keletről (Magyarhermány) nyugat (Kormos-völgy) felé haladtunk. Utólag láttuk, kb. egy kilométerrel rövidebb is lehetett volna, viszont az pont egy pusztán vezet keresztül, ami a túrázónak komoly megrázkódtatás a kutyák miatt.

A felfestett útvonal függőleges profilja. Itt is jobbra van Magyarhermány és balra a Kormos-völgy. A csúcs a Csókás-tető.

Miután így kimaradt egy festésre tervezett nap, ezt is hasznosan töltöttük: lovaskocsival kimentünk a Vargyas-szurdokba (ahogyan azt egyébként akkor is tettük volna, ha aznap festünk, mert a második szakasz festését onnan terveztük indítani). Megnéztük a kötelezően meglátogatandó barlangokat (Lócsűr, Orbán Balázs-barlang), fürödtünk a Vargyasban és piknikeztünk egy jót. A faluba azonban már gyalog kellett visszamennünk, és a már említett kánikulában komoly teljesítmény volt a gyalog megtett 13 kilométer.

A festő csapatunkat három itthoni, iskolás korú résztvevő - kettő ezek közül már többszörösen kipróbált Erdély-járó -, egy helybéli iskolás korú - a vendéglátónk csemetéje - erősítette. Ők ugyanúgy kivették részüket a festésből, a cipekedésből - mindenkinek vinnie kellett a saját, egész napra szóló ivóvizét, ezen kívül a reá kiszabott terhet: ennivalót, festéket, szerszámokat, műszereket. Igazi elismerés illeti őket, mert végig jókedvűen tűrték a nem kis megpróbáltatásokat.

A programjaink során végig velünk volt Demeter László, Barót kulturális igazgatója, aki bemutatta nekünk Erdővidék múzeumát, utolérhetetlen történelmi és jelenkori ismeretekkel gyarapította és szórakoztatta csapatunkat, és jókora olvasnivalót adott útravalóul a helyi történelmi és tudományos kiadványokból.

Jutott idő az évtizedes kapcsolatok ápolására, ismerősök felkeresésére. Erdővidéken nem mehet keresztül Zircről valaki, hogy azonnal ne tudnának róla. Amikor a Vargyas-szorosból a rekkenő hőségben vánszorogtunk vissza a faluba, megállt mellettünk egy kisbusz, az ablakából kiszólt az attraktív sofőrleány: "Nem Zircről jöttetek?" Na, ő a baróti Transylmania énekese volt (az együttes többször is fellépett A BULI-n, és egyéb kapcsolatok is szövődtek az együttes és Zirc között). Másnap a bodvaji hámor felett, a szállásunkhoz vezető úton, távol minden ember lakta helytől, szólítottak meg: "Nem Zircről jöttetek? Adjátok át üdvözletünket ennek meg annak!"

Meglátogattuk a tavaly épített borvíz-fürdőt a Rezes-borvíznél. Ahogy hallottuk, a Fenyős mellett is készül ilyesmi, de még nem akarjuk elkiabálni...

Itthon nehezen hiszik, de az egykori bodvaji hámor kápolnájaként szolgáló vadászházban nincs elektromos áram, nincs vezetékes víz. Gyertyával világítunk (na jó, ha van aggregátor, néha tudjuk tölteni a telefonokat), fürdeni a patakra járunk, ásványvizet, vagy a fél kilométerre lévő borvíz-forrásból hozott vizet iszunk. Nagyszerűen érezzük magunkat. A csemeték önfeledten lubickolnak a patak vizében. Ha nagyobb eső van, az eresz alatt zuhanyozunk. Feledhetetlen élmény. Köszönjük Nagy Zsuzsának és Gábornak a bőséges és finom étkezéseket, és külön a logisztikai támogatást, mert ennek köszönhetően nem kellett a festés napján közülünk egy valakinek sofőrként kimaradni a munkából!

A teljes utunk 2063 kilométer volt. A Szociális Szolgáltató Központtól bérelt kisbusz várakozáson felül, megbízhatóan teljesített (és várakozáson alul fogyasztott). Ezúton is köszönjük, hogy igénybe vehettük!

Az egyesületünk által Erdővidéken eddig felmért és felfestett turistaútvonalakat (letölthető GPS-fájlokkal) a Tematikus információk menüpontban találják.