Közzététel dátuma: 2017.12.21. 10:47:17
December 16-án, szombaton reggel ötödik alkalommal fogtunk neki a kürtőskalács sütésnek, hogy a délutáni templomudvari forgatagban friss kaláccsal, meleg teával és forralt borral kínáljuk az adventi programokra érkező érdeklődőket. A lisztet ezúttal is Erdélyből, Köpecről kaptuk Benedek Pali barátunktól, hogy az erdélyi földeken érlelt, majd a kisbaconi malomban megőrölt gabonát használjuk a kalácsok elkészítéséhez.
Kora reggel, amíg mi "lányok" szinte már rutinszerűen kezdtük átrendezni Éváéknál a konyhát és a garázst, hogy elég helyünk legyen a sürgéshez-forgáshoz, addig a "fiúk" a tüzet élesztették, pontosabban parazsat készítettek a sütéshez a kinti hidegben.
Egyesületünk tagjain kívül is sokan jöttek segíteni, hiszen csak Anci rendelkezik azzal a szakmai tudással és tapasztalattal, amire a tészta dagasztásánál szükség van. Segítője évek óta Magdika, akivel szinte szó nélkül értik egymást. A maroknyi tésztadarabokat kb. 2-3 méteresre kellett sodorni, hogy aztán az előkészített "babákra" (fabábukra) feltekerve, majd az asztalon összedolgozva, vaniliás, vagy fahéjas cukorba hengergetve átadjuk a fiúknak (Jani, Jancsi, Gábor, Lamszi, Raul) sütésre. Innen már az ő dolguk volt arra figyelni, hogy a kalács kellőképpen átsüljön, megfelelő színt kapjon és így nagyon finom legyen. Szóval a sodrásban, tekerésben szinte már profik vagyunk: Éva, Kató, Rita, Marika, Klári, Magdi, Terike, ifjú segítőink: Anna, Luca és Bálint. Rövid időre meglátogattak az anyukák is apró csemetéikkel: Szilvi Borival és Ivett Emmával. A kicsik persze rögtön meózták az első kalácsokat és nyugodtak lehettünk, hogy finomat sütöttünk. Ha valami fogytán volt, elnökünk autóba pattant és hozta, hogy ne legyen fennakadás a munkában.
Kalácssütés és tea készítés között arra is szakítottunk időt, hogy Jóska bácsinak gratuláljunk a néhány hete Szegeden átvett gyémántdiplomájához.
A délutáni forgatag kicsit lassan indult, de nagy örömünkre vendégül láthattuk Papadimitriu Athina művésznőt, akit később a Gobelin teremben láthattak az érdeklődők. Sajnos mi nem láthattuk, mert éppen mással kellett foglalkoznunk.
Aztán a gyerekek betlehemes játékát követően beindult a forgatag, rövid időn belül kiürült a három nagy kalácsos kosár, elfogyott tea és a forralt bor. És mi ott álltunk fázósan, fáradtan és nagy-nagy örömmel a szívünkben, lelkünkben, hogy ismét sikerült örömet szereznünk sok-sok gyereknek, kevésbé gyereknek és felnőttnek.
Szöveg és fotók: Koósné Ilike