Katalónia

Spanyol földön, Barcelonában járunk. Ez Katalónia fővárosa. Repülőtere közel van a központhoz, akár egy helyi vonaljegyet elfogadó  városi busszal is bejuthatunk a centrumba. A jegytömböt a reptér metró megállójában tudjuk megvásárolni. Barcelona püspöki székhely. egyben hatalmas nemzetközi kikötő.  Mi a város felfedezését a kikötőnél álló  Kolombusz  emlékműnél kezdtük. A nagy felfedezőt e tájon Colón-nak hívják. Az ország sok-sok Ramblájából innen mindjárt kettő is indul. Amin most mi bejárjuk a kikötőt az a Rambla de Mar.  Ha feltekintünk az égre, ott Miramar s a San Sebastiant összekötő drótkötél pálya kabinjai teljesítenek szolgálatot. A felvonót az 1929-es Világkiállításra szánták, mint technikai attrakciót, az csak két évvel később készült el.

A Kolombusz-szobornál kezdődik a világ talán leghíresebb Ramblája. Ami a Plaza de Catalunába vezeti azt a látogatót, aki végig sétálja a 1,2 km hosszú utat. De hát miért nem is tennénk meg ezt,  hiszen sokan ezért jönnek Barcelonába. A széles út arculatát meghatározza a platán fasor.  No meg a díszes paloták látványa. Az élet a középső sétányon folyik, a két szélső szerviz úton dübörög a nagyvárosi forgalom. A Rambla közbiztonsági szempontból veszélyes "üzem", annak ellenére, hogy állandó a rendőri felügyelet. Kitelepült éttermek, kávéházak, művészek standjai, a tömegeket vonzó Vásárcsarnok, a Sex palota és a Barca üzletháza, nos ez mind egy egységgé forr össze ezen a promenádon. Vigyázzunk az értékeinkre, és induljunk felfedező utunkra. 

A már megismert Rambla egyik oldalán fekszik a Gótikus negyed. Irányát jelöli a nagy turista áradat. Mi is bekanyarodtunk ide, az utcák hangulatáért, no meg azért, hogy tiszteletünket tegyük a város pompás gótikus székesegyházánál.  Később aztán várt minket a La Sagrada Familia, a város legnépszerűbb szülöttjének víziója. Az építésébe 1882-ben fogtak bele, és már akkor úgy látszott, soha nem is készül el igazán. Három élével egymásnak támaszkodó homlokzat, melyek felett egyenként négy-négy, 107 méter magas  torony áll majd.  Aztán három 130 méteres társuk emelik a látvány pompáját.  Ma már jól látszik az újabb és a régebbi építőmesterek eltérő díszítésének a koncepciója. Első látogatásunkkor, évtizedekkel ezelőtt még csak az első korszak mutatta meg magát. 

Gaudi nyomában aztán előre lefoglalt és megváltott jeggyel felkerestük a Güell parkot. Aki követne minket, fedezze fel az ide felkapaszkodó kis autóbuszt, ha nem akar fáradttan érkezni a bejárathoz. A mester koncepciója szerint, ide egy látványos lakóparkot terveztek felépíteni. De a terv terv marad, csak néhány ház valósult meg a területen. Viszont Gaudi fantáziájának nem szabott határt semmi. Kőből megálmodott építményei barangolásra csábítják a látogatókat. Mint minket is. Aki bejárja a park lépcsőit, sétaútjait, a látogatása végén, a kijárathoz közeledve nyeri el fáradozásának jutalmát. Az itt kialakított terasz és lépcsősor tobzódik a látványelemekben. A domboldal több kialakított  teraszáról kitünő a rálátás Barcelona belvárosára és a La Sagrada Famíliara.

A Plaça d'Espanya térre  érkeznek meg a repülőtéri tömegközlekedési autóbuszok. 1929-ben ez volt a Világkiállítás fő helyszíne. Ennek emlékét őrzi a  velencei Szent Márk tér 47 méteres harangtornyának két mása. Nagy csalódás, ami sokat von le barcelonai látogatás értékéből, hogy sem itt, sem máshol nem működnek a híres szökőkutak. Ki is van írva, hogy mindezt a szárazságnak köszönhetjük. A tér hegy felöli oldalán indulhatunk a Montjuïc magaslatára. Ez itt valóban a tengerszint feletti 213 méteres magasságú, hiszen lábát valóban a tenger mossa. Ha szerencsénk van, és nincs karbantartás, végi egy mozgólépcső rendszer emel a Museu Nacional d'Art de Catalunya pompás épületegyütteséig. Melynek mellvédjéről szintén csodálatos Barcelona panorámája.

Tarragona  katalánul Tàrraco, Barcelonától egy órányi vonatúttal érhető el. Két társaság is üzemeltet szerelvényeket az azonos vágányokon. Azért választottuk ez a magyar utazók számára nem túlzottan ismerős helyet, mert sokkal kedvezőbb áron kaptunk szállodai elhelyezést. Életünkben először próbáltuk ki, milyen is egy csillagos hotel. Bár mindenki agyon dicsérte a Pigalt, mi sem vélekedhettünk másként. A város a legtöbb római korból megmaradt emlékkel várja az idegent. Ami igaznak is bizonyult. Első sétánk azonban a kikötőbe vezetett, ahol megcsodáltuk a komoly vagyonokat érő yachtokat. Innen jó rálátás van a magaslaton fekvő Tarragonára, ami alkalom arra, hogy megtervezzük a következő napok felfedezésre váró érdekességeit. Reméljük velünk tartanak ezen alkalommal is! 

Tarragona tengerpartját, strandjait és a kikötőit a Barcelonából délnek  induló vasúti töltés vágja el az innen elérhető, régebbi és újabb épületekkel büszkélkedő városmagtól. Aki utál sok-sok lépcsőt mászni, az megkeresheti a felfelé vezető mozgólépcsőt, vagy igénybe veheti a vasútállomástól induló helyi buszjáratot is. Tarragona belvárosa is sok-sok műemlék homlokzatú épülettel mutatja magát, ezeket főleg a a vasúti töltés és a Rambla Nova közé emelték. A Rambala Nova egyik fő látványossága a Monument als Castellers, ami egy emberi piramis bronzba öntött mása. Emlékezve az évente megrendezett versengésre, A Ramba Nova a tenger irányába a Balcón del Mediterráneo sétányba fut, ahonnan a legszebb a kilátás a tengerre. Ha ebbe az irányba sétálunk, akkor  balra találjuk az Óvárost. 

Tarragona Óvárosát egy vaskos fal övezte és védte. A falakra belülről lakóházak támaszkodnak. Portal de Sant Antoni, a tenger felöli kapu ma is áll, és használatban is van.  Innen is megkapó a panoráma. Az előtte futó Antoni utca köti össze a legfontosabb római kori műemlékeket és a Catedral Basílica Metropolitana körüli városrészt. Bár legtöbben erre a részre a Rambla Novaról kapaszkodnak fel a látogatók. Ezt akár több, egyenlő műemléki értékű utcán is megtehetjük. Ezekben igazi a mediterrán hangulat. Üzletek, éttermek, kávéházak csábítják a megfáradt utazókat. A város panorámáját uraló Katedrálist 1171-ben kezdték építeni. Ez a folyamat 400 évig tartott.  A főkaput gótikus szobrok díszítik. Időnk nem engedte a templom és főleg az ehhez kapcsolódó kerengő felfedezését.

A római cirkuszról az 1981-ben kiadott útikönyvünkben még nem is tettek említést róla. Nem is csoda, hiszen a mára feltárt és megtekintésre kínált rom együttes java részt a föld alatt bújt el. Ez a méretes komplexum tartalmazza Tarragona jól megőrzött, első  század végi római cirkuszának boltozatának egy részét, ahol egykor szekérversenyeket rendeztek. A több mint 300 méter hosszú és 30 000 nézőt befogadó cirkusz innen húzódott nyugatra. Ezekben az időkben római provinciaszékhely volt Tarragona, és egymillió lakos élte itt az életét. A szájhagyomány szerint a Krisztust kereszthalála miatt felelősséget  nem vállaló Pilátus is itt született. Ez az a kiemelt figyelmet érdemlő település, mely Itálián kívül oly sok műemléket őriz mint semelyik másik város.  

Az Amfiteátrum a II. században épült.  15 000 néző befogadására alkalmas, mérete pedig 130 x 102 méter.  A karéjba tervezett nézőtér a a tenger irányába tájolt. 259-ben, amikor Valerianus császár üldözte a keresztényeket, a város püspökét, Fructuosust és diakónusait, Auguriust és Eulogiust élve elégették el itt. Miután a kereszténység a birodalom hivatalos vallásává vált, az amfiteátrum elvesztette eredeti funkcióit. A következő években az épület köveiből egy bazilikát építettek a három mártír emlékére. Az arénában sírokat tártak fel, a templomhoz pedig temetési mauzóleumokat csatoltak. A spanyol iszlám invázió idején elvesztette a jelentőségét, a 12. században a vizigót templom maradványai fölé román stílusban templomot építettek. Ezt 1915-ben lebontották.

A Rambla Novaról a Canellas utca vezet le az egykori római Fórum, mára szépen megőrzött romjaihoz. Az idegenvezetők felhívják a figyelmet arra, hogy hogyan tudták a mai emberek számára érintetlenül megóvni ezt a teret, miközben azt modern lakóházak övezik.  A szakérők megállapítása szerint, aki e település utcáin, terein sétál, igazi római kori nagyváros minden ismervét jelentő épülettel találkozhat. Azt is tanúsíthatjuk, hogy aki ezen látványosságok felfedezésére indul, azokat egy gyalogosan is könnyen bejárható séta vár. Amikor, főleg az olcsóbb szálláslehetőségek miatt választottuk Tarragonát, nem is sejtettük, hogy itt minket egy öt csillagos élmény fogad. Az itt kapott élmények bőven felülmúlták minden várakozásunkat.  Tehát magyarok, irány Tarragona! 

Idén római utunk során már sem időnk, sem energiánk nem volt, hogy elzarándokoljuk az egykori vízvezeték rendszerhez. Nos Tarragonában kapóra jött a város közeli, hasonló látványosság felfedezése. Bátran ajánljuk ezt a különlegességet kínáló kirándulást, melyhez nem is kell nagy bátorság. Ugyanis a Rambla Nova egyik közeli teréről indul az a busz, ami helyi buszjeggyel viszi ki a látogatókat az ezen a néven jelölt a jelölt megállóba. Innen  könnyű sétával elérhető az Ferreres Aqueduct. Átsétálni rajta, csak megadott órákban lehet, bár mi ennek tiltásának nem voltunk tanúi. Az Aqueduct 25 ívből álló 218 méter hosszú, 47 méter magasan futó  római vízvezeték, mely a Gaya folyó vízét szállította a városba.  Köveit kötőanyag nélkül illesztették egymáshoz. 

Házigazdánk tanácsára választottuk Cambrils települést, mert szerettünk volna megismerni egy nívós tengerparti, közeli  üdülőhelyet. Egykoron a Barcelona Tortosa vasútvonal a várost szelte ketté. Most áthelyezték a centrum határába, ahol az új vonalon az express szerelvényeknek is külön vágány pár épült. Tehát innen jellemzően egy fél órás séta vár a látogatókra. Az irányt az egyébként kiszáradt folyómeder melletti út mutatja. Ezen érünk ki a tengerpartra, ahol balra tekintve a távoli hegyek látványában gyönyörkedhetünk. Jobbra indulva érjük el a kikötőt és parti negyedet. Itt a halárus kisfiú és a Szirének szobra  köszöntött minket.   A visszafelé tartva látogattuk meg Cambrils óvárosát. A csodás strand és e két városi hangulat értékeli ezt a helyet.