Málta

Információk, forrás: Visit Malta

Nyelv 

A hivatalos nyelvek a máltai és az angol. 

A máltai latin betűket használó sémi eredetű nyelv. A századokon keresztül számos angol, olasz és francia szóval bővült. 

Máltán az olasz nyelvet is széles körben beszélik.

Autóvezetés 

Máltán az út baloldalán kell közlekedni. A sebességhatár közutakon 80 km/h, lakott területen 50 km/h. Mindenre kiterjedő biztosítás ajánlott. A nemzeti és nemzetközi vezetői engedélyek elfogadottak.

További információkat lásd a KRESZ-ben.

Hasznos tipp: Parkoláskor mindig zárja be az autóját. Parkoló autóban ne hagyjon látható helyen poggyászt és értéktárgyakat.

Elektromos áram 

Az energiaszolgáltatás 230 Volt /- 10%. 

Az energiaellátás frekvenciája 50 Hz. 

Háromágú négyszögletes dugasz van használatban, mint Nagy-Britanniában.

Adapterekhez nagyon könnyű hozzájutni.

Klíma 

Málta tipikusan mediterrán éghajlatú ország, melyre erőteljes hatással van a tenger. A szigeteken nagyon sok a napsütés, tél közepén átlagosan öt-hat, míg nyáron napi átlag több mint tizenkét órát süt a nap. A tél enyhe, Közép-Európából jövő északi és észak-keleti szelek okozta alkalmankénti rövidebb, hideg időszakokkal. A nyár forró, száraz és napos. A nappali hőmérsékletet nyáron gyakran enyhítik a hűvös tengeri szellők, tavasszal és ősszel azonban az Afrikából jövő nagyon forró szél alkalmanként az évszakra nem jellemző nagyon magas hőmérsékleteket és páratartalmat okoz. Ez az ún. sirokkó, vagy máltaiul Xlokk, amely Görögországot és Olaszországot is eléri. Máltán a levegő a szigetet az afrikai partoktól elválasztó rövid tengerszakasz miatt általában szárazabb.

Az éves csapadékmennyiség alacsony, általában évi 678 mm; és a száraz évszak nyáron még a szomszédos Olaszországnál is hosszabb ideig tart.

Úszni még a 'téli' hónapokban is lehet, a fő strandszezon október közepéig, végéig is eltarthat.

Máltáról röviden

Máltán az ember 7000 év történelmének felfedezése közben szenvedélyesen élhet a jelenben. Temérdek felfedeznivaló várja az idelátogatót. Bárhova menjen is, a szigetek tájképei és építészete látványos hátteret biztosít. A Földközi-tenger legmélyebb kékje a mézszínű kövek szembeszökő, ámulatba ejtő színvilágával párosul.

A Máltai szigeteket egy nagy nyitott szabadtéri múzeumhoz szokták hasonlítani. Az teszi egyedülállóvá őket, hogy a múltjuk nagy része még mindig látható. Mélyedjen el a szigetek rejtélyes őstörténetében, járjon Szent Pál nyomdokában, vagy nézze meg, hol védelmezték Szent János Lovagjai a kereszténységet.

Málta az év bármely időszakában meglátogatható. A majdnem egész évben napos időben mindenki kedvére hódolhat a szabadtéri tevékenységeknek.

Mindössze 48 óra alatt és pár kilométer megtételével kipróbálhat egy új sportot, pihenhet egy hajó körúton, és meglátogathatja a legfontosabb történelmi helyszíneket, miközben még mindig marad idő az éjszakai élet élvezetére.

A szigetek számos speciális nyaralási lehetőséget kínálnak azok számára, akik valamilyen új készség elsajátítására, vagy történelmi barangolásra vágynak, vagy akár fitté szeretnének válni. Ha érdeklik Önt a sportok, mind a tapasztalt rajongók, mind az alkalmi kezdők igényeit kielégítjük. Málta luxus szállodái és klubjai számos wellness és gyógyfürdő lehetőségeket kínálnak. A tenger és a szárazföld a sziklamászástól a könnyed túrázásig mindenre lehetőséget biztosít.

Ha a máltai tempó és látvány után változatosságra vágyik, látogasson el Gozo és Comino testvérszigetekre. Itt nyaralás a nyaralásban pihenhet a Földközi-tenger legnyugodtabb légkörében.

Történelem dióhéjban

A szigetország történelme már a neolitikus korban virágzott, melynek a maradványai a termékenység istennőnek ajánlott rejtélyes megalit templomok. A későbbiekben a föníciaiak, karthágóiak, a rómaiak, és a bizánciak ittléte mind nyomott hagyott a szigeteken.

I. sz. 60-ban Szent Pál Rómába tartó útja során hajótörést szenvedett a szigetnél, és elhozta Máltára a kereszténységet. 

Az arabok i. sz. 870-ben foglalták el a szigeteket, és ittlétük mély nyomot hagyott a máltai nyelven. 1530-ig Málta Szicíliához tartozott, így a Szicília felett uralkodó normannok, aragóniaiak és más hódítók egyben a máltai szigeteket is kormányozták. 

V. Károly hagyományozta Máltát a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Lovagrendre, amely 1530 és 1798 között uralkodott Máltán. A lovagok uralkodása idején Málta újabb aranykort élt meg, amely a 17. és 18. századi Európa kulturális arénájának egyik kulcsfigurájává tette. A szigetek művészi és kulturális életét (sok más mellett) olyan művészek jelenléte fűszerezte, mint Caravaggio, Mattia Preti és Favray, akiket a lovagok templomok, paloták és vendégfogadók díszítésével bíztak meg.

1798-ban Napoleon útban Egyiptom felé átvette a hatalmat Máltán a lovagoktól. A francia jelenlét a szigeteken azonban rövid életűnek bizonyult, mivel az angolok, akiket a máltaiak a franciák ellen segítségül hívtak, ostromzár alá vették a szigeteket 1800-ban. A brit uralom 1964-ig tartott, amikor is Málta függetlenné vált. 

A máltaiak átvették a brit közigazgatási, oktatási és jogi rendszereket. Málta 1974-ben köztársaság lett, majd 2004-ben felvételt nyert az Európai Unió tagállamai közé.

Kultúra és örökség 

7000 éves történelmükkel a máltai szigetek bővelkednek kulturális örökségekben. A szigetország történelme már a neolitikus korban virágzott, melynek a maradványai a termékenység istennőnek ajánlott rejtélyes megalit templomok. A későbbiekben a föníciaiak, karthágóiak, a rómaiak, és a bizánciak ittléte mind nyomott hagyott a szigeteken.

I. sz. 60-ban Szent Pál Rómába tartó útja során hajótörést szenvedett a szigetnél, és elhozta Máltára a kereszténységet. Az arabok i. sz. 870-ben foglalták el a szigeteket, és ittlétük mély nyomot hagyott a máltai nyelven. 1530-ig Málta Szicíliához tartozott, így a Szicília felett uralkodó normannok, aragóniaiak és más hódítók egyben a máltai szigeteket is kormányozták. V. Károly hagyományozta Máltát a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Lovagrendre, amely 1530 és 1798 között uralkodott Máltán. A lovagok uralkodása idején Málta újabb aranykort élt meg, amely a 17. és 18. századi Európa kulturális arénájának egyik kulcsfigurájává tette. A szigetek művészi és kulturális életét (sok más mellett) olyan művészek jelenléte fűszerezte, mint Caravaggio, Mattia Preti és Favray, akiket a lovagok templomok, paloták és vendégfogadók díszítésével bíztak meg.

1798-ban Napoleon útban Egyiptom felé átvette a hatalmat Máltán a lovagoktól. A francia jelenlét a szigeteken azonban rövid életűnek bizonyult, mivel az angolok, akiket a máltaiak a franciák ellen segítségül hívtak, ostromzár alá vették a szigeteket 1800-ban.

Ezt a Földközi-tenger területén egyedülálló örökséget tükrözi az ország nemzeti építészete és gyűjteményei. 

A máltai kultúrában mindig nagy szerepet játszottak a művészetek, és ez a gyakori kulturális rendezvényeknek köszönhetően továbbra is így van. A már ismert és még kiforratlan kortárs művészeket támogatással és nyilvános helyeken rendezett kiállításokkal ösztönzik művészetük kibontakoztatására. 

Szinte mindig lehet találni valamilyen kiállítást.

A színház és a zene hasonlóképpen nagy népszerűségnek örvend a szigeteken. Színházak és szabadtéri rendezvények tömkelege várja az érdeklődőket különféle darabokkal, musicalekkel, operákkal, klasszikus, és modern zenei koncertekkel.