Franciaország

Egy Párizsba tartó repülőgépen ülve az utazó tele van reménnyel. Hiszen egy olyan ország fővárosába igyekszik, mely a turisztikai célpontok csúcstartója. Az utazásunkat  márciusra ütemeztük, bíztunk a jó időjárásban. Nem csalódtunk. A város virágdíszbe öltözött. És bár néha eleredt a zápor, panaszra nem lehetett okunk. A város jelképe az Eiffel-torony, azaz a Tour Eiffel. Nevét a merész tervezőjéről kapta. Az 1889-es világkiállítás szenzációjaként emelték. A torony mögött a Mars mező terül el. A torony magassága 320 méter. Aki gyalog szeretne felmászni a csúcsára, annak 1710 lépcsőt kell legyűrnie. A szerkezetbe beépített acél súlya 7000 tonna. Az élet fintora, hogy az egykori hatóságok, fennmaradását húsz évre engedélyezték.  Azt, hogy megmenekült, a csúcsára szerelt különféle rádiós antennáknak köszönhette.

Az Eiffel-torony lábánál is folyik a főváros megszületésében nagy szerepet játszó folyó, a Szajna. Hiszen az első telepesek itt találtak vizet és bőséges zsákmányt. A Szajna az ország harmadik leghosszabb folyója. Így egykoron és ma is fontos közlekedési és szállítási útvonal. A kezdetek óta fejlődő párizsi kikötő ma a negyedik helyezett. Mint filmes embernek Franciaország egyet jelent a mozi megszületésével. A néma- és hangosfilmek állandó helyszíneként mutatták nekünk a Szajnát, és az itteni életet. A folyó nagyon népszerű lakóhelye bennszülötteknek, és betolakodóknak egyaránt. Aki végigsétál a rakparton szép és fura uszályokba álmodott lakásokkal találkozik. Ezt a szép krókuszt Ildi fényképezte az egyik lakóhajótól nem messze, kint a parton. Valószínű az egyik helyi polgár gondozhatja szárazföldi kertecskéjében.

A Montmarte lábánál áll Moulin Rouge. Ez a világ talán leghíresebb mulatója. Aki vonzódik a kánkánt táncoló lányokhoz és  a tánchoz,   akkor itt a helye. A Vörös Malom is a Pigalle látványossága. Mint ahogy az erotikát kereső és kedvelő  férfiak éjszakai célpontja. Az itt bájukat áruló hölgyek megtekintése díj - és rizikómentes szórakozás. Ha eddig nem tettük volna, akár a Pigalle-on is metróra szállhatunk. Mint máshol Európában, Párizsban is érdemes néhány napra szóló bérletet váltani. A metró a métropoliten szó rövidítése. Ha tehetjük, lehetőleg csúcsforgalomban kerüljük még a környékét is. Az útvonal térképen könnyű az eligazodás. A bátrabbakat bíztatjuk a város kerékpárral történő felfedezésére. Ezt tehetjük a könnyen kölcsönözhető biciklikkel, de számtalan klub szervez rövidebb, hosszabb túrákat is. 

A Szajna partján lévő Orsay pályaudvart 1900-ban adtak át a rendeltetésének. Ma aki belép falai közé, egy múzeumot látogathat meg. Aki szereti a XIX. század remekműveit, annak itt a helye. Az 1986-ban e célra átalakított épületben az impresszionista festő óriások alkotásait kell feltétlenül megcsodálnunk. A Louvreban pedig őrzik Leonardo mester Mona Lisa festményét. Ez volt egyik az elsőként megvásárolt  kép. Nagy vitát váltott ki a látogató központot fedő fordított  üveg piramis. Mára azonban a múzeum szerves részeként szolgálja az ide özönlő tömegek kulturált fogadását. A milói Vénusz szobrát két darabban 1820-ban találta meg egy görög földműves az Égei tenger szigetén. A két méteres alkotás a hellenisztikus korból származik. A Louvre féltett kincse a Szamothrakéi Niké nevű szobor. Időszámításunk előtti második század elejéről származik.  A 2,45 méteres szobor a győzelem istennőjét ábrázolja.

A Georges Pompidou Nemzeti Művészeti és Kulturális Központ rövid és népszerű neve a Beaubourg. A megálmodója, az egykori elnök nevét viseli. Átadásának éve: 1977 volt. Az olajfinomítók hangulatát idéző épület számos kulturális lehetőséget nyújt látogatóinak. Akit érdekel, annak javasoljuk a két emeletet elfoglaló Modern Művészetek Múzeumát. De akinek erre nincs ideje azt Niki de Saint Phalle szobrászművész játékos mobil szobrainak játéka varázsolja el. A műalkotásokat csak később délelőtt süti meg a nap.  A Cité nevű metró megállójánál láttuk meg ezt a Párizs hangulatához oly megkapóan hozzátartozó virág árudát. A fák még  alig zöldültek, de ide megérkezett az igazi nyár. A virágok látványa kínálja a lehetőséget, hogy megemlítsük: Párizs időjárását a mérsékelt égöv éghajlati tényezői befolyásolják. A szeptember nagyon esős hónap.

Aki a meleget szereti, annak a nyári hónapokban jut bőven ebből. A tavasz, nyár és sokszor a tél is sok napsütéssel ajándékozza meg a látogatót, és a helybélieket egyaránt. Párizs a Szajna és a folyó hídjainak is a fővárosa. Több mint harminc ível át a két part között. Aki igazán ismeri a francia történelmet, azok számára ezen hidak  nevei  sokat mesélnek. Egyik  felvételünk  az Il de la Cité szigetről készült a “szárazföld” irányába. Előtérben a Pont (híd) au Change. A Szajnán hajókirándulásokra lehet befizetni, bár úgy gondoljuk, a rakpart magas falai miatt sok mindent nem láthatunk. A Les Halles de Paris a  város legnagyobb piaca volt. 1971-ben bontották le, hogy a helyén felépülhessen a Forum des Halles, egy modern bevásárlóközpont., de itt van Párizs legforgalmasabb és legnagyobb meró és vasúti átszálló-vasútállomása.

A Notre- Dame építése nem volt egy egyszerű vállalkozás. Amikor Maurice de Sully püspök megrendelte ezt a munkát, sem számított arra, hogy befejezéséhez kétszáz évre lesz szükség. A templom homlokzatának legfontosabb dísze a rózsaablak. Szinte hihetetlennek tűnik, ma már több mint hétszáz éves! Az épület jellegzetes tömbje, közelből fedi fel titkait. A nagyobb felújításon átesett főbejárat  felett az Utolsó ítéletet ábrázolja a művész. Krisztus ül trónusán, Őt a  mennyei ítélőszék fogja közre. A Notre- Dame magyar fordításban a Mi Asszonyunk nevet viseli. Ahol építették, az az Ile de la Cité mely a folyó által körülölet sziget. Ez volt a középkorban a város bölcsője. A Notre- Dame mintegy kilencezer hívő befogadására alkalmas templom. Ahhoz, hogy megkapó látványát igazán kiélvezhessük, járjuk körbe a folyó rakpartjain, hídjain.

A Champs Elysées Párizs nyílegyenes, enyhén emelkedő fő sugárútja. Mai formáját a XVII. században nyerte el. Királyi útvonalnak szánták, ma július 14-én az ünnepi felvonulás helyszíne. Az Arc de Triomphe azaz a Diadalív. Bár Napóleon parancsára fogtak az építéséhez, befejezni csak 1836-ban sikerült. Ma Franciaország jelentős szimbóluma. A Diadalív jellegzetessége a rajta lengő, hatalmas francia zászló, a tricolor.  Itt található az Ismeretlen Katona sírja, melyet az ideérkező magas rangú vendégek megkoszorúznak. A Jardin des Tuileries  egyik hosszanti oldala a Louvre Múzeummal szomszédos. Ha  a másik irányba sétálunk végig a parkon, a Concorde térre érünk. A képen még érződik, hogy március van. A Tuileriák kertjét XIV. Lajos főkertésze tervezte. Az urat André Le Notre-nak hívták és alkotása 1664-ben született. Főleg tavasztól őszig mutatja a maga pazar szépségét a látogatóknak. 

A Ste-Chapelle (azaz a Szent-kápolna) külseje rejtve marad a látogató előtt. Tornya ezen a képen a fa ágai közé bújik. Látogatóit hosszú sorállás után fogadja. A Ste-Chapelle persze csak egy a világ számtalan híres gótikus temploma közül. Ám aki gyönyörű, a XIII. századból származó üvegablakaiban akar csodálkozni, jöjjön be ide! A gótikus templom belső világítását keskeny, festett üvegablakok biztosítják. Ezeknek magassága eléri a tizenöt métert.  Felszentelése után Krisztus keresztjének  eredeti darabját őrizték itt. Utazni társaságban a legjobb. Ezt a kirándulást Végh András Munkácsy-díjas festőművésszel és lányával szerveztük és bonyolítottuk. András jó ismerője Párizsnak. Mi András javaslatára látogattunk meg a Marmottan Monet  múzeumot, mely kicsit távolabb áll a központtól. Itt hatvanöt kép látható a mestertől. Ez a fotó látogatásunk után készült.

A Place de la Concorde, azaz a Concord tér.  A mai állapotában 1775. óta áll így. Később itt működött a rettegett guillotin, a nyakazó eszköz. Ekkor Forradalom térnek nevezték.1795-ben távolították el a guillotine-t és akkor kapta a tér a mai nevét is. A teret az egyiptomi Luxorból, Luxor templomából származó, ajándékként kapott márvány oszlop uralja. Ez egy II. Ramszesz életét ábrázoló hierogrifákkal díszített 23 méter magas obeliszk. A téren van még egy szökőkút is, amit a Rómában található Szent Péter téri szökőkútról mintáztak. Akit érdekel, hogy miként szállították ide, az a talapzaton lévő ábrázolásból tudhatja meg a történetet. A tér fő oldalán az úgynevezett Ikerpaloták állnak. Ma az épületekben luxushotelek működnek. Árkádsoruk pedig csillagászati árú üzleteknek adnak helyet.

A Montmartre domb magaslatán áll  sok helyről magát megmutató híres építménye a Sacré-Coeur temploma. Ez a bazilika nem túl régi, csak az I. világháború után szentelték fel. A Montmartre a világhírű modern képzőművészet bölcsője. Az itt folyó életet vászonra álmodó művészek ecsetjei során melyik pillanatban születik meg az a kép, mely száz-kétszáz év múltán  lesz egy aukció hihetetlen sztárja. Párizsban ne egy lottószelvényt vásároljon. Pénztárcájához mérten válasszon  festményt, vagy üljön modellt a pillanat festőjének. A Montemarte aprócska terei igen bájosak. És persze felidézik Picasso, Braque, Gris, Modigliani, Toluuse-Lautrec alakját. Ők itt éltek és alkottak, és megalapozták Párizs újkori hírnevét! A hajdani, hősi időkben a Montmarte csak gyalogosan volt megmászható. Ma függővasút viszi a látogatókat a Sacré-Coeur templomhoz.  Lefelé ereszkedjünk gyalog!